Az InDesign CS3 extra szűz olivaolaj mellé kaptam még egy DVD-t is Gergőtől karácsonyra. Állítólag már említette korábban, hogy ez egy nagyon jó film – csak én elfelejtettem. Miután (még tavaly) megnéztem, beigazolódott, hogy kollégám ezúttal sem hazudott: briliáns történet, nagyszerűen megfilmesítve – örülök, hogy 13 év után hozzám is eljutott. (Az IMDb-n egyébként közel 300 000 szavazat alapján minden idők második legjobb filmje.) Ha esetleg valaki hajlandó reklámokkal szaggatva megnézni, jövő vasárnap éjfélkor vetítik a Cool TV-n (nem is gondoltam, hogy értékes műsorok is vannak ott).
The Shawshank Redemption (1994) » Wikipedia (en) | » IMDb | » est.hu
Frank Darabont sokáig dédelgette Stephen King elbeszélésének megfilmesítését, és a forgatókönyv megírása után nem adta mostoháknak gyermekét, noha neves rendezők ajánlottak komoly összegeket a rendezés jogáért. A forgatókönyvíró Darabont azonban úgy döntött, hogy bemutatkozik mozirendezőként is, és állhatatossága a kész filmet látva több, mint érthető. A remény rabjai ugyanis klasszikus fegyelemmel, nagy műgonddal, ritka intelligenciával és hatalmas szívvel megcsinált alkotás, amely egyszerre őriz valamit a vaskos télesti regények komótosan hömpölygő mélységeiből, és a filléres lektűrök szentimentális, megható naivitásából. Börtönfilm, ahol a börtön nem csak a pokol egy földre hozott bugyra, hanem olyan hely is, ahol életek zajlanak, ahol a barátság, a közösség, a szövetség, és a méltóság létérdek – és ahonnét nem mindenki vágyik el. Ismerős és sablonos figurák és helyzetek keverednek meglepően hiteles és emberi problémákkal, és érzékeny, hiteles pillanatokkal, hogy így alkossanak hibátlanul egységes dramaturgiát. Darabont elég bátor ahhoz, hogy apró részletekbe menően bontsa ki figuráit, úgy, hogy közben egyik főhősét szinte az utolsó pillanatig képes kiismerhetetlen és izgató titokként megőrizni. A magukban is izgalmas mozaikdarabok fokozatosan kerülnek egymás mellé, és a megdöbbentő és felemelő összkép csak a legvégén áll össze.
(forrás: est.hu)
