Pink Floyd Live at Pompeii (DVD)

Először is nagy köszönet Kedvesemnek, aki volt olyan leleményes, hogy a magyarországi forgalmazás hiánya ellenére megszerezte ezt az általam régóta áhított Pink Floyd filmet (külön köszönet a Marácz családnak a közreműködésért), és névnapomon megajándékozott vele.

Pink Floyd: Meddle

Pink Floyd Live at Pompeii – DVD borítóA DVD teljes címe Pink Floyd Live at Pompeii The Director’s Cut. Vagyis a fő attrakció a 92 perces 2003-ban készült rendezői változat, de az extrák között szerencsére megtalálható az eredeti, 1971-es 62 perces film is. Számomra ez utóbbi megtekintése okozta a nagyobb élményt kerekebb egészével – míg a rendezői változat kétségtelenül érdekesebb az űrbéli jelenetekkel, a párizsi és londoni stúdió felvételekkel, interjúkkal, illetve a végén Pompeji digitális újraalkotásával. Mindkét filmet az Echoes gyönyörű dallamai keretezik (az 1971-ben megjelent Meddle című album B oldala), melynek két része között helyet kaptak olyan régebbi számok is, mint a Careful with that axe Eugene, vagy a Set the controls for the heart of the Sun. Fantasztikus hangulata van a kétezer éves üres amfiteátrumnak, melynek közepén a Pink Floyd tonnányi felszerelésével szólaltatja meg magával ragadó zenéjét.

Pink Floyd Live at Pompeii – jelenet a filmből

Az extrák között az eredeti filmen kívül szerepel még egy érdekes 24 perces interjú a film rendezőjével, Adrian Maben-nel, fotók, grafikák, dalszövegek és Pompeji történetének leírása. Ajánlom mindenkinek, aki szereti a ’60-as ’70-es évek Pink Floyd-ját.

Pink Floyd Live at Pompeii – jelenet a filmből

Jégkorszak 2.

Motkány

Mikor megvettük a DVD lejátszónkat, az első két film, amit megnéztünk rajta, a Shrek és a Jégkorszak volt. Azóta mindkét filmnek elkészült a 2. része, és szerintem mindegyik egyformán (nagyon) jó. Akinek tetszett a Jégkorszak első része, annak a második is tetszeni fog – legfeljebb nem pont annyira. Nem kezdek filmelemzésbe, csak megállapítom, hogy a gülüszemű mogyorórajongó motkány hosszabb ideig szerepel a második részben (szerencsére). A film honlapja: www.iceage2.com.

Azt beszélik (Rumour Has It)

Azt beszélik – jelenet a filmbőlA Diploma előtt után ma megtudtuk, hogy mi is történt valójában a hatvanas években, ugyanis a film igaz pletykák alapján készült…

Végülis nem rossz, de azért néha még kicsit unatkoztam is. Pedig még sört is ittam közben, mert a Mom Park Palace Cinemájában még ezt is lehet. Szóval nálam ötből három és fél. Na jó, legyen négyes alá – de csak mert úgy néz ez a lány onnan jobbról…

Diploma előtt (The Graduate)

Diploma előtt

Tegnap este újranéztük ezt a Mike Nichols rendezte 1967-es imádnivaló örökzöldet, és az est.hu-n megtaláltam azt a szöveget hozzá, amit akár én is írhattam volna, ha sokkal inkább a szavak embere volnék, mint amennyire vagyok.

Nem mondhatnánk, hogy a történet egyedülállósága jelentené a film erényét. A karakterek motivációja sem áll különösebben erős lábakon. Van azonban, ami mindezt pótolja: a felnőtté válás nehézségének, a szülők generációjával való összeütközésnek a mítosza és persze a mindent legyőző szerelem. Ehhez jön még a hihetetlen vizuális kreativitás és stílusérzék, aminek köszönhetően minden egyes momentum, érzés, történés hangsúlyozottan képként, látványként van kitalálva és kidolgozva. Artisztikus beállítások, szellemes vágások teszik élvezetes képáradattá a darabot, amit remekül egészít ki Simon és Garfunkel édeskés, örökzöld zenéje. (www.est.hu)

Mi a csudát tudunk a világról?

Mi a csudát tudunk a világról?Már hónapokkal ezelőtt meg akartuk nézni a moziban, szombaton végre megtettük – itthon, DVD-ről. Nagyon érdekes gondolatok megfilmesítése, mely gondolatok egy része már megfogalmazódott bennem is, de most jó volt látni és hallani másoktól. Bár a film látványvilága helyenként siralmas, de érdemes túllépni ezen a hiányosságon, és elgondolkodni azon, hogy az agyunkban pontosan ugyan az játszódik le, mikor látunk valamit, mint amikor csak elképzeljük. A világ pontosan olyan, amilyennek látni akarjuk. Nincs lehetetlen…

Képzeld csak el, micsoda káosz kerekedne, ha mindenkinek lenne annyi önbizalma, hogy interakcióba lépjen a valósággal és gondolatai révén meg is változtassa azt. Az emberek boldogok lennének és már nem lenne szükségük pótszerekre, hogy kitöltse az ürességet és elfeledtesse a gyengeséget, amelyben oly hosszú ideig éltek. Nem lenne jó ez az olyan embereknek és cégeknek, akik a többiek bizonytalanságából élnek. De csak és kizárólag a ravasz politikusok miatt van, vagy más okai is vannak, amiért képtelenek vagyunk beilleszteni életünkbe a fantasztikumot? Talán valamennyien elvesztettünk valamit a gyermeki ártatlanságunkból, a felnőtté válás útján – talán volt bennünk valami csodálatos, amit agyunk egy távoli fiókjába rejtettünk, gondosan felcímkézve: “Fantázia – szép ötletek, de soha meg nem valósíthatók.”

Filmünkben Jeffrey Satinover pszichiáter (MD) és fizikus (MS), a “Kvantum Agy” (‘Quantum Brain’) c. könyv szerzője (a könyv a neuro-tudomány, a mesterséges értelem, a komputáció és a kvantummechanika kölcsönhatásait vizsgálja) leírja az emberek reakcióit a kvantummechanika különös jelenségei láttán:

“Nem vagyok biztos benne, hogy az embereknek leesik az álluk tőle, mert nem hiszen, hogy hinnének benne. Ezt nem úgy értem, hogy kijelentik ‘nem, te hazudsz és a tudósok összezavarodtak’, úgy értem, az eredmény annyira titokzatos, hogy az ember fel sem tudja igazán fogni, milyen csodálatos. És az emberek elpiszmognak a laboratóriumban, bosszankodnak a dolgokon, aztán ebédelnek és hazamennek, hogy úgy éljék tovább az életüket, mintha semmi különös nem történt volna. És mégis van valami csodálatos, ott a szemük előtt.”

Olyan ember szavai ezek, aki egyetemi oklevelet szerzett, és a Kondenzált Anyagok Elméleti Fizikájával foglalkozó csoport és a Yale Egyetem újonnan megalakult W.H.Keck Kvantuminformációs Fizika Alapítvány tagja. Kutatási területe egy szuperszimmetrikus sok-test elmélet, a kvantum-komputáció elveire alkalmazva. A tudomány aprócska szegmense? Igen, de legalább egy lenyűgöző terület.

Ezek a racionalista tudósok olyan területeket kutatnak, melyek annyira fantasztikusak, hogy azok számára, akik nem tapasztalták meg a tényeket, science-fiction-nek tűnhet. Bilokáció, egyidejűleg két vagy több dimenzióban létező tárgyak, párhuzamos világok, 11 dimenzió, előre és hátrafelé haladó idő, nem-lokális kommunikáció bármilyen két tárgy között, a távolság ellenére (amely meghaladja a fény sebességét, és inkább a gondolat sebességéhez hasonlítható); azt kutatják, hogy a szemlélő (te és én) figyelmével és gondolataival hatást gyakorol az anyagra, és hogy a valóságunk elválaszthatatlan a gondolatvilágunktól, és hogy tulajdonképpen nincs is ‘anyag’, mint olyan: az atomok szintje alatt csak tudati lehetőségek és tendenciák vannak, amelyek a szilárd anyag illúzióját keltik bennünk.

A “Mi a csudát tudunk a világról?!” egy olyan tudományról szól, mely kijelenti, hogy minden lehetséges, csak a szemlélődő gondolatai szabnak korlátokat, vagyis mi magunk korlátozzuk lehetőségeinket. Nagyon jónak tartom, hogy a film a kétkedőkről is szól, és azokról, akik nem hisznek ezekben az eszmékben. A film azt sugallja, hogy az idegek síkján arra vagyunk kondicionálva, hogy elutasítsuk az olyan információt, amit nem ismerünk és amivel nem tudunk mit kezdeni. Hát igen, itt a hiba a cinikus által felépített rendszerben: lehet, hogy csak saját agyuk szintjén van igazuk. Mert neurológiájuk nem engedi, hogy hozzáférhessenek a fantasztikumhoz.

(Mark Vicente, rendező írása – idézet a film magyar honlapjáról)

A film hivatalos honlapja: www.whatthebleep.com
A film magyar honlapja: www.budapestfilm.hu/bleep
(Sajnos mindkettő nagyon csúnya, csak információ-szerzésre jók, vizuális élményt garantáltan nem okoznak.)

Üvegtigris 2

Üvegtigris 2Tegnap megnéztük. Utána azt mondtam, jobb, mint az első. Aztán Miki barátom felhívta a figyelmem, hogy sokkal darabosabb, az elsőnél. És tényleg. Sokkal. Több rövid jelenet. De azért jó. Nagyon jó. Ajánlom. Mert jó. Sokat röhögtünk. Most másnapos vagyok.

www.uvegtigris.hu

Pink Floyd DVD-k

Vasárnap a végére értem Nick Mason Kifordítva című könyvének. Nagyon tetszett, jó a humora a bácsinak, aki egyébként február 20-án Budapestre látogat, és a Bahnhof Music Club-ban fogja dedikálni a művét (A könyv magyar kiadása mindvégig tartja a színvonalát a hibákat illetően, vagyis kb. 10 oldalanként egyet, azaz 30-40 elírást tartalmaz. Egy ilyen nagyságrendű kiadványnál tényleg nincs egy korrektor, aki végigolvassa az egészet, mielőtt nyomdába kerül? Miért kell ezen spórolni?).

Pink Floyd – London 1966/1967 DVDAnnyira olvasmányom hatása alá kerültem, hogy még aznap elindultam Pink Floyd DVD-ket vásárolni. Sikertelenségem után (összesen egyet találtam) először arra gondoltam, hogy a könyv hatására (amit nyilván rajtam kívül még sokan megkaptak karácsonyra) bizonyára mindenkiben megszületett a Pink Floyd újrafelfedezési vágy, ami nyilván DVD vásárlási lázban csúcsosodott ki; aztán egyik eladó felvilágosított, hogy a kiadóknál nagy leltárazások voltak, és csak most kezd majd beindulni a piac. Azt az egy DVD-t természetesen megvetem. A címe: „Pink Floyd – London 1966/1967”, és mivel a 60-as években, a zenekar történetének kezdetén „ játszódik”, nem nagyon volt miből válogatniuk a DVD készítőinek. A tok kívül-belül gyönyörű, de a tartalom mindennel együtt sem több 60 percnél. A fő műsorszám egy 29 perces film, ami két elvontabb, éneket nem tartalmazó szám (Interstellar Overdrive, Nick´s Boogie), képi aláfestése (koncertjelenetek, életképek). Érdekes – különösen a könyv után.

David Gilmour In Concert DVDTaláltam még egy „David Gilmour In Concert” című DVD-t is, aminek nem tudtam ellenállni. Itt van bőven tartalom, méghozzá elsőrangú. A Pink Floyd legifjabb tagja 56 éves volt, mikor 2002-ben a Royal Festival Hall-ban koncertezett. Zseniális. Nagyon szeretem a hangját, és ahogy gitározik, lenyűgöző. Az extrák között is van jónéhány érdekesség. Például egy házi videó, amin Gilmour gyakorol a kórussal; egy blues-klipp „I Put a Spell On You” címmel 1992-ből; Elvis Don´t című számának feldolgozása egy 2001-es koncertfelvételről; és egy nagyon hangulatos felvétel Gilmour Astoria nevű hangstúdió-lakóhajójáról. Kár lett volna kihagyni.

Várom, hogy feltöltsék a DVD-polcokat további finomságokkal.

Kisiklottak (Derailed)

jelenet a „Kisiklottak” című filmbőlTegnapi mozi-élményem tárgyát ajánlom azoknak, akik szeretik a csavaros történeteket.

Ne hagyd, hogy elmeséljék neked, mi történik ebben a filmben, mert az itt tényleg poénmészárlás! A mű élvezetének ugyanis legfőbb összetevője az, hogy körülbelül húszpercenként gyökeres fordulatot vesz a cselekmény, és maga a film is más műfaj rugóira kezd el járni. (est.hu)

Nem is írok, csak annyit, hogy az a „húszpercenként” azért talán túlzás, de tényleg fordulatos Mikael Håfström svéd rendező James Siegel amerikai író könyve alapján készült filmje.

Lemony Snicket – A Balszerencse áradása

Lemony Snicket - A Balszerencse áradása

Régebben a moziban is láttuk, karácsony előtt megvetük, és tegnap otthon is megnéztük. Most is magával ragadott a film hangulata, aminek alapján akár Tim Burton is rendezhette volna, de ezt a filmet Brad Silberling jegyzi. A film Daniel Handler nagysikerű meseregény-sorozatának első három kötetét dolgozza fel (elkészültéig a könyvből tíz rész jelent meg, így talán nem alaptalan várni a film folytatását). Külön említést érdemel a film grafikája (ami Brett Helquist munkája), zenéje (ami tökéletesen egészíti ki a látványt) és humora (ami jó) – legalábbis szerintem.

Weblap-ajánló: