HALDESIGN

Először a Szemetesbe dobtam, de aztán jobbnak láttam itt – annál is inkább, mert grafikailag és tipográfiailag is érdekes lehet:

Tudjuk, hogy ez a film nem teljes. Tudjuk, hogy sok olyan területet nem is érintettünk, amelyeknek szintén helye lett volna benne: közbiztonság, korrupció, mezőgazdaság, a vidék helyzete, társadalmi különbségek, kisebbségek, elöregedő társadalom, kultúra - és így tovább, felsorolni is sok. Tudjuk, hogy sokan nélkülünk is tisztában vannak az ország drámai helyzetével. De azt is tudjuk, hogy sokan még mindig nem...

Szóval, az üzenet… Mi is volt az?

Ja, megvan. Egyszerű, mint a faék: nem a szavak számítanak igazán. A tettek a fontosak. Ahogy az arab közmondás tartja: „Az ígéret csak egy felhő; a beteljesítése az eső.” Vagy ahogy a kínaiak mondják: „A beszéd nem főz rizst.”

Ennyi. Ha honfitársaink többsége értené ezt az egyszerű bölcsességet, nem jutottunk volna idáig. Megismételjük ezt a mondatot: ha honfitársaink többsége értené ezt az egyszerű bölcsességet, nem jutottunk volna idáig.

A magyar társadalom túl lassan gyógyuló betegsége, hogy rendkívüli jelentőséget tulajdonít a szavaknak. Politikai eseményhorizontunk nagyjából az utolsó három hónapig nyúlik vissza, és ennek jelentős részét is verbális elemek töltik ki: ígéretek, szócsaták, az ellenfelek szavainak fantáziadús és persze nem feltétlenül jóindulatú értelmezgetése, személyes vélemények és írói munkásságok, jelszavak, szlogenek, csatakiáltások… Ezeket csócsálgatjuk éjjel-nappal. Mindez rendkívül szórakoztató (már annak, aki gerjed az ilyesmire), és természetesen nagyon is van jelentősége annak, ki mit mond, miről milyen véleménnyel van, mik a tervei.

De a szavak akkor is csak szavak. Legjobb esetben is szándékot jeleznek (a politikában sokszor még azt sem), ami még fényévnyi távolságban van a megvalósulástól. Ezért, ha politikusaink és pártjaink valós teljesítményére vagyunk kíváncsiak, nagyságrendekkel pontosabb képet kapunk, ha azt vizsgáljuk, ki mit cselekedett, és mennyire volt ez összhangban az általa hangoztatott ígéretekkel.

És itt érkezünk el a statisztikákhoz. Természetesen ezeket sem Mózes hozta le kőtáblán a hegyről: ezeket is emberek készítik, ennek megfelelően ezek is lehetnek manipulatívak, torzak, vagy egyszerűen csak ostobák (például, mint tudjuk, az átlagmagyarnak egy melle és egy heréje van) - mégis, sokkal pontosabb képet kaphatunk a folyamatokról a statisztikákon keresztül, mint bármilyen politikai párt nyilatkozataiból.

Tudjuk, hogy mindezzel nem találtuk fel a melegvizet. Ám Magyarországon az emberek egy nem kis része a mai napig pusztán érzelmi alapon voksol, sokszor teljesen ignorálva a valóságot. Ők azok, akik a demokráciát egyfajta társadalmi hógolyózásnak tekintik: be kell állni egy csapatba, és ész nélkül dobálni a másikat. Egy másik - értelmesebb - része pedig ugyan tudja mindezt, csak esetleg lusta elvégezni a „házi feladatát”, és valóban utánajárni a dolgoknak. Így jön létre az az állapot, amiről József Attila írt: „Magyarország, duhaj legények falva”. 1923-ban…

Mi mindenesetre most megtettük, ami tőlünk tellett, és megvizsgáltuk, mit mondanak a számok a 2002 óta tartó időszak folyamatairól. A kirajzolódó kép cseppet sem szívderítő: a nyolc év baloldali kormányzás minden túlzás nélkül az összeomlás szélére sodorta az országot gazdasági, társadalmi, morális értelemben egyaránt.

És itt jön az üzenet második, ugyanolyan fontos része: ne higgy nekünk sem. Ha nem tetszik az a konklúzió, amire mi jutottunk, járj utána magad, hogy azok, akik a voksodat kérik az ország irányításához, mit tettek, és mit nem. Ha ezt kellő lelkiismeretességgel teszed, az lehet belőled is, ami a legfontosabb építőkövét jelenti egy demokráciának: megfontolt, jól informált, felelősségteljes választó.

Ez az, amire ennek az országnak a legnagyobb szüksége van. Ilyenből 10 millióra…

Dogbyte

Ps: Ja, és a félreértések elkerülése végett egy bónusz üzenet: Jobbik suckz.

amieveink.blog.hu

Kár az utóiratért – egyébként minden elismerésem a film készítőinek.

Egyenrangú félként kezeld a gyereket. Szerintem ez a legfontosabb. Már Luca lányom születése előtt is így gondoltam; és az életem legboldogabb napja után történtek csak megerősítettek ebben. Mindent, ami után érdeklődik, részletesen elmagyarázok Neki. Például mikor néhány hónapos korában a Holdat nézte, elmeséltem, hogy a Hold a Nap fényét veri vissza, ami éppen a Föld túloldalán kóborol ilyenkor. Soha nem tudhatod, hogy mit jegyez/ért meg a gyerek abból, amit mondasz neki. Luca még csak 21 hónapos, mégis sokszor hetekkel korábban elhangzottakat vesz elő a kellő időben és helyen.

Nem számít, hogy esetleg pillanatnyilag nem fogja fel teljes egészében, amit mondasz neki – majd ő leszűri belőle a számára fontos és befogadható részeket. A többől mindig lehet kevesebb, de ha abból indulsz ki, hogy ő ezt még úgyse érti, és ezért el se kezded magyarázni neki, akkor abból egészen biztos, hogy valóban semmit nem fog megérteni, hiszen el se jut hozzá az információ. A gyerekek a világegyetem legcsodálatosabb teremtményei, kezeld őket ennek megfelelő tisztelettel és türelemmel!

Csak lazán kapcsolódik ide, de leírom, mert eszembe jutott, és mert nagyon tetszik a hasonlat (már nem emlékszem, hol hallottam): a gyerek születésekor egy hatalmas épület, tele nyitott ablakokkal – melyeket a felnőttek elkezdenek szép sorban becsukogatni.

A Twitterrel kapcsolatos ambivalens érzéseim kezdetek óta változatlanul megmaradtak. Tömören összefoglalva: nem igazán sikerült megszeretnem. Kicsit részletesebben:

Ami tetszik

• Egyszerű és gyors (ha éppen működik).
• Sok jó alkalmazás van hozzá.

Ami nem tetszik

• Nem tudom megnézni, hogy milyen válaszokat írtak másvalaki tweet-jeire.
• A rendelkezésre álló karakterek szűkössége miatt lerövidített linkek nem éppen beszédesek (sokszor inkább nem kattintanék, ha látnám az URL-t – illetve így már sokszor akkor sem kattintok, ha esetleg érdemes volna).
• A tweetek borzalmasan rondák és kesze-kuszák a sok @#RT-vel.
• Nemcsak a látvány, de az információ is zajos, rengeteg a semmitmondó, haszontalan információ a kevés értékes között.

Biztos öreg vagyok már, de nem állt rá az agyam a csiripelésre („lenyűgözve” olvasom például, amikor Konrád a lányához rohanva előtte még gyorsan twittel egyet), és egyáltalán nem érdekel, ha valaki lenyelte a nyelvpirszingjét – bocs Krisztián, hirtelen épp Te jutottál eszembe. :) Annyi érdekes és értékes dolog van a világban, amire így is alig van időm, azt a keveset sajnálom ilyenek olvasgatásával tölteni. Azért maradok a Twitteren, és a más forrásból megosztott tartalmak meg retweet-ek között néha biztos csicsergek is még – ami időnként talán még hasznos is lesz. ;)

Ezúttal karácsonyi jókívánságom egyben a portfólióm része: a Reactor Kft. részére készített karácsonyi képeslap sorozatommal kívánok Nektek kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet!

Egyáltalán nem vagyok „Amerika rajongó”, de erre azért szívesen elmennék – és persze a fényképezőgépemet sem hagynám itthon. Hector Santizo fotózásra inspiráló képei néhol egészen szürreálisak (1. rész, 2. rész):

(a képek forrása: www.behance.net/santizo/frame)

» hvg cikk Folk György képeivel

(Maksimir park – a kép forrása: outdoors.webshots.com)

Egy U2 koncert apropóján öt napot fogunk eltölteni Horvátország fővárosában. Ha van valakinek ötlete/tapasztalata a címben feltett kérdéssel kapcsolatban, akkor azt szívesen olvasnám a hozzászólások között (kisgyerekes apaként és fotós turistaként érdeklődöm).

A National Geographic legfrissebb számában szerepel ez a szimpatikus téma, szép képekkel.

(a kép forrása: ngm.com)

(Az új-zélandi fotókat is érdemes megnézni!)

Új személyi igazolvány

Tegnap megkaptam az új, kártya formátumú személyimet. Nagy megkönnyebbülés volt a régi viseletes füzetet berakni az emlékes dobozba – így most minden magamnál tartott „irat” belefér a nyolc férőhelyes kártyatartómba, amit a Feleségemtől kaptam névnapomra. (Pénztárcám továbbra sincs, és nem is hiányzik – megszoktam, hogy a pénzt a zsebemben hordom.)

25 megás internet

Szintén tegnap történt, hogy akadozott az internet, ezért felhívtam az UPC ügyfélszolgálatát. Az azóta megoldódó probléma okára nem sikerült rájönnünk, de a hölgy felhívta a figyelmem, hogy ha most váltok az eddigi 15 megabites csomagról 25-re, akkor kevesebbet kell fizetnem, mert kapok 10 % kedvezményt az internetre és a tévére is. Így az eddigi 7500 helyett 8100 lesz a net (9000 mínusz 10 %), a tévé pedig 9000 helyett 8100. Vagyis összesen 16500 helyett 16200 Ft. Gyorsabb, olcsóbban – megrendeltem.

(Egyúttal szerettem volna lemondani az HBO-t, mivel Luca születése óta [vagyis közel egy éve] egyáltalán nem nézzük, de mint kiderült, akkor is pontosan ennyit kellene fizetnem, mivel buknám a 10 kedvezményt [ebben az esetben 9000 lenne a net, és 7200 a tévé, ami együtt éppen 16200].)

• Kevesebb számítógép előtt töltött idő (blog inkább csak jegyzetelésre, rss feed-ek olvasása legfeljebb napi fél órában).
• Minden héten legalább egy családi este (amikor csak egymással foglalkozunk), egy filmes este (amikor lejátszok egy-egy darabot a megnézendők hosszú listájáról), és egy olvasós este (amikor kiemelek egy-egy darabot az elolvasandók magas kupacából).

Ezt a korzikai túrát kifejezetten természetfotósok részére szervezzük. A túrán két mikrobusz szállítja a fotósokat, az egyikben a kezdő, a másikban a haladó fotósok utaznak majd, így részben függetlenítve egymástól, tökéletesebben lehet az igényeket kielégíteni. Mindkét csoportban egy-egy tapasztalt természetfotós kísérő segíti a minél eredményesebb fényképezést. A gondosan összeállított túraútvonal lehetőséget nyújt a legváltozatosabb tájak - a tengerparttól a hegyek világáig- különböző napszakokban történő fotózására. A programban még éjszakai fotózás is szerepel. A hegyi patakok, vízesések, a megdöbbentő sziklaalakzatok szintén mind ígéretes fotótémák. A makró-fotózás szerelmeseinek pedig bőven lesz lehetősége a tavaszi virágpompa fényképezésére. Természetesen a romantikus épületek, falvak sem maradnak le a kínálati palettáról.

Forrásy Csaba (a „haladó csoport” fotós szakmai vezetője)

Ma kaptam egy levelet a szervezőtől, Kazal Ervintől (Cinto Túraklub), hogy van még két szabad helyünk. Gyere velünk! További részletek itt (jelentkezni a Word dokumentum végén található telefonszámon lehet).