Tanulni jó dolog. Tamási Ákostól pedig sokat lehet. Most tovább adom a tudást, mert megosztani is jó dolog. Alábbiakban novemberi levelezésünk néhány tanulságos darabkája olvasható.
hal: Azt írtad, hogy nem szoktál színprofilt beágyazni. És nem szoktak kellemetlen meglepetések érni? Persze ez a színprofil beágyazásával sem kerülhető el az általad is említett hozzá nem értés miatt. Egyébként bevallom, ez nálam is egy kicsit ingoványos talaj. Szívesen olvasnék Tőled erről a témáról is.
Ákos: Sajnos végső tanulság ebben a színprofil ügyben nem garantálható, mivel ahány munka majdnem annyi beállítás! :-) Amikor beágyaztad a profilt jól tetted, de sajnos ezt annak is tudnia kell aki feldolgozza azt. Na itt szokott a baj lenni, mert vagy nem “veszik” észre, hogy profil van benne vagy egészen más értékeket fog a profil alapján a feldolgozó rip számolni, mint amit te szerettél volna. A acrobat esetében is ez van, ott csak annyi a “hiba”, hogy nem nézi meg a beágyazott profilt, ha a separarion preview panelt előveszed, hanem alapértelmezésként a swop-os profilt előkapja és szimulálja neked, hogy mit kapsz ezekből a cmyk értékekből, ha amerikában nyomtatod az anyagot! Ha már megmondod neki, hogy ne butáskodjon és Euroscale Coated alapján bontottad, akkor rájön, hogy ugyanaz a profil van a pdf-ben mint a szimulációra szántban és nem fog konvertálni. Minden Adobe szoftver ilyen, próbáld ki, hogy kitöltesz egy fekete kijelölést photoshopban (cmyk képen, euroscale profi van beállítva), és ezek után előveszed a convert to profile parancsot egy swop coated profillal, ugyanúgy négy színes lesz a fekete….
A profilnak tulajdonképpen igazán a _színrebontáskor_ van jelentősége. Ha nyomdára készítesz elő és van profiljuk akkor be kell kérni és azt használni, ha nincs akkor szabvány Coated Fogra 39 vagy euroscale coated v2-t használj, abból nagy baj nem lesz hacsak nem valami speciáls dologról beszélünk, mint egy ckm vagy joy hirdetés, ugyanis itt nagyon vékony a papír és az előbb említett profil túlterheltséget okoz (ezekre is megvan a szabványos színprofil egyébként). A nyomdák manapság már egyébként nem saját profilt kérnek, hanem ők is fográra kalibrálják a gépeiket, de sok gépmester még a mai napig azt hiszi, hogy majd ő a gép mellett beállítja a színeket, hogy “szép” legyen. Sajnos ez ellen nincs orvosság, egyszerűen oda kell menni gépindulásra…
Ha már megvan a bontás, akkor nem biztos hogy életbiztosítás profilt ágyazni is a pdf-be, hiszen pont ezek miatt csúszhatnak el a színek az utómunkálatok során. Abban az esetben, ha mondjuk plakátnyomtatás a cél, akkor célszerű rgb-ben hagyni a képeket, mert a nyomtató rip szoftvere sokkal szebben szokott bontani, mint egy átlagos nyomdai színprofil.
Remélem tisztult a kép! :-)
Már novemberben megvettük, így nem tartozott a meglepetések közé, de ettől még nagyon örültem ennek a karácsonyi ajándéknak is: a 
Egyik karácsonyi meglepetés ajándékom volt ez az igényes kivitelű, keménytáblás kis könyvecske. Telitalálat! Stern Gábor fordítása pedig „hiányérzetmentes”. Idézem a borítón látható illusztrációhoz tartozó – még éppen aktuális – versikét:
