Csicseri Londonból #7: 2009. január 10.

« előzmény

Csorba Erika képes leveleiből

Hát visszajöttünk…

Sok minden változott karácsony óta… Pl. engedve Hal és Nemecsek Ernő nyomásásnak megfogadtam, hogy megpróbálom nagybetűvel kezdeni a mondatot. Így ni. :) Elvégre immár többé-kevésbé nyilvánosak ezek a leveleim.

A Szentestét egészen különleges módon töltöttük: lélekben már otthon, testben még a Harringay 34-ben, levegőben lógva. Minden személyes cuccunk elpakolva, mert ugye azzal hogy hazarepültünk, egyben ki is költöztünk kisszobánkból. Reggel még elsétáltam a könyvtárba, visszavinni a könyveimet és és feltűnt, hogy az utcán nyoma sincs az otthon ilyenkor szokásos izgalomnak. Olyan csendes-kisvárosi-szombat-délelőtti-márciusi hangulatot kaptam el. Este együtt főztünk a megmaradt két lakótársunkkal (a többiek itt-ott mindenfelé máshol töltötték az estét) és korán lefeküdtünk, mert másnap 5-kor keltünk. Úgy búcsúztunk el a háztól, hogy legközelebb már csak az itthagyott csomagjainkért látogatunk ide.

Aztán meg ugye hazarepültünk, és egyszer csak ott találtuk magunkat a régi életünk kellős közepében. Nagyon kellett ez már. Kiment az agyamból minden, ami London.

Jött az új év, megint csomagoltunk. Semmi kedvem nem volt visszajönni… Ráadásul úgy jött ki a lépés, hogy hajnalban repültünk vissza és már mentem is dolgozni. Ez azért durva, mert hajnalban még ott vagy magyarhonban, a minusz 7 fokban, aztán beszíjazod magad egy ülésbe, majd ott vagy Angliában, a szürke plusz 4 fokban, ráadásul azt veszed észre, hogy a megszokott útvonaladon rutinból haladsz a munkahelyed felé, mintha mi sem történt volna. Mázli, hogy a magyar kolléganőm is aznap reggel, egy még korábbi géppel érkezett és ugyanúgy bejött dolgozni (legalább meg tudtuk beszélni, mennyire skizofrén helyzet ez).

Amikor még otthon voltam, egy dolog merült fel csupán Londonnal kapcsolatban (a sztorizáson kívül persze), hogy nem megyünk-e vissza a Harringay Road-ra. Ders vetette fel, ebéd közben és rögtön rávágtam, hogy nem. Hiszen megbeszéltük, hogy ennyi pénzért találunk jobbat is, jobb helyen, vagy pedig ugyanilyet olcsóbbért… és különben is… De az emberi gondolkodás nagyon furcsa. Hajnalban félig álomban, félig ébren egy átfröccsözött blőff-est után megvilágosodtam és megláttam a fényt az alagút végén, hogy mégis vissza kell költöznünk. Reggel Ders írt is a mádámnak, és még a délelőtt folyamán megkaptuk a választ hogy oké mehetünk. Ettől rejtélyes módon rögtön szimpatikusabbá vált a visszatérés gondolata (két hete még sírva fakadtam volna, ha ugyanoda kell visszamennünk, annyira megcsömörlöttem a pecótól a vége felé).

És ami a legszebb a dologban, ugyanaz a szoba most sokkal otthonosabb, mint tavaly. Pedig csak néhány dolgon változtattunk, amikor újra becuccoltunk. A lakótársaink pedig ‘welcome erika & api’ feliratot húztak keresztben a szobánkon. :) Mi meg azt hittük, nem is sejtik hogy megyünk…

Csicseri Londonból #7: 2009. január 10.Csicseri Londonból #7: 2009. január 10.Csicseri Londonból #7: 2009. január 10.Csicseri Londonból #7: 2009. január 10.

Itt nagy változás szerintem nincs. Felment a bérlet ára, cserébe új dolgokat mond a buszon a géphang. :) Úgy tűnik, az angolok fosnak ettől az évtől. Sokat cikkeznek arról, hány cég ment csődbe és hány ember került az utcára. Két új lakótársunk van, így ismét teltház van. Az utcánk ugyanolyan kelet-európaias bevándorlós, meg török-kurdos, görög-mittudoménmilyenes. Török arany és fodrász, magyar pékség. Nemrég nyitott egy román bót, egész pontosan Románia és Kelet-Európa ételei. De van autentikus orosz-ukrán is, odajárok hajdináért, ami gyerekkoromból megmaradt nagy kedvenc kajám.

Amint lesz egy kis időm, elmegyek felfedezőútra kicsit messzebb is, már régen voltam, pedig még sok minden visszavan. A gépem már kikaparta a táska belsejét, annyira ki akar jönni. :)

folytatás »

Megújult oldalsáv

Szerda este frissítettem az oldalsávot. Csak a rend kedvéért pár mondatban a lényeg:

  • Ahogy igértem is, eltűntettem a ronda Google Friend Connect dobozt (csak egy link maradt helyette).
  • Több mint két éve regisztráltam, de valamiért csak pár hete kattantam rá a Last.fm-re, gondoltam, ez is megér egy linket.
  • Megváltoztattam az egyes blokkok címeit, és sorrendjét – szándékom szerint így átláthatóbb és logikusabb lett a bal hasáb (egységesen LEGUTÓBB… kezdettel jelöltem a „netről rám ragadt” dolgokat; valamint a blogon belüli tartalmak után a jobban pörgő RSS olvasmányaim kerültek előre).

Ez volt

  • ARCHÍVUM
  • LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK
  • TÉMAVÁLASZTÓ
  • LEGUTÓBBI LINKEK
  • LEGUTÓBBI RSS OLVASMÁNYAIM
  • GOOGLE FRIEND CONNECT

Ez lett

  • ARCHÍVUM
  • HOZZÁSZÓLÁSOK
  • TÉMAVÁLASZTÓ
  • LEGUTÓBB OLVASTAM Google Reader
  • LEGUTÓBB MENTETTEM Delicious
  • LEGUTÓBB HALLGATTAM Last.fm
  • GOOGLE FRIEND CONNECT Csatlakozz!


Magyarország, Game Over? – Vastagbőr blog

Biztos észrevettétek már, hogy nagyfokú önmérsékletet tanúsítva egyre kevesebbet idézek (annak ellenére, hogy bőven lenne mit), de most annyira a szívemből szólt Zero a Vastagbőr blogon, hogy muszáj nyomnom egy kopipésztet:

Nem én kongatom itt a vészharangot, hanem nálam sokkal bölcsebb emberek. Most például Parragh László. Talán adni kellene a szavaira.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke azt nyilatkozta a zoom.hu-nak, hogy “Magyarország évek óta sodródik, csúszik és a szemünk előtt megy tönkre. Nincs lehetőség adócsökkentésre, az Magyarország versenyhátrányának konzerválása mellett áll. A választások közeledte nem indokolja a nagy rendszerek átalakításának halogatását, mert választások mindig lesznek.

Magyarország rossz válaszokat ad a válságra, s a jóléti kiadások átmeneti befagyasztása helyett inkább átfogó racionalizálásra lenne szükség. Nem esik szó a nyugdíjszámítási mód megváltoztatásáról, a nyugdíjkorhatár felemeléséről, vagyis egyetlen igazán fontos reformlépésről sem.”

Hogy mekkora szarban vagyunk, az csak nagyon kevesen sejtik, és még annál is kevesebben tudják bizonyosan.
Lehet, hogy Gyurcsány sejti vagy tudja, de nem igazán csinál semmit.
Lehet, hogy az MSZP-frakció sejti vagy tudja, de nem csinálnak semmit.
Lehet, hogy minden frakció sejti vagy tudja, de nem csinálnak semmit.

Mos komolyan, milyen magyar állampolgár az, aki a képviselői helyéért feláldozza az országot? Nem merünk semmi sem csinálni, mert akkor lehet hogy ő vagy én nem jutunk be az Országgyűlésbe 2010-be? Lapulunk még 15 hónapig és úgy teszünk mintha izzana a munka? Nem ismerős ez? 2004-2006 között mintha már hasonló történt volna, csak az lelepleződött az öszödi beszéddel. Vajon Feri újra meg fog szakadni, hogy úgy tegyen mintha kormányozna? Viszont – remélem- mi nem kajáljuk be újra ezt!

Nekem ebből a lötyögésből nagyon elegem van. 31 éves lettem, szüleim felneveltek, taníttattak lemondások árán, a 2 hugomat szintén, és sem ők sem én nem tudok egyről a kettőre lépni. Nincs köztünk büntett előéletű, nem kapunk segélyt, egyetemet végeztünk, mindannyian tisztességesen dolgozunk, fizetésből, nem adót csalva. Saját lakás? Autó? Gyerek? Ilyenről nem is álmodhatunk. Dolgozunk, hogy a fele fizetésünket elvegye az állam. Ennyi az élet? Ha a munkaadó költségeit is hozzácsapjuk, akkor az 58%-át. Ez lenne a modern közteherviselés? 58%? Amikor a prágai vagy a pozsonyi kollegáink ugyanennyi bruttóból többet visznek haza (egykulcsos SZJA), és még ráadásul sokminden olcsóbb is, mint idehaza? Már 6 évet áldoztunk erre a dillettáns kormányra. Megérte? Jobban állunk? Jobb nekünk? Vagy meddig és hova akarunk még süllyedni? Nekünk tényleg Mohács kell? Mindig Mohács kell?

Komolyan, tényleg nem értem. Annyi mindent kellene csinálni ebben az országban. Annyi lenne a tennivaló. És nem teszik. Szakemberek, intézetek még ki dolgozták / dolgozzák helyettük a konkrét terveket, de nem. A nyomorult szavazatok miatt hagyják tönkremenni az országot? Felelős hazafiak az ilyenek? Mi pedig csak széttárni tudjuk a kezünket, hogy ilyen a parlamenti demokrácia, csak 4 évente vannak a választások? Komolyan, szeretnék egy olyan törvényt, hogy aki már volt képviselő, ne lehessen újra az 2010-ben. Inkább jöjjön 386 lelkes amatőr, mint ez a megfásult, sokszorosan leszerepelt, hozzá nem értő, korrupt banda.

Mik a jóslatok? Gyalázatos kisebbségi kormányzás, real-time lötyögés várható 15 hónapig, miközben pont most lehetne rengeteg mindent megcsinálni. Rá lehet fogni a “Válságra”, az MSZP népszerűségének meg már úgyis annyi. Vagy tényleg azt hiszik, hogy nyerhetnek 2010-ben? Gyurcsánnyal, Veressel, Szilvásyval? Illetve annyira nem is vicces, mert még az is lehet, hogy tényleg nyernek … Abszurdisztánban, ugye tudjuk, minden megtörénhet!

Egyetlen egy adatot idéznék csak, ami teljesen lesokkolt:

“Az OECD a különösen akut problémák közé sorolta a rokkantnyugdíjasok magas arányát a 45 és 60 év közöttiek korosztályában. A különösen érintett 55 és 59 év közti korosztályban például a rokkantnyugdíjasok aránya 2006-ban csaknem elérte a korosztályba tartozók egynegyedét és meghaladja a nem foglalkoztatottak felét. Ez azt is jelenti, hogy egy széles társadalmi szegmensben a munkanélküli segély és a rendszeres szociális segélyek szerepe másodlagossá vált a rokkantnyugdíjakhoz képest. A nyugdíjkorhatár alatt a legalább 50%-os egészségkárosodás alapján rokkantnyugdíjat kapók száma 452 ezer, felette 350 ezer. Rajtuk kívül rendszeres szociális segélyben részesül 40%-ot meghaladó egészségkárosodás alapján 185 ezer fő.”

Tehát a 10 millió lakosból 800 000 ember rokkantnyugdíjas! Ép nemzet, egészséges lakosok?
Akkor jön a valódi sokk: Szlovákiában 27 000 rokkantnyugdíjas van. 5,5 milliós lakosra.
800 ezer vs. 27 ezer !!! Csodálkozik még valaki, hogy Szlovákia megelőzött, és most már Párkányban euróval kell fizetnünk az Arany Fácán sörért? Kapjunk már egy kicsit észhez: a lesajnált Szlovákiában euró van! Le a kalappal előttük!

Hol, melyik országban mennek normálisan a dolgok? Ki sem merem számolni, hogy ha 800 ezerből csak 300 ezer ember dolgozna legálisan, az mennyi plusz adóbevételt jelentene az államnak, és mivel nem kellene rokkantnyugdíjat folyosítani ezeknek az embereknek, duplán járna jól az állam! Ezt az egész mutyi-országot le kell önteni forró vízzel. Sokk-terápia. Nincs mese, nincs kegyelem!

Nézzünk egy kicsit körbe, látunk-e egy kis pislákoló halovány reménysugarat az alagút végén? Amikor tényleg a penge élén ugrálunk féllábon kéjes vigyorral beszívva (IMF hitelből vett jó kis cuccból), akkor milyen tennivalókkal próbálnak az ország helyzetén javítani?

-Küldd be számlákat és nyerj havonta 1 milliót.
Minden hónapban 10 szerencsés nyer. Az összesen 10 millió. A reklámcsík már az Index fejlécében. És ki nem szeretne 1 millió nyerni? Amikor minden szombaton sorok kígyóznak a Lottózókban, visszaadózva az államnak a nagy nyeremény reményében? Szépen be is kajálják az emberek:
“A fiatalos nagymama az év eleje óta nagyon figyel, hogy a fodrásznál vagy a kozmetikusnál is biztosan kapjon papírt, hiszen egy szelvény a kormány Tiszta Haszon programjában most akár egymillió forintot is érhet. Eddig sosem kértem számlát, de most minden szelvényt elteszek – mondta a nagymama, aki – ha Fortuna kegyes lesz hozzá – unokájára költi a pénzt. ”

Persze megint csak az érem egyik oldalát látják, csak azzal foglalkoznak. Nem adnak számlát – nem fizetnek ÁFÁ-t. Azzal miért nem foglalkoznak, hogy miért nem?! Mert ha tisztességesen és törvényesen dolgoznának, akkor pár hónapon belül csődbe mennének? A nagymami meg kurvára örülhet a számla meg blokkgyűjteményének, abba nem gondol bele, hogy lehet a lányát szépen kirúgják a munkahelyéről, mivel számlát kell adni, csökken a bevétel, így pár emberrel kevesebbre lesz szükség. Költségcsökkentés. Ez a számla-játék úgy lett volna korrekt, ha csökkentik a vállalkozások terheit is, hogy tényleg nem legyen probléma számlát adni. Így viszont 10 millió Apeh ellenőrt csinálnak. Persze, ez a könnyebb út.

- Mobiltelefon az elítélteknek.
Az évvége nagy abszurd poénja lett volna, ha Juhász Gábor, (gépész-mérnök!) a rendeletet előkészítő igazságügyi tárca államtitkára a Monthy Python csoport tagja lenne. Mivel évente ezer becsempészett mobiltelefont találnak, ezért inkább engedélyeznék azt! “A rabok nem maguknál, hanem letétben tarthatnák a készüléküket. A tervek szerint az az elítélt, aki nem követett el fegyelemsértést, akár naponta használhatná a mobilját.” Nem a Zuschlagnál talált mobil miatt tervezik? Gyanús összefüggés.
Hát mindenkinek elgurult a Seduxen a minisztériumban? Ez lenne a “Nagy Közbiztonságot Növelő és a Bűnözőket Elrettentő Terv”?! Legyen mindjárt egyből börtön Iphone, nem? Az adófizetők pénzéből, börtön Pannon-csomaggal. Nehogymár a szegény elítéltnek a gombokkal kelljen bajlódniuk! Érintőképernyőst mindnek! Nézzük csak, mikkel rettenti el a bűnelkövetéstől a börtön az állampolgárokat: fűtés, villany, víz ingyen. Minden cellában TV. Konditerem. Könyvtár. Napi munka. Szakmatanulás. És ingyen mobil. Ez már jobb, mint a kollégium, ahol 7 évet húztam le, 10nm2-es, 3 ágyas szobában. És még fizettem is érte! Tent City kellene ide ide, a Hortobágyra, nem padlófűtésen luxusbörtön!

-A legnagyobb ellenzéki párt egyik szellemileg törpe emberének a 2008-as decemberi naptárra pillantva isten ötlete támadt! Szívassuk meg a köcsög kommancs minisztereket! Mivel az írásban feltett kérdésekre 15 nap (nem munkanap) alatt kell válaszolniuk, ha december 21-én kérdezünk, pont január 5-én telik le a 15 nap. Még lehet, hogy koccintottak is a Nagy Ötletre, arra gondolván, hogy ha megválaszolják a kérdéseket, akkor kibasztak velük, ha meg nem, akkor sírhatunk január 5-én a kamerák előtt, hogy micsoda diktatúra van, nem tartják be a törvényt bla-bla-bla … ja, és Gyurcsány a hibás.

A szerencsétlen balfaszoknak annyi eszük sem volt, hogy felhívjanak egyetlen volt Fideszes minisztert, hogy
-Szia Lacikám, amikor te voltál a titokminiszter, hány kérdést válaszoltál meg személyesen, a két kis kezeddel bepötyögve a válaszleveleket?
-???
-Egyet sem? Nem túl jó hír … És az ünnep alatt sem?
-???
-Azért köszi Lacikám, kellemes ünnepeket!

És mi történt? 700 minisztériumi dolgozót küldtek be az ünnepek alatt, hogy a Fidesz által beadott, izzadságszagú és debil 1300 kérdést megválaszolják. Kurvára kibasztunk a kormánnyal ugye?!
Ha nyer a Fidesz, és becsörtetnek a minisztériumokban, mindjárt hűséges és lojális közeg fogja őket fogadni. A saját, leendő beosztottjaikat szívatták meg, Budai “Bociszemű” Bernadett meg nagy kéjesen, apró orgazmusokat elfojtva olvasta be a kamerákba a jobbnál-jobb kérdéseket. A szokásossá vált havi kurva nagy Fidesz öngól, menetrend szerint. Րk fogják átvenni a kormányrudat? Oh, my God …

Itt vannak a kérdések-válaszok, szépen pdf-ben, nem vagyok hajlandó egyet sem kiemelni és a hülyeséget reklámozni. Itt azért el lehet olvasni egy-két fajsúlyosabb kérdést.

Ezek után ki miben bízik? Van még remény? Mi lesz 2009-ben az országgal?
Game Over?

(forrás: vastagbor.blog.hu)

A színjáték folytatódik

A mai napon 1-2 millió köbméter gázt ad Magyarország Szerbiának, ez annak köszönhető, hogy tegnap a magyar háztartások önmérsékletet tanúsítottak – jelentette be Gyurcsány Ferenc 13 órakor kezdődött sajtótájékoztatóján.

“Köszönjük a családoknak, köszönjük minden magyar embernek a tegnap este mutatott mértékletességet” – kezdte a ma délután 13 órára meghirdetett sajtótájékoztatóját Gyurcsány Ferenc miniszterelnök.

Elhangzott, hogy elmaradt tegnap az a fogyasztási csúcs, amely esténként jellemzi a magyar gázfogyasztást, mert mindenki egy kicsit lejjebb állította a termosztátokat. 3 millió köbmétert gázt takarítottak meg a magyar háztartások, ami több mint Bosznia egynapos fogyasztása, amivel kapcsolatban Gyurcsány azt mondta, hogy “a takarékosság, az önmérséklet nem egyszerűen spórolás, hazafias magatartás”.

(forrás és további részletek: www.portfolio.hu)

És az agyhalottak ezt is benyalják.

Sziasztok!

Nem bírtam már tovább nézni a bal hasáb alján ezt a borzalmas Google Friend Connect dobozt (és értelmét se igen láttam), ezért levettem. Köszönöm annak a 28 embernek, akik az elmúlt egy hónap során csatlakoztak.

a HALDESIGN Google Friend Connect-hez csatlakozók

Megmondom őszintén, többre számítottam a 250 (feltehetően többségében Google accounttal rendelkező) RSS követőből kiindulva. Szóval továbbra is emészt a kíváncsiság, hogy kik vagytok Ti olvasók, így teszek egy újabb kísérletet. :)

hal arcának egyik fele a monitort bámulja, másik fele nyájas vigyorral örvend

Ezúttal teljesen regisztráció- és fájdalommentes a procedúra, csak arra kérlek, írj egy hozzászólást. Leginkább az érdekelne, hogy kerültél ide az oldalra, mivel foglalkozol, és mely tartalmak érdekelnek a leginkább – valamint bármi egyéb jöhet, amit fontosnak tartasz magadról (azért férjen bele a dobozba – webeseknek: textarea). Ti is írjatok, régi kedves ismerősök, hiszen Nélkületek nem lenne kerek a Világ! :)

365 Budapest

Egy-egy budapesti házszám fotó az év minden napjára. Ahogy már írtam is, „nagyon jó ötlet, és a megvalósítás is remek!” Akárcsak a logó.

365 Budapest

Végre elérkezett az évforduló, 2009-et írunk, izgalmas évnek nézek elébe, ennek egyik apropója a legfrissebb fotós projektem, amely kerek egy éven át fog tartani. A 365 Budapest egy tipo-fotogáfiai projekt, amely Budapest házszámainak a sokszínűnégére fókuszál. Körbetekertem a várost a bringámon, így kerestem a számokat. Ez egy hosszú folyamat, amely 2008 június 23-án kezdődött és még nem ért véget, még mindig nincs meg az összes szám. Az oldal naponta frissül, minden nap egy új házszámmal.

(forrás: zsutti.blogspot.com)

Photoshop Lightroom 2.2 könyvajánló és „gyorsteszt”

Adobe Photoshop Lightroom 2 fotósoknak kézikönyv – könyvborítóA Photoshop Lightroom 2.1-et még tavaly novemberben telepítettem a gépemre, azóta megjelent a 2.2-es verzió, és idén, újév napján végre elkezdtem vele részletesebben is megismerkedni. Ehhez a Perfact Kiadó gondozásában megjelent Adobe Photoshop Lightroom 2 fotósoknak kézikönyv van a segítségemre, ami ugyan meg sem közelíti a program színvonalát (például nem esik szó benne a katalógusok létrehozásáról, és néhol kimarad az említésre kerülő funkciók pontos elérésének ismertetése), de az alapok elsajátításához tökéletesen megfelel, tömören és könnyen érthetően leírja a lényeget. (A könyv végén billentyűparancs-táblázat és tárgymutató is található; itt pedig a könyv fekete-fehér képei láthatók színesben, fejezetekre bontva.)

frissítve (2009. 01. 05.): A fentieket a könyv harmadának elolvasása után írtam. Egy újabb harmaddal később úgy érzem, akkor vagyok korrekt, ha hozzáteszem, a zárójelben már említett konkrétumokat leszámítva, nagyon jól ír a szerző. Élvezettel olvasom, és tanulok.

frissítve (2009. 01. 24.): Három harmad után összegezve, ami nem tetszett a könyvben:

  • A tördelése és a kispórolt színes képek. Ám mindkettőnek van előnye is: így nem sajnáltam összefirkálni a jegyzeteimmel a könyvet, ami fekete-fehérben nyilván olcsóbban volt kivitelezhető. És persze egy ilyen jellegű kiadványnál nem a külső a lényeg.
  • Az általánosságban nem jellemző, egy-két helyen mégis zavaró felszínessége. Ahogy már említettem is, „nem esik szó benne a katalógusok létrehozásáról, és néhol kimarad az említésre kerülő funkciók pontos elérésének ismertetése”.

Ami tetszett a könyvben:

  • A tömörsége. A szerző nem bonyolódik bele a részletekbe, így gyorsan elolvashatjuk a 162 oldalt, melynek végén tisztában leszünk az alapokkal.
  • A stílusa. Baráth Gábor könnyen érthetően fogalmaz, és több helyen tesz érdekes technikai kitérőket a könnyebb érthetőség – és a kíváncsibb olvasók – kedvéért (persze ezt is csak lényegre törően, tömören).

A tegnap éjszakai gyorsteszt pedig annyiból állt, hogy egy kellemes baráti vacsora és egy liter bor elfogyasztása után megpróbáltam a képek metaadatait szinkronizálni, és egyből rájöttem, hogyan kell. Aztán jött a Feleségem, hogy „jé, ezeket a képeket még nem is láttam” – mondom, „várjál, csinálok egy szlájdsót”, és pár másodperc múlva indult is a műsor. „Nem lehetne gyorsabban?” – és mire ezt kimondta, már teljesítettem is a kérését (tudom, nem nagy dolgok ezek, de azt is vegyétek figyelembe, hogy pár éve már nem vagyok hozzászokva az alkoholhoz… :)).

Photoshop Lightroom 2.2 két monitorral

Két monitorral a legjobb – a jobb oldalin a 100 %-os nézet (korábban ehhez meg kellett nyitnom Photoshop-ban a képet, ami RAW fájlnál elég macerás volt)

Komolyra fordítva a szót, tényleg zseniális a program, folyamatosan kényeztetve érzem magam – bár már elkezdtem írni egy listát arról, hogy mi az, ami nem tetszik benne (valószínű, ezeknek a problémáimnak egy részéről kiderül majd, hogy nem a program a hülye). A Lightroom 2.2-vel élmény a képfeldolgozás, és ezekről az élményeimről (meg persze a bosszúságaimról is), igyekszem majd beszámolni az új Lightroom kategóriában. Addig is (meg persze aztán is) ajánlom a Fotonlog Lightroom-ról szóló bejegyzéseit.

Újévi gondolatok #2: tisztelet

« előzmény

Nagyon régen láttam egyszer egy filmet, amiből már semmi másra nem emlékszem, csak egy mondatra, amit egy lány mondott egy fiúnak: „hogyan szerethetnélek, ha egyszer nem tudlak tisztelni” (valószínű nem szó szerint idéztem). Lehet, hogy elhamarkodott gondolat, de szerintem az erkölcsi értékek közül tiszteletből van a legnagyobb hiány Magyarországon (és talán az egész Földön is). Mennyivel többek lehetnénk, ha képesek volnánk

  • (visszakötve az előző gondolathoz) tisztelni a környezetünket,
  • tisztelni egymást (ebben az esetben például nem lennének használhatatlan brief-ek, és irreális határidők – csak hogy saját házam tájáról szemezgessek),
  • tisztelni saját magunkat (akkor valószínűleg jobban odafigyelnénk testi és lelki egészségünkre).

Tiszteletben gazdag, környezettudatos új évet!

Újévi gondolatok #1: környezettudatosság

Ha maguk a gondolatok nem is újéviek – sőt még csak nem is újak –, de csak most jött össze, hogy időm és ihletem is van a leírásukhoz. Az újév kapcsán pedig összefűzöm őket egy mini sorozattá – két dolog, amiből erőteljes hiány mutatkozik: környezettudatosság és tisztelet. Ezúttal előbbiről regélek.

A környezettudatosság az egyes személyek vagy a társadalom valamely szegmensének a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottságát, érzékenységét és tudatos felelőség vállalását kifejező fogalom, amelyet gyakran jelzői formában használnak.

(forrás: hu.wikipedia.org)

Alábbiakban összegyűjtöttem családom környezettudatosságának főbb elemeit (ne számítsatok nagy dolgokra, de mint tudjuk, sok kicsi sokra megy):

  • Vásárlás előtt megnézzük az élelmiszerek összetételét, és nem vesszük meg az egészségre káros anyagokat tartalmazókat (legalábbis azokat, melyekről ez egyértelműen tudható); előnyben részesítjük a bio termékeket. (Bár egyszer már megtettem, de ezúttal is ajánlom a Tudatos Vásárló honlapot.)
  • Nem használunk felesleges háztartási vegyszereket (pl. légfrissítőt, wc-gélt, vízkőoldót, öblítőt – utóbbi kettő helyett tökéletesen megfelel az ecet, illetve az ecetes víz).
  • Környezetbarát tisztító- és testápolószereket vásárolunk (pl. Frosch, Almawin, Ecover, Sonett, L’Occitane).
  • Energiatakarékos izzókkal világítunk, és csak abban a helyiségben kapcsoljuk fel a lámpát, ahol éppen tartózkodunk.
  • Víztakarékos zuhanyfejet használunk. Ez elsőre egy nagy átverésnek tűnt. Egyéb szempontok miatt mégis megvettük, és tényleg működik (gondolom, kisebb lyukak vannak rajta, így nagyobb nyomással megy át rajtuk a víz; vagyis ugyanakkora nyomás eléréséhez kevesebb víz szükséges).
  • Csak akkor dobjuk ki a jegyzetpapírjainkat, ha már mindkét felére írtunk.
  • Szelektíven gyűjtjük a műanyagot, fémet, üveget, papírt.
  • Szelektíven gyűjtjük az elemet is, de ha lehet, inkább újratölthető akkumulátort veszünk helyette.
  • Nem cserélünk le semmit csak azért, mert van már belőle újabb, divatosabb, amíg tökéletesen megfelel a régi (a telefonom például egy kb. hat éves Nokia 3210-es).
  • A lecserélendő elektromos és elektronikai berendezéseket leadjuk ott, ahol újat veszünk helyette.
  • A szemetet a szemetesbe dobjuk. Remélem, most csodálkozol, hogy ezt miért írom ide, mert Te is azok közé tartozol akik számára ez a legalapvetőbb dolgok egyike.

Végül egy érdekes álláspont, melyben kimondottan szimpatikus az irónia és az alázat, ahogyan George Carlin az emberiség helyzetét látja; és az a helyzet, hogy nem is nagyon tudnék belekötni – de ettől még jobban érzem magam, ha a fentiek szerint cselekszem.

folytatás »