A remény rabjai

Az InDesign CS3 extra szűz olivaolaj mellé kaptam még egy DVD-t is Gergőtől karácsonyra. Állítólag már említette korábban, hogy ez egy nagyon jó film – csak én elfelejtettem. Miután (még tavaly) megnéztem, beigazolódott, hogy kollégám ezúttal sem hazudott: briliáns történet, nagyszerűen megfilmesítve – örülök, hogy 13 év után hozzám is eljutott. (Az IMDb-n egyébként közel 300 000 szavazat alapján minden idők második legjobb filmje.) Ha esetleg valaki hajlandó reklámokkal szaggatva megnézni, jövő vasárnap éjfélkor vetítik a Cool TV-n (nem is gondoltam, hogy értékes műsorok is vannak ott).

A remény rabjai – jelenet a filmből

The Shawshank Redemption (1994) » Wikipedia (en) | » IMDb | » est.hu

Frank Darabont sokáig dédelgette Stephen King elbeszélésének megfilmesítését, és a forgatókönyv megírása után nem adta mostoháknak gyermekét, noha neves rendezők ajánlottak komoly összegeket a rendezés jogáért. A forgatókönyvíró Darabont azonban úgy döntött, hogy bemutatkozik mozirendezőként is, és állhatatossága a kész filmet látva több, mint érthető. A remény rabjai ugyanis klasszikus fegyelemmel, nagy műgonddal, ritka intelligenciával és hatalmas szívvel megcsinált alkotás, amely egyszerre őriz valamit a vaskos télesti regények komótosan hömpölygő mélységeiből, és a filléres lektűrök szentimentális, megható naivitásából. Börtönfilm, ahol a börtön nem csak a pokol egy földre hozott bugyra, hanem olyan hely is, ahol életek zajlanak, ahol a barátság, a közösség, a szövetség, és a méltóság létérdek – és ahonnét nem mindenki vágyik el. Ismerős és sablonos figurák és helyzetek keverednek meglepően hiteles és emberi problémákkal, és érzékeny, hiteles pillanatokkal, hogy így alkossanak hibátlanul egységes dramaturgiát. Darabont elég bátor ahhoz, hogy apró részletekbe menően bontsa ki figuráit, úgy, hogy közben egyik főhősét szinte az utolsó pillanatig képes kiismerhetetlen és izgató titokként megőrizni. A magukban is izgalmas mozaikdarabok fokozatosan kerülnek egymás mellé, és a megdöbbentő és felemelő összkép csak a legvégén áll össze.

(forrás: est.hu)

Sicko

Képtelen vagyok nem azzal kezdeni, hogy Michael Moore iszonyatosan sarkítva állítja szembe a züllött, pénzéhes amerikai egészségbiztosítási rendszert, az emberközpontú kanadaival, angollal, franciával, és a film végén még a kubaival is. De ne feledjük, hogy a film elsősorban amerikaiaknak készült (és ott úgy tűnik, célba ért); és ha hajlandóak vagyunk ezt az elfogultságot elnézni a rendezőnek (szerintem érdemes), akkor tanulságos, nagy igazságokat kimondó történetet kapunk cserébe, ami ráadásul roppant aktuális is a hazai egészségügyi deform idején.

Sicko – jelenet a filmből

Sicko (2007) » hivatalos honlap | » IMDb | » est.hu | » Wikipedia (hu) | » Wikipedia (en)

Moore filmjeit kritikátlanul elfogadni hiba lenne (akárcsak bármi mást is – teszem hozzá), mint ahogy figyelmen kívül hagyni is. E film megtekintése a magyar egészségügyi reformot kitalálóknak, támogatóknak és ellenzőknek egyaránt kötelező!

(forrás: est.hu)

Ha a jó minőség nem elsődleges szempont, a filmet (magyar felirattal) letöltheted innen is: http://igazsag.myip.hu/uj/Sicko.wmv (385 MB).

Zeitgeist: The Movie, 2007

Nem tudom, mit írhatnék róla azon kívül, hogy ezt a filmet látnod kell. Ha nem is azért, hogy feltétlenül elhidd minden szavát (bár szerintem sajnos nem hangzik el benne semmi hihetetlen – sőt félelmetesen logikus, kerek egésszé áll össze a kép), de legalább gondolkozz el rajtuk.

Zeitgeist – The Movie, 2007

Végül mindenki egy monitorozott, kontrollált hálózat része lenne, ahol minden cselekedeted dokumentált, ha pedig nem tetszik, amit csinálsz, kikapcsolják a chip-edet, vagyis kizárnak a társadalomból és mindenből, amihez a csipre szükség van. Ez a jövőkép. Egy centralizált gazdaság, jogoktól megfosztott, megfigyelt emberek. És a legmegdöbbentőbb: senki sem kényszeríti az emberekre ezeket. Maguk az emberek fogják követelni. A manipuláció megvakította az embereket, nem látják a valóságot. Évezredek óta megy ez. A vallást, a patriotizmust, a fajok különbözőségét, a gazdagságot, az osztályok közötti eltérést, és minden más megkülönböztető jegyet a manipulátorok egy cél szolgálatába állítanak: hogy kontrollálják a társadalmat, és néhányak kezében öszpontosítsák a hatalmat.* Oszd meg és uralkodj! Ez a modell. Amíg az emberek különbözőnek látják magukat másoknál, addig rabszolgák is maradnak. Az árnyékban megbújó emberek tudják ezt, és azt is, hogy ha rájövünk az igazságra, a természettel való igaz kapcsolatunkra, és személyes erőnk nagyságára, akkor az egész kitalált Zeitgeist romokba dől majd, mint a kártyavár.

(idézet a Goggle Video-n levő változatból)

* Ezt a mondatot átírtam, hogy legyen értelme, és tükrözze a film mondanivalóját. A Google Video-n található változaton ez olvasható: „A vallás, a patriotizmus, fajok, gazdagság, osztályok és minden más megkülönböztető jegy azt szolgálja, hogy kontrollálja a társadalmat, és néhányak kezében öszpontosítsa a hatalmat.”

A film letölthető a hivatalos honlapról (ha valaki tud hozzá magyar feliratot szerezni, megköszönöm, ha jelzi). A Google Video-n pedig megnézheted magyarul feliratozva – három részre darabolva: 1. rész, 2. rész, 3. rész.

folytatás »

A leggyorsabb Indian

Tegnap vettünk pár filmet DVD-n, köztük a címben jelzettet is (egyébként a Budapest Film KULTÚRSOKK sorozatában egész finom darabok vannak). Először megfogott a DVD borító, aztán kíváncsivá tett a hátlapszöveg (lásd alább), végül lenyűgözött Anthony Hoppkins alakítása. Nálam 9/10.

A film igaz történetet dolgoz fel, melynek főhőse az új-zélandi legendás hírű Burt Munro, aki az isten háta mögött 42 évet tölt egy 1920-as Indian márkájú motorbicikli újjáépítésével és tökéletesítésével, hogy azután nekivágjon a világnak és megvalósítsa ifjúkori álmát: részt vegyen a Utah állam sivatagában évente megrendezett gyorsulási versenyen. 1967-ben megdönti az addigi gyorsulási világrekordot, melyet azóta sem múlt felül senki.

A leggyorsabb Indian – jelenet a filmből

The World’s Fastest Indian (2005) » hivatalos honlap | » IMDb | » est.hu

Az extrák között van egy borzalmas, szenzációhajhász előzetes; egy 7 perces, semmitmondó „így készült”; és sok apró interjú darabka a készítőkkel, szereplőkkel – de a lényeg a 122 perces magávalragadó mozi a megszállott Burt Munro-ról Roger Donaldson rendezésében.

Graphifest – a Helvetica Magyarországon

2007. október 9-én, kedden, 19 órakor kiállítás nyílik a pályázat 50 legkiemelkedőbb alkotásából a Gödör Klubban. Az Aranyrajzszög kiállítással és díjátadással egybekötött szakmai esemény a Graphifest nevet kapta.

Az első Graphifest keretén belül szakmai napot is rendez a Magyar Tervezőgrafikusok és Tipográfusok társasága (MATT). A Gödör Klub előadótermében 15.00-tól levetítjük Gary Hustwit: Helvetica című dokumentumfilmjét, és 16.30-tól három szakmai előadás következik. Az előadók világszerte ismert és elismert grafikusok (pl. Jonathan Barnbrook, UK). A kiállításmegnyitó előtt, az előadások elhangzása után szakmai kerekasztalbeszélgetést rendezünk. A szakmai napon való részvétel ingyenes, az előadások eredeti nyelven zajlanak. Szinkrontolmácsot a MATT és a Design Terminál biztosít.

(forrás: bencium.hu)

Bizonyítás

Az HBO-n láttam vasárnap, aztán egy részét újra szerdán, és megkérdeztem magamtól, hogy miért nem említettem meg John Madden filmjét a blogomon? Gwyneth Paltrow és Anthony Hopkins nagyszerű alakítása mellett Jake Gyllenhaal néhol kicsit esetlennek tűnik, de mindenképpen érdemes megnézni. Nálam 7/10.

Bizonyítás – jelenet a filmből

Proof (2005) » hivatalos honlap | » IMDb | » est.hu | » HBO (vetítési időpontokkal)