A Graphicum pár perces ismerkedés alapján nagyon szép lett, és most ha akarnék se tudnék róla többet mondani, mert a munkahelyemen felejtettem, ahova a könyvbemutató után visszamentem a biciklimért.
Jose Simon és Tomek Marcell (Grotesque – valamint egy KGB tag) nyitották az előadások sorát. Elsőként a már nem is olyan új m2 arculatáról volt szó (és elsők között láthattuk a készülő legújabbat – az is szép lesz, akárcsak a mostani), aztán a pár napja megújult Cool TV került terítékre. A fiúk láthatóan nem sokat készültek a prezentációra, ami gyorsan véget is ért – de amíg tartott, élveztem.
Vargha Balázs a Stalker Stúdiótól már jóval többet készült, és jóval többet is beszélt az MKB arculatváltásáról – mégis számomra valahogy ez volt a legkevésbé érdekes előadás.
Nem úgy Czakó Zsoltté, aki szívem-csücske-szülővárosom-Pécs Európa Kultúrális Fővárosa 2010-es arculatát tervezte. Nagyon érdekes volt látni és hallani, hogy mennyire összetett munkáról van szó, és mennyi mögöttes tartalom bújik meg az elsőrangú látvány mögött.
Auth Attila alaposan körbejárta a 2-es metró arculatának témáját – csak a bevezető volt vagy húsz perces, de cseppet sem unalmas, sokkal inkább színvonalas és érdekes (némi humorral is fűszerezett) előadás tanúja voltam.
Végül Lelkes László, a MATT elnöke beszélt a Társaságról, a könyvről, és a mai magyar tervezőgrafika problémáiról.
Legvégül pedig megvettem a könyvet és egy most induló magazin, a G4 első számát, melyet Czakó Zsolt ajánlott. (A sorban állva megpillantottam Zwoelf mikiegeres táskáját, így nagy örömömre vele és a portfóliójával is személyesen megismerkedhettem.) Köszönet a MATT-nak mindezért – a könyvről és a magazinról pedig majd később, egy másik bejegyzésben.
frissítve (2007. 06. 28.): » Filmek az előadásokról
Aki járt már Görögországban, az tudja, hogy az ott élő emberek bámulatosan hanyagok, nem igazán foglalkoznak számukra lényegtelen apróságokkal. Ebbe a kategóriába elég sok (innen nézve sokszor úgy tűnik, túl sok) minden beletartozik – ennek a könyvnek a szép tördelése mindenesetre egészen biztosan. Egyébként a könyv első, felszínes végiglapozás után kimondottan kellemes élményként hat (lásd a végén); de jobban megnézve a hanyagság jele már a borítón észrevehető: a gerinc grafikája átlóg a címlapra.
Vagy a könyvet vágták túl szélesre, vagy a passzerjeleket rakták a vágott méreten belülre. Ennek eredményeként a passzerjelek egy-egy aprócska darabkája szinte minden oldalon ott díszeleg.
Ahogy a mellékelt képen is látható, néha még egy oldalon belül sem sikerült egységesen (balra vagy középre) zárni a szöveget.
Az 
Még éppen odafért a karácsonyfa alá. Lenyűgöző méretű és kivitelű mű, valóban nem túlzás, amit a Vince Kiadó honlapján olvastam: könyv és valóságos műtárgy egyben.
Szintén a karácsonyfa alatt talált tárgy ez a könyv, mely a címéhez hűen 1000 képet tartalmaz táskákról, tasakokról, cédulákról és címkékről (az alcím: Nyitott szemmel a csomagolás részleteire).
Szerző:
Szerző:
Szerző:
Szerző: