Már régen megállapítottam, hogy ennyi bőven elég lenne, és ezzel a megállapítással persze nem vagyok egyedül (“work 4 days a week” – kb. 33 600 találat). Legfeljebb csak Magyarországon (“heti 4 nap munka” – 14 találat; “heti 32 óra munka” – 1 találat; “heti 30 óra munka” – 13 találat, melyek mindegyike külföldi munka).
A téma egyébként legutóbb Jos Buivenga kapcsán jutott eszembe, aki a bemutatkozásának második mondatában említi, hogy heti 4 napot tölt munkával. Így könnyű szabadidőben szép fontokat tervezni. :) Komolyra fordítva a szót, Gergő kollégámmal kielemeztük, hogy amikor valamelyikünk szabadságra megy, a többieknek általában nem kell emiatt túlórázniuk. Ez nem azt jelenti, hogy túl sokan vagyunk, valószínűleg akár még több ember is dolgozhatna nálunk napi 8 órában úgy, hogy nem kellene unatkoznia. Valahogy olyan a munka, mint a víz: mindig kitölti a rendelkezésére álló helyet.
(a kép forrása: sxc.hu)
Meggyőződésem, hogy 4-szer 8 vagy 5-ször 6 óra munkával ugyan azt el tudnám végezni, mint amit most 5-ször 8 óra alatt – esetleg magasabb színvonalon. Nagyobb munkakedvvel állnék hozzá, ha tudnám, hogy este hat helyett délután négykor befejezhetem mindennapjaim kötelező részét, vagy ha egyel kevesebb munkanapom lenne a héten. Több idő maradna imádott családomra, pihenésre, feltöltődésre, hobbijaimra, és még blogolásra is. :) Sok helyen bevált, ki kéne próbálni nálunk is!
Amúgy nem panaszkodom, hazai viszonylatban irigylésre méltóan jó légkörben dolgozhatok, és ha jó az idő, napi fél óra biciklizéssel megjárom az utat a munkahelyemre/-ről oda-vissza.
Pontosan. Én tegnap egy szalmaszálat nem tettem keresztbe egyig, aztán kipattant az ötlet és lett egy szép logo este hatig. Reszelem még ma is, de a lényeg hogy az ötlet meglett, nem idegeskedtem rajta, és nem 6 darab gyenge mutáció lett, hanem egy, de jó.
Üzenet a főnököknek :o))))
Mellesleg sok múlik az accountokon és hasonló kollégákon, hogy mennyi időt töltesz melóval. Na, mióta kitört nálam a maszek világ, pont ők nem hiányoznak ;o)))) (Biztos csak nekem jutottak nagypofájú érdektelen dilettánsok)
Amíg Csipetke meg nem született, tök jól működött is: délelőtt meló, délután viszonylag szabad voltam. Persze volt, hogy nem lehetett megoldani, de nem tudtam minden ügyfelet rákényszeríteni, hogy ebéd után menjenek má haza :o)))) Csipetke születése óta viszont szétcsúsztak a napjaim, mert állandóan itt sertepertél, ha nem figyelek, rángatja a jobb kezem (ez maszkoláskor különösen jól jön :o)), elég rugalmas lett a munkaidőm. Viszont nagy előny, hogy sokszor tudok magamnak szabad délelőttöt, hosszú hétvégét szervezni, de sokszor dolgozom hétvégén is.
Engem pl. nem érdekelne, hogy a grafikus/programozó/vájár kolléga mikor és hol dolgozik amíg a meló kész van határidőre, illetve ha úgy adódik, tudom, hogy hol tart a projekt… kb. ennyi.
En heti 30at dolgozom, sajat munkabeosztassal. Igaz, elore kell szolni, ha valamiert azt harom nap alatt 10oraban dolgozom le, vagy megszokott 5×6 oraban. Ez termeszetes es megertheto, szvsz.
Szerintem sokkal jobb a hangulat, mintha kotott programmal, kotelezoen ott kellene ulni 8 orat.
Dexter68: Többször megfordult már a fejemben a főállású egyéni vállalkozás, de leginkább az anyagi bizonytalanság miatt nem mertem még meglépni. És ha jól belegondolok, a társaság is hiányozna. :)
Tupacko: És mindezt alkalmazottként, bejelentve?
hal: A társaság egy része hiányzik nekem is, de velük tartom a kapcsolatot. Viszont az ő hiányukat ellensúlyozza a dilettáns kollégák hiánya, ami viszont nagy könnyebbség :o)))
Amennyiben előjönne ez a 8 helyett 6 óra munka, az első reakció az lenne a legtöbb vezetőnél, hogy akkor a fizu is kevesebb, mert a főnökök szeretik úgy látni a dolgokat, hogy az időt fizetik ki, nem a munkát.
Bár az én főnököm rámszól, hogy menjek már haza, nem kell kitölteni a maradék időt. Lehet, hogy ehhez azért van, mert szemben ülök vele, és biztosan hangosan szuszogok :D
Dexter68: Abszolút átérzem. Amúgy már sokszor szívesen felmondtam volna hirtelen felindulásból. Egyszerűen nem tudom megszokni azt az undorító tiszteletlenséget, ami a szabadidőm leszarásában nyilvánul meg időnként (szerencsére csak ritkán). Tudom, ez egy olyan szakma, ahol néha elkerülhetetlen a túlóra, de ne pár perccel a munkaidő vége előtt tudjam már meg, hogy tovább kell maradnom!
norbi: Ja, mondasz valamit, valószínű úgy lenne, ahogy írtad…
hal: De addig is tovább lehetsz a jófej kollegákkal! Nekem nagyon hiányzotok. :(
(bár látom sitebuildert kerestek.. :)
Szerintem szívesen visszavennénk, nem akarsz visszajönni? Biztos lenne rá alkalom, hogy tovább maradj a jófej kollégákkal. ;)
Nem kerestek esetleg részmunkaidős kollégát, aki jelenleg csupán főiskolával rövidíti a szabadidejét?
Nem tudom, de veszítenivalód nincs, szerintem írj egy e-mailt a hr@insomnia.co.hu címre.
[quote]Amúgy nem panaszkodom, hazai viszonylatban irigylésre méltóan jó légkörben dolgozhatok[/quote]
Persze, ez is valami, de én egy szót mondok: csocsó. Bár ez téged nem érint, de azér na. :)
Dehogynem érint! Mindig becsukom az ajtót, hogy ne halljam az őrjöngést. :)