Szerettem, szeretem – de egyre kevésbé van benne mit. Vasárnap szomorúan tapasztaltuk, hogy egyre inkább beépül lakóparkokkal, és egyre inkább leépül a többi része – a régi egyre fogyatkozó számú kis vendéglők (melyek számomra a szeretni való részét képezték a Duna-part e szakaszának) egyike sem volt nyitva. Pedig jó idő volt, gyönyörű felhős éggel, és a vízen tükröződő színeivel…
Kattints a képekre a nagyításhoz, majd a nagy kép jobb (») vagy bal («) felére a lapozáshoz!
Igen, ez nagyon sajnálatos. Minél melegebb a helyzet ….-ben, annál több lakóparkra lesz igény. És minél több a lakópark, annál több a lakópad is.
Lakópark=lakó+park=lakos a parkban, lakosok a parkban.
Lakópart=lakos a parton=személy, aki a parton ver tanyát.
Lakópad=pad, melyen akár aludni is lehet.
Ebből sajnos csak az első két mondatot értem :)
Gyermekkorom gyönyörű nyarainak színhelye volt…:(Hallottam ,hogy már minden az enyészeté…A Kossuth Lajos üdülőparton egy szot üdülőben éltem át a sok szép emléket….Imádtunk oda járni.Hiába szét van rombolva,a szívemben és lelki szemeim előtt tisztán él minden kép,és ezt 100 gazdasági válság,1000 privatizáció sem veheti el tőlem,és szüleimtöl.Sajnálom,hogy az én gyermekeimnek nincs ilyen sok szép gyermekkori emlék:(A Szüleim látták mostanában,azt mondták iszonyatos…Olyan mint egy kisértet város azóta mióta én ott voltam…:(