HALDESIGN

Három hónapja, mikor először említettem az ötös verziót, arfe javasolta, hogy lehessen a linkeket is kommentálni. Mostantól lehet. Minden hónap utolsó napján bejegyzés formájában is közzéteszem a havi mentéseim listáját. (Egyébként ez az utolsó bejegyzés a négyes verzióban, már csak néhányat kell aludni, addig is tessék szavazni.)

• Viva Calaca!
  finom vicces zenés animáció
• The Lightbox Clones Matrix
  comparison of various scripts that display images and other objects...
• Slimbox
  a Lightbox JS v2.0 ügyes továbbfejlesztése
• NETTUTS
  web development tutorials and links
• AjaxDaddy - Ajax Examples in Action
  Ajax-gyűjtemény
• Collapsing Margins
  a margók css rejtélyei
• Taskbar Shuffle
  Windows tálca átrendezése és egyéb hasznos lehetőségek
• Sugarrhyme.com
  creative showcase for Karol Kolodzinski
• JLern Design
  nem felhasználóbarát, de érdekes (és szép) Flash-oldal
• Mixx
  news, photo, and video sharing
• memo
  kérdezz • felelek
• 7 Different Ways To Use WordPress
  a sokoldalú WordPress
• SUGAR!
  design-cukrászat – kíváncsivá tett a honlapjuk
• EPSQuickLookPlugIn
  because Leopard doesn't support it by default
• Berg Judit
  gyerekkönyvek
• Liligo.hu
  repülőjegy kereső
• 20 great free online file storage services
  (The Graphic Mac)
• Soundsnap.com
  ingyenes hangarchívum
• Dotted world map
  vector resource

Kódolom az ötös verziót (engem már a fenti látvány fogad), melyben a tervek szerint lennének gravatarok. Azonban elbizonytalanodtam, miután az admin felületen azt látom, hogy a kommentelők közül senkinek sincs ilyenje. A kérdés tehát a következő: legyen-e Gravatar (a jelek szerint nincs értelme), esetleg MKAvatar (használja valaki?) vagy ne legyen egyik sem, mert felesleges, és semmi értelme?

Öt éve használom az InDesign-t nap mint nap, és egészen komolyan mondom, hogy kevés közülük az olyan, amikor legalább egyszer ne gondolnék hálával a program készítőire. Sokszor hangosan is elrebegek egy „Istenem, de csodálatos ez az InDesign”-t, kollégáim örömére, akik közül Gergő már nem egyszer válaszolta, hogy „és még mennyi mindent nem ismerünk belőle”.

Gergő hívta fel a figyelmemet a Scripts panelre is (Window > Automation > Scripts), melynek létezéséről ugyan tudtam, de még talán soha nem használtam. Érdemes próbálgatni, hogy melyik szkript mit tud, én most csak kettőt emelek ki közülük kollégám nyomán, melyek jól jöttek (volna) a közelmúltban.

Az egyik a Scripts panel Application/Samples/JavaScript mappájában a MakeGrid.jsx, mellyel egyszerűen és gyorsan lehet darabolni.

A másik (ugyanabban a mappában) a SplitStory.jsx, ami egy duplaklikkre szétbontja az egymásba átfolyó szövegdobozok közötti kapcsolatot. Tudom, hogy unalmas már, de mi mást mondhatnék, mint hogy csodálatos ez az InDesign!

WordPress 2.5.1

Ma végre rászántam magam, és frissítettem a tavaly novemberben telepített 2.3.1-es verziót a legfrissebb 2.5.1-re. A gyökeresen megújult adminfelületről már nagyon sok jót olvastam. Elismerve a valóban előnyös változásait (az automatikus bővitmény-frissítés például nagyon tetszik) – én most néhány bosszantó negatívumáról ejtek szót:

• Miért kellet fixen 1024 px-re optimalizálni az oldal szélességét?
• Miért kell így elcseszni a helyet (tudom, részben én is „hibás vagyok” a sok gombommal, és a FireFox bővítményeimmel, de most nem erről beszélek – lásd a mellékelt képet), hogy csak a monitorom alsó harmadánál kezdhessek új bejegyzést írni? (Ez részben összefüggésben van az előzővel, melyek eredményeként az eddigi 25 helyett 13 sor fér el görgetés nélkül a Bejegyzés szövegmezőben.)
• Miért jó az, ha a kategóriákat (ami jellemzően sok rövid sor egymásutánja) egy 130 px magasságú tank kitekintő ablakban görgethetem – ami ráadásul csak a teljes oldal gördítésével válik láthatóvá, mivel a Bejegyzés szövegmező alá rejtették?

Ezek akkora faszságok, hogy egyszerűen nem tudom megérteni!

frissítve (2008. 05. 18.): A három faszságból az első kettőt megoldja a Fluency
Admin plugin (köszönet Bártházi Andrásnak az ajánlásáért). Így néz ki egy átgondolt(abb) admin felület:

Törölt és frissített bővítmények

Megszabadultam a ShareThis plugintől, mivel nem volt kedvem testreszabni (másképp fogalmazva bosszantott a testreszabhatatlansága). Egyébként jelentkezzen, aki egyszer is használta a „megjegyzés megoztása” linket a bejegyzések végén! Ugye, hogy senki?

És hogy végre valami jót is mondjak: minden bővítményt frissítettem, és mostantól az OpenID-s megjegyzések is láthatóak balra, a legfrissebb megjegyzések között, bár most már...

...nincs szükség regisztrációra

Ahogy a vendégkönyvben is írtam: „Egy hete nem szükséges regisztrálni a kommenteléshez. Minden új felhasználó első megjegyzése moderáció (jóváhagyásom) után jelenik meg, a továbbiak pedig az első elfogadása után már azonnal kikerülnek az oldalra.”

További lépések

Most már csak össze kell rakni az új oldalt, és megvalósítani az alábbiakat :)

• Kommenteknél lehessen feliratkozni e-mail értesítésre (Subscribe to Comments plugin)
• Wp-typogrify plugin
• Piclens
• Egyedi szmájlik
• Gravatar
• BBCode
• Jelezve legyen, hogy melyik a külső hivatkozás, pdf, stb.

Még mindig szólhattok, ha eszetekbe jut valami egyéb hasznos.

Ahogy írtam is a linkeknél: kíváncsivá tett a honlapjuk. Ma meglátogattuk az április 4-én megnyílt első hazai design cukrászatot. Érdekességnek nagyon jó volt, de biztos nem leszünk törzsvendégek. Egyrészt messze van, másrészt a sütik inkább szépek (de tényleg nagyon szépek), mint finomak – bár nem volt rossz a karamellás mousse és a joghurtos citrom szelet, csak én a Daubner-hez vagyok szokva (ami ráadásul itt van tőlünk három percnyire).

További részletezés helyett inkább csak két észrevétel – bő fél órás ottlétünk és nem túl alapos szemlélődésünk alapján:

• Tetszett, hogy a design tényleg rendben van, és figyelnek az apró részletekre is (pl. a zacskót saját logózott matricával ragasztják le).
• Nem tetszett, hogy a pult mögül butácska lányok szolgáltak ki, akik közül az egyik mérgesen odavágta az ásványvizes üveget, mivel szerinte azt a kollégájának kellett volna elénk tennie.

» a SUGAR!-ról a MuralMania blogon

frissítve: A bejegyzés megírása után megettük a SUGAR!Shop-ban vásárolt 14 dkg (700 Ft-nyi) drazsé felét. Ezek is inkább a szemnek készültek, mintsem a nyelvnek.

Ismét csak azt tudom mondani, hogy lenyűgöző – akárcsak A Föld. Csupán a narrátor által közölt információt éreztem sokszor kevésnek a filmben – mikor láttam valami érdekeset, de nem kaptam szóbeli magyarázatot az értelmezéséhez. Lehet, hogy legközelebb kihasználva a DVD egyik extráját, a narrátor nélküli verziót nézem meg (akkor legalább nem fog bosszantani, hogy mondanak valamit, de nem eleget).

Deep Blue (2003) » hivatalos honlap | » IMDb | » est.hu

És ha már szóba jött A Föld című film, idézek néhány elgondolkodtató mondatot Ervintől a Kispadról:

Különleges helyzetben vagyunk mi, ma élő emberek. Komoly valószínűséggel mi vagyunk az egyetlenek, akik a Föld élővilágának elképesztő gazdagságát a maga teljességében, és még valós időben láthatjuk. A dédapáink idejében még sem a technológia, sem az érdeklődés nem volt meg ehhez, a dédunokáinknál pedig - ha így folytatjuk - már az élővilág jelentős része fog hiányozni.

Hozzáteszem: az élővilág jelentős része már most is hiányzik...

Érdekes dokumentumfilm egy lenyűgöző emberről, David Attenborough-ról, akinek olyan remek természetfilm-sorozatokat köszönhetünk, mint Az élő bolygó, A növények magánélete, vagy Az emlősök élete; és aki ma, 82 évesen is aktív műsorkészítő.

Life on Air (2002) » IMDb | » Wikipedia (en – a filmről) | » Wikipedia (hu – David Attenborough-ról)

Többre számítottam, mégsem bánom, hogy megnéztem, mert lenyűgöző felvételeket láttam. Talán a történet volt kicsit darabos, és néhol erőltetett számomra, de a látvány tényleg gyönyörű. És van egy olyan érzésem, hogy még szebb lett volna, ha nem az ország egyetlen digitális mozijában, a Westend-ben néztük volna meg a filmet. Furcsa, mert egyfelől örültem, hogy nem voltak karcok a filmen, és a kép legtöbbször hibátlan minőségben, tűélesen a helyén volt, és nem remegett. De sokszor voltak zavaróan túlexponáltnak ható vagy színzajos jelenetek (utóbbinál nem a kevés fénynél készült felvételekre gondolok, ahol elkerülhetetlen némi zaj), melyeket csakis a mozi rovására tudok írni, mert egyrészt a film (szintén gyönyörű) honlapján mást látok; másrészt biztos vagyok benne, hogy a BBC sokkal többre képes a 21. század elején, mint amit a moziban láttam vasárnap.

Earth (2007) » hivatalos honlap | » IMDb | » est.hu

Még soha nem láttam ilyen szép zöldnek a tavaszt, mint idén – furcsa, de mégsem készítettem róla még egyetlen fényképet sem (talán majd a jövő hétvégén). A tavasz legkellemesebb részét azonban nem is lehet lefényképezni. Bizony nem csak az InDesign csodálatos, de a tavasz illatai is. :)

Lassan túlvagyunk az orgonán, már virágzik az akác, és a legjobb még hátravan: a hárs. Remélem, nagypapaként lesz majd egy szép kertes házunk, ahol kertészkedni fogok; és ahogy az én Nagypapám is tette, körbefuttatom lilaakáccal a terasz bejáratát.

frissítve (2008. 06. 05.): Ma munkából hazafelé jövet idén először éreztem a mennyei akácvirág illatot.

Írtam már a fényképezőgépeimről, a monitoraimról és a szkennereimről; a rend úgy kívánja, hogy most szót ejtsek a nyomtatóimról is – az apropót pedig az adja, hogy ma lecseréltem a régit.

A HP DeskJet 710c életének kilencedik évében múlt ki végérvényesen – mikor a nyomtatófejet továbbító szalagról az utolsó fog is lepotyogott. Jól emlékszem még, hogy 1999 őszén lett az enyém; 50ezer forintért vettem meg az akkor vadonat új számítógépemhez. Meg voltam vele elégedve – még ha öreg napjaiban volt is vele gond.

A technika rohamos fejlődésének egyik kellemes vonzata az árak folyamatos csökkenése, így hozhattam ma haza életem második nyomtatóját, egy szegély nélküli, fotóminőségű nyomtatásra, és CD-re, DVD-re is nyomtatni képes printert, az Epson Stylus Photo R285-öst 23ezer forintért a Media Markt-ból. Na de nem mindegy ám, hogy melyikből, ugyanis mint megtudtam, csak az újságban megjelent áraik fixek minden áruházban. Hihetetlen, hogy míg az egyik Media Markt 20ezer forintért adja, a másikban akár 13-ért is meg tudom venni ugyan azt a festékpatron készletet. Miután mind a hat budapesti üzletüket felhívtam, esetemben a Stop Shop béli volt a legolcsóbb. Amúgy az árukeresőn kutakodva a 20 470 forintos ár a legkedvezőbb, de mivel a PIXmania 2 519 forintért szállítja házhoz, így legfeljebb egy forintot, és plusz egy év garanciát nyerhettem volna...

Miért éppen őt választottam?

• Mert szimpatikus az Epson márka:
  • A HP után (és közben), az Epson 285-ös előtt, volt dolgom egy Epson Stylus Photo EX-szel is, amit még megismerkedésünk előtt (szintén valamikor a múlt évezred végén) vásárolt a Kedvesem; és mindvégig megbízhatóan működött (csak azért váltunk meg tőle, mert nem kaptunk hozzá festékpatront, illetve nem is nagyon kerestünk, mivel a minősége azért már elmaradt egy mai nyomtatóétól, és egy új festékpatron készlet árát pár ezer forinttal megtoldva már új printert vehettem).
  • Rokonszenves, hogy már a legolcsóbb Epson nyomtatókban is külön-külön cserélhetők a festékpatronok.
  • Az Epson szkenneremben sem csalódtam.
• Nem volt szükségem semmi extrára (A4-esnél nagyobb méretre, kártyaolvasóra, számítógép nélküli képmanipulációra és nyomtatásra, kijelzőre, sok gombra, stb.).

Egyelőre a telepítésen és egy próbanyomtatáson vagyok túl, és úgy érzem, nincs mit bánnom: minden egyszerűen ment, és kifogástalanul működik. Ha lesznek bővebb tapasztalataim, és ihletem a megírásukhoz, újabb bejegyzébe öntöm majd.

frissítve (2008. 05. 07.): Kipróbáltuk: Epson Stylus Photo R285 (teszt – pixinfo.com)