A következőkben ismertetett saláta eredeti nevét sajnos nem tudom, ezért elneveztem nacionalistának, mert ez a szó mostanában olyan felkapott (ezért is juthatott elsőként eszembe). Ennek a salátának az összes „bűne”, hogy összetevőik a fényt nemzeti színeink spektrumában verik vissza – egyébként fantasztikusan finom.
Összetevők: paradicsom, mozzarella sajt, póréhagyma, olívaolaj, olívabogyó, bazsalikom, só. Mennyiségeket szándékosan nem írtam, mert csakis ízlés, étvágy és politikai szimpátia (a baloldali érzelműek rakhatnak bele több paradicsomot) kérdése. A képen látható nyersanyag szeletelése, rétegezése, olajozása és fűszerezése után esetemben két vacsorára elegendő (ha nagyon éhes vagyok). Bazsalikom helyett oregánóval is kitűnő (legutóbb éppen négy órája kóstoltam). Fogyasztható kenyérrel, vagy főételek mellé, és a hagyma vagy az olívabogyó kifelejtése (esetleg szándékos mellőzése) esetén is jelentős marad az ízélvezeti értéke (nem csak mondom, teszteltem már minden említett variációt). A következő képeken láthatók az elkészítési fázisok. Jó étvágyat kívánok!
2006. április 12., szerda 16:14
Tényleg finom volt:)
válasz erre a hozzászólásra
2006. április 12., szerda 16:52
egyszerű de pompázatos kaja ez, piritóssal vagy anélkül.
én nagy kedvelője vagyok a pár perc alatt elkészíthető salátáknak, részemről a tzatziki a top.
válasz erre a hozzászólásra
2006. április 12., szerda 17:17
Nálunk is nyerő a tzatziki (meg úgy általában a görög kaják).
válasz erre a hozzászólásra
2006. április 12., szerda 20:10
Én ebédre ettem hasonlót. Igaz hússal. :)
válasz erre a hozzászólásra
2006. április 13., csütörtök 12:36
Ennek a salátának caprese a neve, és olasz eredetű. Egy kis balzsamecettel érdemes meganyázni.
válasz erre a hozzászólásra
2006. április 13., csütörtök 16:22
Köszi az infót.
válasz erre a hozzászólásra
2006. április 17., hétfő 10:31
Nade kérem! Mi ez a nacionalizmus?! Elég bele a paradicsom is, az elkövetkező 4 évre! :(
válasz erre a hozzászólásra