13 hozzászólás a(z) “Hetifilm: Engedj be!” bejegyzéshez

  1. Nálam megkapná a 9-est is, ha pl. a végén, a medencés jelenetet nem csapják össze. Először nem tűnt fel, és leesett a fejem a meglepetéstől (én nem logikázom, csak sodródom a filmmel, na :)), pedig várható volt, mi fog történni. De aztán megnéztem többször is ezt a részt, és egy kicsit lehangoló…(biztosan nem érthető, amit mondok, de spoilerezni sem akarok) Ez a baki az összképen igazából nem változtat, marhajó depressziós löket, és bár eléggé vontatott, a top tízembe került. :D

  2. Egyébként – ahogy olvastam több helyen a kommenteket – nagyon megosztja a közönséget. Horrorként emlegetik, én viszont ezt nem értem. Sokan összekeverik az Alkonyattal. Pedig hát…
    Már csak egy amerikai feldolgozás hiányzik :(

  3. Na igen, a vége, az katasztrofális. Mit csinált ez a szerencsétlen kis vámpírlányka? Másodpercek alatt levágott (rágott?) egy kart meg egy fejet? És úgy általában a film „special effects” része csapnivaló. Egyedül azt a fura svéd-retro hangulatát tudtam értékelni.

  4. Baromira tetszett, hogy egy fantázia szülte lényt, a vámpírt, kivételesen olyan valós környezetbe pakolták bele, ami az átlag embernek teljesen ismerős és hiteles. Semmi kísértet kastély, omladozó vidéki házikó.
    Nekem spec tetszett a magányosság és kitaszítottság érzésének eféle ábrázolása, pedig nem egy film járja körül ezt a témát.

  5. Gondoltam, nosza megnézem akkor ezt a filmet, aztán megmondom a frankót. Ám elolvastam a rövid filmismertetőt az Odeonon, plusz az itteni hozzászólásokat, és most már nincs is kedvem megnézni.
    Viszont ha már film, ajánlom Woody Allen kevésbé ismert filmjeit, mostanában jelentek meg dvd-n:
    Alice, Bűnök és vétkek, Egy másik asszony, Szeptember, Belső terek / Vívódások.

  6. Sziasztok! Régen jártam erre és ha jöttem akkor is inkább csak olvastam, de ezt most nem hagyhatom szó nélkül :)
    Nekem tetszett a film. Nem lesz a kedvencem, de jól szórakoztam rajta.
    Többször jártam Svédországban, ezért a hangulatát nagyon át tudtam érezni és nagyon szerettem a humorát is. Sokszor felnevettem a film alatt. Volt egy kupac kritika a svéd középosztály elcseszett életével kapcsolatban. Tulajdonképpen tökmindegy, hogy élnek-e vagy halnak. Bírtam az erőszakkal kapcsolatos humort is. Felfogásában nekem kicsit tarantinos, de kevésbé harsány, viszont sokkal természetesebb és kíméletlenebb. Az medencés jelenetben nem láttam meg a hibát, de végig röhögtem viszont, mert ott már tényleg nem lehetett mit tenni. Nagyon vicces volt. Ettől a jelenettől eltekintve a film tényleg lassú volt de nem vontatott. Kellet ez az idő, hogy átéljük a téli éjszakák unalmát és félelmeit, a disznóvágás hétköznapiságát. Bírtam azt is, hogy külön hangot csináltak a kislánynak és nem gyerek hangon beszélt. Az is tetszett, hogy milyen szép és törékeny volt, miközben tudtuk, hogy egy vadállat. És végül nagyon tetszett az operatőri munka. Gyönyörű képek voltak a filmben.

  7. Üdv!
    Nekem ez a második kedvenc filmem a Kilencedik Kapu után.
    Könyvben is olvastam, nagyon kevés olyan rész, jelenet van ami nincs a filmben.
    Nálam 10 pontos!!!
    Nagyon tetszett!!!!

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé)

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>