Ha maguk a gondolatok nem is újéviek – sőt még csak nem is újak –, de csak most jött össze, hogy időm és ihletem is van a leírásukhoz. Az újév kapcsán pedig összefűzöm őket egy mini sorozattá – két dolog, amiből erőteljes hiány mutatkozik: környezettudatosság és tisztelet. Ezúttal előbbiről regélek.
A környezettudatosság az egyes személyek vagy a társadalom valamely szegmensének a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottságát, érzékenységét és tudatos felelőség vállalását kifejező fogalom, amelyet gyakran jelzői formában használnak.
(forrás: hu.wikipedia.org)
Alábbiakban összegyűjtöttem családom környezettudatosságának főbb elemeit (ne számítsatok nagy dolgokra, de mint tudjuk, sok kicsi sokra megy):
- Vásárlás előtt megnézzük az élelmiszerek összetételét, és nem vesszük meg az egészségre káros anyagokat tartalmazókat (legalábbis azokat, melyekről ez egyértelműen tudható); előnyben részesítjük a bio termékeket. (Bár egyszer már megtettem, de ezúttal is ajánlom a Tudatos Vásárló honlapot.)
- Nem használunk felesleges háztartási vegyszereket (pl. légfrissítőt, wc-gélt, vízkőoldót, öblítőt – utóbbi kettő helyett tökéletesen megfelel az ecet, illetve az ecetes víz).
- Környezetbarát tisztító- és testápolószereket vásárolunk (pl. Frosch, Almawin, Ecover, Sonett, L’Occitane).
- Energiatakarékos izzókkal világítunk, és csak abban a helyiségben kapcsoljuk fel a lámpát, ahol éppen tartózkodunk.
- Víztakarékos zuhanyfejet használunk. Ez elsőre egy nagy átverésnek tűnt. Egyéb szempontok miatt mégis megvettük, és tényleg működik (gondolom, kisebb lyukak vannak rajta, így nagyobb nyomással megy át rajtuk a víz; vagyis ugyanakkora nyomás eléréséhez kevesebb víz szükséges).
- Csak akkor dobjuk ki a jegyzetpapírjainkat, ha már mindkét felére írtunk.
- Szelektíven gyűjtjük a műanyagot, fémet, üveget, papírt.
- Szelektíven gyűjtjük az elemet is, de ha lehet, inkább újratölthető akkumulátort veszünk helyette.
- Nem cserélünk le semmit csak azért, mert van már belőle újabb, divatosabb, amíg tökéletesen megfelel a régi (a telefonom például egy kb. hat éves Nokia 3210-es).
- A lecserélendő elektromos és elektronikai berendezéseket leadjuk ott, ahol újat veszünk helyette.
- A szemetet a szemetesbe dobjuk. Remélem, most csodálkozol, hogy ezt miért írom ide, mert Te is azok közé tartozol akik számára ez a legalapvetőbb dolgok egyike.
Végül egy érdekes álláspont, melyben kimondottan szimpatikus az irónia és az alázat, ahogyan George Carlin az emberiség helyzetét látja; és az a helyzet, hogy nem is nagyon tudnék belekötni – de ettől még jobban érzem magam, ha a fentiek szerint cselekszem.
Büszke vagyok rá, hogy vannak ilyen emberek Magyarországon, mint Te és a családod. Pár dolgot a környezettudatosságokból amit írsz már én is csinálok, de messze nem ennyit, és ha nem haragszol, fogok is átvenni.
Amúgy mikor mi rendeztük be a lakásunkat én élet-halál harcot vívtam a lámpaboltosokkal, hogy szerezzenek nekem olyan lámpákat, melyek “hagyományos” foglalatú, de nem otromba…nem voltak segítőkészek, sőt éreztem a tekinteten, hogy csórónak néznek, mert energiatakerékos izzót akarok használni a drága halogén helyett. Dehát most a trend nem ez…így feladtam, halogén van szinte mindenhol. A dolgozóba inkább nem vettem semmit, csak lóg a foglalat, egy IKEA-s energiatakarékos izzóval :)
Gondolkodtam, hogy van-e egyáltalán értelme erről írni, de most már nincs kétségem, köszi. :)
Amúgy félelmetes az emberek szűklátókörűsége, és ez kapcsolódik a következő témához is: a tisztelet hiányához. Az emberek nagy része egyáltalán nem tiszteli a környezetét. Nem is érti, hogy mi itt a probléma, mert arra sem veszi a fáradtságot, hogy gondolkodjon. És amiről nem tud, az nincs is…
Nagyon jó a video, kicsit Douglas Adams-re emlékeztetett helyenként, köszi.
Szerintem is jól csinálod, csak így tovább. Ezeknek a dolgoknak a nagy része semmi kényelmetlenséget nem jelent, csak meg kell szokni.
Georga Carlin-hoz meg annyit fűznék hozzá, hogy teljesen igaza van, nem kell a bolygót védeni. Viszont itt nem a bolygó a kérdés, hanem annak a felszíne, a mi saját környezetünk, az amit élhetőnek és élvezhetőnek kell tartanunk. A bolygó itt lesz egy nukleáris apokalipszis után is, csak mi nem fogunk már szeretni a felszínén sétálni.
Egyetértek. Végülis azt kapjuk, amit megérdemlünk, „a Föld igazságos”.