Szerző: David Jury
Kiadó: Scolar Kiadó
Kiadás éve: 2007
Méret: 175×225 mm
Terjedelem: 256 oldal
Kivitel: keménytáblás, cérnafűzött
A címbéli kérdés megválaszolása igencsak bonyolult, és összetett feladat; aki végigolvassa ezt a könyvet, közelebb kerülhet a „megoldáshoz” (például azt is megtudhatja belőle, hogy a kurzív és a döntött betű nem ugyan az – szégyellem, de ez nekem újdonság volt). A rövid (2 oldalas) előszó és a tartalomjegyzék után a könyv három nagyobb és egy kisebb egységre tagolódik:
Háttér (62 oldal, 16 fejezet)
Évszázados hagyományok és a változás szükségessége; múlt és jelen kapcsolata; a beszéd, a nyelv, az olvasás és az írástanulás tipográfiai vonatkozásai, az egyes alkalmazási területek jellegzetességei az üzleti kommunikációtól, az üzenőtáblák kiragasztmányain keresztül az üzletportálok felirataiig – mindezen témákon végigkalauzol bennünket a szerző.
Megtudhatjuk, milyen folyamatok játszódnak le olvasás közben, és hogy a tipográfia segítségével miként tehetjük e folyamatot minél gördülékenyebbé, vagy hogy pontosan mit fed az olvashatóság (readibility) és a felismerhetőség (legibility) fogalma.
A gazdagon illusztrált oldalakon többek között megismerhetjük a mondatkezdő nagybetűk előtti dupla szóközök rejtélyét, vagy hogy miként változott a középre zárt és a balra zárt elrendezések megítélése az idők folyamán.
Anatómia (82 oldal, 32 fejezet)
A könyv második fejezete vizsgálat alá vonja a tipográfia alkotóelemeit, elemzi az egyes eszközöket és eljárásokat, az információ szervezésének lehetőségeit, a betűkategóriák jellegzetességeit, valamint a szöveg megjelenítésének és elrendezésének különböző módjait.
Az apró részletekbe mélyedés alkalmat ad a leggyakoribb tipográfiai problémák és lehetséges megoldásaik ismertetésére is.
Portfóliók (94 oldal, 16 fejezet)
A könyv záró fejezetében kortárs tipográfusokkal ismerkedhetünk meg, munkáikon keresztül pedig bepillanthatunk az igényes grafikai tervezés fantáziadús és változatos világába.
(forrás: a könyv honlapja)
Etcetera (11 oldal, 6 fejezet)
A negyedik aprócska rész is szót érdemel, ebben kaptak helyet a hivatkozások (igaz, hogy a 134., 146., és 248. oldalhoz tartozókat hiába keressük); van egy oldal az írásjelekről és a betűk felépítéséről; találhatunk itt két oldalnyi szójegyzéket; valamint ugyan ekkora terjedelemben név- és tárgymutatót.
Felmerült kérdések
Két dolgot nem értek, illetve nem biztos hogy el akarom hinni a szerzőnek. Az, hogy „a számjegyek szélessége egyforma” (134. oldal) egészen biztos, hogy így általánosságban kijelentve nem igaz, erről bárki könnyen meggyőződhet, ha tesz egy próbát (lehet, hogy a fordítást rontották el?).
A másik, amit a 148. oldalon olvastam: az Univers félkvirtmínusza történetesen egy kicsit lejjebb helyezkedik el, mint az Akzidenz Grotesk típusé (itt ezt példákkal is illusztrálja a szerző), ezért kisbetűk mellett az Univers gondolatjele jobban mutat, mivel közelebb kerül a kurrensek közepéhez” – nem tudom, hogy ehhez egy profi tipográfus mit szólna, de nekem biztos, hogy eszembe nem jutna egy másik betűtípus gondolatjelét belekeverni a szövegbe. Mindezekkel együtt tanulságos, hasznos olvasmány.
frissítve (2007. 09. 02.): A felmerült kérdésekre a válaszok itt olvashatók.
Előkészületben
Pár napja kaptam egy e-mailt a Scolar Kiadótól:
A Scolar Kiadó 2007 novemberében jelenteti meg új könyvét, melynek angol címe Print Production Handbook (A nyomdai előkészítés és gyártás kézikönyve).
A magyar nyelven megjelenő kézikönyv végigvezet a nyomdatermék készítésének lépésein az árajánlatkéréstől és szerkesztőségi munkától a színre bontáson, kilövésen, nyomtatási eljárásokon és kötészeti műveleteken keresztül egészen a minőség-ellenőrzésig, csomagolásig és szállításig.
A könyv paraméterei: 170×225 mm, 224 oldal, selyem fényű vinil borító, fűzött.
A könyv fejezetei: Nyomtatás a 21. században; Eredetik és előkészítés; Proofolás és lemezkészítés; Nyomási eljárások; Papír és festék; Nyomás utáni műveletek; Együttműködés a nyomdával; Függelék. (Csak azért említem, mert gondolom, vannak köztetek, akiket érdekel [ha megveszem, beszámolok majd róla].)
