A probléma

Hosszabb – általában szépirodalmi – művek szedésénél néha alapvető igény az optikai margó igazítása [Optical Margin Alignment]. Ez mindaddig szép és egyenletes hasábszélt ad, amíg a folyószöveg csupán leírást, vagyis párbeszédek nélküli, egyenletes eloszlású szöveget (mondhatni végtelenített lorem ipsum-ot) tartalmaz. Igen ám, de egyrészt az íróknak van egy olyan rossz szokásuk, hogy néha gondolatjellel kezdenek egy új bekezdést, ad abszurdum többet is egymás után, mivel párbeszédeket szeretnének alkalmazni. Ezek alatt a kezdő gondolatjelek vagyis félkvirtmínuszok [En Dash] alatt sok esetben előfordulhat bekezdéskezdő verzál betű, hiszen ha az efölötti párbeszéd utolsó sora nem ér ki a hasáb széléig, akkor a következő sornak pontosan a gondolatjel alatt kell indulnia.

És itt jön a gond: sajnos az InDesign Optical Margin Alignment funkciója „túl” intelligens, ami alatt azt értem, hogy nemcsak a jobboldali hasábszélt egyengeti ki, hanem a baloldalon is megpróbálja a félkvirtmínuszokat előrébb kezdeni pontosan azon logika alapján, ami a gondolatjel folthatása és a „rendes” betűk folthatása közötti különbség feloldásának célja érdekében az ABC betűinek széleit tekinti a hasáb szélének…

(további részletek, és a probléma megoldása a Pócs Ádám által készített PDF-ben, ami letölthető innen, vagy a képre kattintva)

Ezúton is köszönöm Jerrynek, hogy ilyen precízen összefoglalva megosztotta ismereteit!