HALDESIGN

Krétai nyaralásunk alkalmával vásároltuk meg ennek a görög ételeket tartalmazó könyvnek az angol nyelvű kiadását tavaly nyáron – azóta készülök erre a bejegyzésre. Ebből már sejthető, hogy nem egy rövid kis írás lesz – hasonlóan a Magyar design című könyvet tipográfiai szemszögből „méltatóhoz”. Ebből a könyvből is sokat tanulhatunk arra vonatkozóan, hogyan nem szabad kiadványt szerkeszteni!

Aki járt már Görögországban, az tudja, hogy az ott élő emberek bámulatosan hanyagok, nem igazán foglalkoznak számukra lényegtelen apróságokkal. Ebbe a kategóriába elég sok (innen nézve sokszor úgy tűnik, túl sok) minden beletartozik – ennek a könyvnek a szép tördelése mindenesetre egészen biztosan. Egyébként a könyv első, felszínes végiglapozás után kimondottan kellemes élményként hat (lásd a végén); de jobban megnézve a hanyagság jele már a borítón észrevehető: a gerinc grafikája átlóg a címlapra.

Mi is a címe? Cretan Cuisine – 207 Traditional Recipies for Health and Longevit. A borítót felnyitva a belső címlapon pedig már előkerül a hiányzó „y” is az utolsó szó végére, vagyis: „Longevity”. De ne is foglalkozzunk ilyen apróságokkal, mint a helyesírás – ezzel a nagyvonalúsággal is hozzájárulva az egészséges, hosszú életünkhöz. Lássuk a durvább hibákat:

Passzerjelek az oldalak szélén

Vagy a könyvet vágták túl szélesre, vagy a passzerjeleket rakták a vágott méreten belülre. Ennek eredményeként a passzerjelek egy-egy aprócska darabkája szinte minden oldalon ott díszeleg.

Rácsszerkezet

Nem ártana ha lenne egy rácsszerkezet (modulháló, grid system), melyhez igazodna a tartalom. De még ha nem is vesszük ezt szigorúan, az elvárható minimum lenne, hogy a szövegblokkok és a képek szélei igazodjanak egymáshoz – valamilyen rendezett összhatást keltve. Ebben a könyvben csak úgy nagyjából odarakták valahova őket.

Képminőség

Kis felbontású, rossz minőségű a kép? Nem baj, jöhet! Árnyékkal vagy árnyék nélkül? Így is, úgy is!

Szövegek zárása

Ahogy a mellékelt képen is látható, néha még egy oldalon belül sem sikerült egységesen (balra vagy középre) zárni a szöveget.

Távolságok változatossága

Az élőfej néhol „kicsit” feljebb került, az egyes bekezdések között pedig időnként kétszer „nyomódott” meg az enter (hiszen a szövegblokkok elválasztásának ugyebár ez a „szakszerű” módja; még véletlenül sem definiálunk stílusokat, csak megy vele az idő – igaz, hogy utána egyszerűbb a munka, de ilyen színvonalhoz tényleg felesleges).

Betűszárak „összegabalyodása”

Szép és jó, hogy a címek sortávolsága kisebb a kenyérszövegénél, de ennyire talán túlzás, az ilyen gubancok pedig mindenképpen kerülendők.

Egyéb „szépségek”

Az egalizálást is lehetne még gyakorlni. A ligatúrákat meg már nem is említem. Vagy mégis.

Ráadásul minden fejezetnek saját színe van, ami majdnem minden oldalon megjelenik az élőfejben. Na ezt sem sikerült következetesen végigvinni.

Ahogy a „Magyar design” című könyvnél, itt sem kerestem a hibákat. Ha kerestem volna, a mesém is tovább tartott volna...

Képes, linkes gasztro-melléklet

» GreekCuisine.com
» Greek cuisine (Wikipedia)
» Görög konyha.lap.hu

Nagyon jól szórakoztunk rajtuk tegnap este egy finom vacsora után a Chaplin Pub-ban. Szőke és Badár profi előadók, hibátlanul „rögtönözték” az előre eltervezett részeket is. És még a bor is jó volt. (Fótó: Miki a mobiljával – ahogy a Kispálon is.)

Volt szerencsém a Pulitzer Emlékdíjas Este műsorának beharangozóját néhány deci elsőosztályú bor elfogyasztása után megtekinteni. Olyan volt, akár egy Monty Python jelenet. Végtelenül abszurd.

Az is eszembe jutott, hogy pontosan ugyan olyan ez a műsor (is), mint az ún. „rendszerváltás” előtti híradók. Csak a szereplők cserélődtek, és a dizájn változott. A lényeg pontosan ugyan az: teljesen hülyének nézve etetnek hazugságokkal (és új elemként némi szenzációval). Borozva szórakoztató.

» 59 elképesztő Monty Python szkeccs a YouTube-ról

Ilyen az élet.

A film elejétől a végéig érdekes, izgalmas, látványos, és mikor kicsivel a finálé előtt azt hittem, már tudom, mi lesz a csattanó, tévedtem: volt „ráadás” is. Nálam 8/10.

The Prestige (2006)
» hivatalos honlap
» IMDb
» est.hu

Érdekes eset ez a film. Mikor először láttam moziban évekkel ezelőtt, nem tetszett. Már nem emlékszem a részletekre az akkori benyomásaimat illetően, de valószínű a rengeteg értelmetlen gyilkolás és vér takarta el előlem a film erényeit – melyekre úgy tűnik, most fogékonyabb voltam. Először a film nagyon erős, szuggesztív látványvilága, az ötletes jelenetváltások, a precíz vágás fogott meg, aztán mikor a végére teljesen összeállt a rengeteg szálon egymáshoz kapcsolódó (valós alapokra épített) történet.

Egyébként a filmet még decemberben 600 Ft-ért vettem meg DVD-n (ha jól emlékszem, a Mammut béli fukar boltban), miután valahol a neten olvastam róla egy pozitív kritikát. Jó, hogy teljesen elfelejtettem, hogy egyszer már láttam, és akkor nem tetszett. Nálam: 8/10.

Extrák a DVD-n: kimaradt jelenetek (rossz minőségben, 13 percben, magyar felirattal), Batacuda remix a filmzenére (4 perc), Oscar rajzfilm (humoros, 1 perces, magyar felirattal), fotógaléria (1 perc). A borítón beígért „interjúk”, és „így készült” nincsenek (600 forintér’ – még jóhogy...).

» hivatalos (?) honlap 1
» hivatalos (?) honlap 2

» IMDb
» Wikipedia

» Moziplussz.hu
» est.hu

Még éppen odafért a karácsonyfa alá. Lenyűgöző méretű és kivitelű mű, valóban nem túlzás, amit a Vince Kiadó honlapján olvastam: könyv és valóságos műtárgy egyben.

Szerző:
Frank Zöllner
Kiadó:
Vince Kiadó
Kiadás éve:
2006
Méret:
290x440 mm
Terjedelem:
696 oldal
Kivitel:
keménytáblás, cérnafűzött, védőborítóval, dobozban

Még nem volt időm elmerülni a részletekben, de elsőre hibátlannak tűnik. Elképesztően jó minőségű, részletgazdag képekkel ilusztrált vaskos kötet, melyet kézbevéve fizikailag fárasztó olvasni (kb. 8 kg).

Most már magyarul is olvasható az a szokatlanul nagyformátumú, legteljesebb és legszebb könyv, amelyet valaha megjelentettek az olasz reneszánsz géniuszáról, aki festő, szobrász, építész, mérnök és tudós volt egy személyben. A mű első része 10 fejezetre bontva mutatja be Leonardo életét és munkásságát levelei, naplója és egyéb írásai alapján.

A 663 színes reprodukció több mint fele a windsori kastélyban őrzött művekről készült és először jelent meg nyomtatásban.

(forrás: www.libri.hu)

A bevezető tanulmányt harmincnégy tételből álló oeuvre-katalógus követi, amely a legújabb kutatási eredmények alapján értelmezi a fennmaradt és elveszett festményeket. A bibliográfia első alkalommal tartalmazza a művek állapotának, technikájának, tervezési folyamatának, származásának, attribúciójának és az ábrázolások forrásának teljes jegyzékét.

A 430 oldalból álló harmadik részt a kötet szerzői Leonardo grafikai munkásságának szentelték; a válogatás valamennyi rajzi lapját közli, sőt vázlatfüzeteinek és tudományos kéziratainak kevésbé ismert ábrázolásait is. A mindvégig színesen és nagy formátumban közölt 663 rajz az eddig megjelent legterjedelmesebb válogatás a festő grafikai életművéből. Az anyag tizenhat részre tagolása jól érzékelteti Leonardo egyetemes érdeklődését: a festő anatómusként, botanikusként, mérnökként és hadmérnökként, építészként, várostervezőként, vízépítőként és térképészként ugyanúgy megmutatkozik, akárcsak feltalálóként.

A kötet számos felnagyított műrészletet tartalmaz, amelyek a szerzők szándéka szerint azt a benyomást keltik, hogy a világ nagy gyűjteményeiben szétszórtan fellelhető, csak néhány szakember számára hozzáférhető műveket az olvasó mintegy a kezében tartja.

(a könyv fülszövegéből)

» a könyv a Vince Kiadó honlapján
» az angol nyelvű kiadás a Taschen honlapján

Szintén a karácsonyfa alatt talált tárgy ez a könyv, mely a címéhez hűen 1000 képet tartalmaz táskákról, tasakokról, cédulákról és címkékről (az alcím: Nyitott szemmel a csomagolás részleteire).

Szerző:
Kiki Eldridge
Kiadó:
Scolar Kiadó
Kiadás éve:
2006
Méret:
234x234 mm
Terjedelem:
320 oldal
Kivitel:
puhatáblás, cérnafűzött

Szép könyv, hasznos is, örülök is neki, de azért nem teljesen maradéktalanul:

• Egy oldalon 1, 4, vagy 9 négyzet alakú kép kapott helyet. Utóbbi esetben a kis méret miatt néhol teljesen élvezhetetlenek a képek (pl.: 0551).
• Nagyom zavaró, hogy az egy sorozatot alkotó darabok helyenként teljesen elszórva szerepelnek. A zavart fokozza, hogy ez nem mindig van így. Sokkal jobb lenne mindig együtt látni az összetartozó munkákat.
• A fotók néhány esetben kimondottan amatőr képek (pl.: 0633 vagy 0668); illetve ritkán, de a grafikai munka is hagy kívánnivalót maga után (pl. lásd a már említett 0551-es „vetett” árnyékát). Tudom, hogy egy ilyen könyv összeválogatása óriási munka, és nem lehet benne minden elsőrangú; de ez a néhány (az ezerből maximum egy-két tucat) eset azt az érzetet kelti, hogy „mindegy, csak legyen már meg az 1000” alapon maradtak benne az amúgy összességében szép kötetben.

» részletek a könyvről a kiadó honlapján

A karácsonyfa alatt találtam, és gondolom, mondanom sem kellene, de azért mondom, nyagyon megörültem a 6 darab DVD-nek, melyek egy-egy órás (pontosabban 57-57 perces), a tagok által a kedvenc jeleneteikből összeállított válogatásokat tartalmaznak a Monty Python Repülő Cirkusza sorozatból.

December 24-től 30-ig majdnem minden napra jutott egy rész (egyet kihagytam); és a végén meg kellett, hogy állapítsam: jól szórakoztam, továbbra is nagyon örülök a DVD-knek, de a sorozat készítői nem túl sokat raktak hozzá a hatvanas évek végén, hetvenes évek elején felvett anyagokhoz.

Egyedül Eric Idle filmjében szerepelnek színpadi jelenetek is az eredeti sorozat szkeccsein kívül, amúgy leginkább utóbbiból (néhol elég szerencsétlenül) összevágott darabkák sorozatából áll ez a gyűjtemény – kiegészítve a tagok frissen rögzített körítéseivel.

A körítések

Graham Chapman DVD-jén a többiek emlékeznek meg a már elhunyt alkoholista buzeránsról – valahogy így, nem túl hízelgően, de persze humorosan.

Eric Idle és John Cleese tesznek ki a leginkább magukért, az ő műsoruk a legélvezetesebb (és a leghosszabb – persze a jelenetek rovására, hiszen az 57 percbe bele kellett férnie mindennek). Eric Idle ripacs riporterként számol be az egykori társaságról, egyik fellépésük helyszínéről, a „Bollywood Hole”-ból – a tőle megszokott iróniával.

John Cleese 96 éves kibírhatatlanul ellenszenves önmagát alakítja egy gyönyörű fiatal riporternő (Dayna Devon) interjúalanyaként. Nekem ő tetszett a legjobban.

Terry Jones a jelenetek között megpróbálja elhitetni, hogy csakis az ő érdeme az egész egykori nagy mű. Elég hiteles, én mindenképpen elhiszem neki.

Michael Palin és Terry Gilliam erőltették meg magukat a legkevésbé. Michael Palin mindössze kétszer jelentkezik be a hallal-pofozós tánc helyszínéről; Terry Gilliam pedig csak egy bevezetőt készített a majd egy órás animáció-gyűjteménye élé.

Az extrák

Ha már ilyen rövidre sikerültek a fő műsorszámok, biztosan rengeteg jó extraság van még a korongokon. Ha te is így gondoltad, tévedtél – velem együtt! Mindegyik lemezen három darab ún. extra található. Az egyik menüpontjának felirata Trailers, vagyis trélerek (előzetesek). A többes szám használata egyedül John Cleese DVD-jén indokolt. Itt kétszer annyi trailer van, mint a többin, vagyis nem egy, hanem kettő: Brian élete és Gyalog galopp. Az összes többin csak az utóbbi (vagyis ugyan az az egy).

Ezen kívül van még egy-egy 8-10 perces extra válogatás a Monty Python sorozatból Graham Chapman, Eric Idle, Terry Jones és Michael Palin lemezén; valamint „A retrospective of Python’s animation” címmel egy 13 perces beszélgetés az alkotóval Terry Gilliam korongján; illetve egy 5 perces így készült a Dayna Devon interjú féleség „Look into the real John Cleese” címmel a John Cleese DVD-n.

Ja és ki ne felejtsem, hiszen hármat említettem: van még mindegyik lemezem egy-egy „Egyéni teszt” – melyeket nem csináltam végig.

A magyar extrák

Bámulatos odafigyeléssel és igényességgel alkották meg a magyar kiadást, így sikerült a tok címoldalára Eric Idle helyett is Graham Chapman képét rakni. Szerintem fantasztikus teljesítmény, mindenképpen tapsot érdemel.

A másik, ami mellett nem tudok szó nélkül elmenni, hogy ha már egyszer ennyire rövid az összműsoridő, akkor miért megoldhatatlan feladat azokat a nyúlfarknyi kis extrákat is feliratozni?

A 2006 novemberében megjelent DVD sorozat mindezekkel együtt is hiánypótló, hiszen magyarországon még nem jelent meg a Monty Python Repülő Cirkusza sorozat DVD-n; és én is megtaláltam rajtuk jónéhány kedvencemet.

» Monty Python's Personal Best – hivatalos honlap
» Monty Python's Personal Best – IMDb
» Monty Python's Personal Best – Wikipedia
» és ilyenek az amerikai kiadás borítói (szerintem sokkal szebbek)

« előzmény

A Kispállal kapcsolatos tavalyi tervünk annyiban módosult, hogy nem mentünk értük Pécsre, hanem megvártuk, míg ők jönnek a Művészetek Palotájába. Ekkora térben, mint az öt emelet magas Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem még nem hallottuk a zenekart játszani (és az előadott számok többségét még így áthangszerelve sem).

Az új dobosnak, Bóra Áronnak – aki mellé az egyik régi dobos, Csülök is beszállt ütősként – a koncert harmadánál megszületett a kisfia; Lovasi a tőle megszokott humorral konferált, néha elrontotta a dalok szövegét; Kispál a tiltott cigi helyett eleinte vadul rágózott, aztán három vagy négy számban is remekül „szólózott”; Dió is jó volt, Lecsó is jó volt, a három vonós is jól húzta; a hangzás is jó volt, szóval nagyon jó volt ismét „minden együtt”. (Leszámítva, hogy elfelejtettem elvinni a fényképezőgépem, ezért csak a fenti, Miki barátom által mobilról lőtt szemcsehalmaz marad képi emlékként – de így legalább a lényegre fókuszálhattam.) Jövőre találkozunk újra ugyanitt!

« előzmény

Múlt évi tervünket valóra váltva, tegnap ott voltunk a Ghymes 2006-os karácsonyi koncertjén, a Budapest Kongresszusi Központban.

A konferálás terén semmit nem fejlődtek a Szarka fivérek (de ezt egyrészt már megszoktuk és ezért el is vártuk, másrészt néha még szórakoztatunk is rajta); Szarka Tamás idén is ugyanúgy izzadt a hozzánőtt bőrkabátjában; a szaxis fiú (Jelasity Péter) alkalmi kóristaként nem tudta a számok szövegét (szaxofonozni viszont szerencsére jól tud); a koncert pedig mindezekkel (és a dudásokkal, meg a kórussal) együtt még magával ragadóbb volt, mint tavaly (a közönség alig akarta elengedni őket, de az előre eltervezett 2 ráadásnál nem kaptunk többet, akárhogyis tapsoltunk). Jövőre is ott leszünk!