Péntek este

Volt szerencsém a Pulitzer Emlékdíjas Este műsorának beharangozóját néhány deci elsőosztályú bor elfogyasztása után megtekinteni. Olyan volt, akár egy Monty Python jelenet. Végtelenül abszurd.

Az is eszembe jutott, hogy pontosan ugyan olyan ez a műsor (is), mint az ún. „rendszerváltás” előtti híradók. Csak a szereplők cserélődtek, és a dizájn változott. A lényeg pontosan ugyan az: teljesen hülyének nézve etetnek hazugságokkal (és új elemként némi szenzációval). Borozva szórakoztató.

» 59 elképesztő Monty Python szkeccs a YouTube-ról

Ilyen az élet.

Michael Moore sorozat a Magyar Televízióban

Michael MooreA Fahrenheit 9/11 című cilmje kapcsán ismertem és kedveltem meg Michael Moore-t, az „az amerikai álom fáradhatatlan kritikusá”-t, ahogy a Magyar Televízió egyik ajánlójában olvasható. A sorozat négy filmjéből az elsőről (Roger és én) sajnos lemaradtam, de a másodikat (Hű, de nagy!) tegnap este megnéztem. Tetszik Moore ironikus, gúnyos, kritikus humora…

Az MTV Michael Moore sorozatának következő darabjai:

Kóla, puska, sült krumpli

1999. április 20-án, azon a napon, amikor az USA a legnagyobb erejű bombázást hajtotta végre a koszovói háborúban, a Columbine Középiskolában vérengzés történt: diákok lőttek diáktársaikra. Ez a megrázó eset indította Michael Moore-t, hogy elkészítse játékfilm hosszúságú dokumentumfilmjét az USA és az agresszió kapcsolatáról. Moore a rá jellemző sajátos stílussal indul felfedezőútra Amerika szívébe, és azt a kérdést boncolgatja, miért van tele brutális erőszakkal az amerikaiak élete, miközben megállás nélkül a boldogságot keresik.
A film 2003-ban elnyerte a Legjobb Dokumentumfilmnek járó Oscar-díjat.

(forrás: Index – Kultúr)

Fahrenheit 9/11

Kiindulásul véve a sokat vitatott 2000-es választásokat, Moore bemutatja George W. Bush valószerűtlen felemelkedését, melynek eredményeként az olaj-bizniszben tevékenykedő bukott üzletemberből a világ vezető nagyhatalmának első embere lett.
Michael Moore véleménye a Bush-kormányról, 120 percben.

(forrás: Index – Kultúr)

Zseniális reklámok

« előzmény

Ariston Aqualtis mosógép-reklámAz Ariston Aqualtis mosógép-reklám minden túlzás nélkül a címben említett kategóriába tartozik. Ha valaki még nem látta volna a Cannes Lions egyik aranyérmesét, feltétlenül nézze meg!

Agency: Leo Burnett
Director: Dario Piana
Production: Film Master
Post production: BUF

Érdemes megnézni a többi díjazottat is, valamint ajánlom böngészésre a Coloribus blog-ot, ahol a legújabb kedvencem ez.

folytatás »

Dolgok a semmi tetején

Az előző hétvégén Gábor barátommal megnéztük a Monty Python Repülő Cirkuszának 17. és 18. részét. Utóbbiban látható a Bizonyos Dolgokat Más Dolgok Tetejére Rakó Királyi Társaság. Zseniális ez a jelenet (is), melyben az elnök, Graham Chapman komoly problémaként említi, hogy vannak a társaságban, akik még nem raktak egyetlen dolgot sem egy másik tetejére. Abszolút aktuális most is, 36 évvel a jelenet elkészülte után (hiszen az emberi hülyeség mindig aktuális). Gábor barátommal egy kicsit aktualizáltuk: Dolgokat A Semmi Tetejére Rakók. Mint például politikusaink a választási kampányban. Beszélnek komoly arccal, összehúzott szemöldökkel (mint Graham Chapman a jelenetben), és hiányzik a mondanivalójuk alapja.

Aztán Cutler (John Cleese), a Staffordshire-i részleg küldötte feláll, és azt mondja, azért nem raktak egyetlen dolgot sem egy másik tetejére, mert szerintük ez az egész hülyeség. A Társaság elnöke ezt villámgyorsan belátja és feloszlatják magukat. Ezen a ponton már nem tudok párhozamot vonni a mai magyar politikai élettel, de nem is baj, mert a politikából ennyi itt éppen elég.

Később a jelenetben észre veszik, hogy körül vannak véve filmmel. (Bizony filmre vették – szerencsére.) Mi pedig tegnapelőtt elmentünk moziba (ez volt az átvezetés), és megnéztünk egy semmitmondó filmet (kapcsolódva az előzőekhez), és a Kedvesemtől kaptam egy Toma italt (ez a Pepsi Cappy-je). A cimkéje tele volt gyümölcsökkel, de az italba már alig jutott belőlük. Narancsból volt benne a legtöbb, mintegy 3,5 %, és az összes többi (3 vagy 4 féle) gyümölcsből 0,3 illetve 0,4 %-nyi mennyiség került belecsepegtetésre. Vettem a fáradtságot, és kiszámoltam, hogy a 0,4 % a fél literes palackban 2 ml-nek felel meg. Vagyis képzeljünk el kettő darab 1 mm élhosszúságú kockát teletöltve szőlőlével. Ennyi volt belőle a flakonban. Az ízét nem lehet érezni, ez teljesen egyértelmű (ebből a szempontból akár lóhugy is lehetne), na de akkor minek van benne? Azért, hogy szerepelhessenek szőlőszemek a cimkén? A márketingesek is tudnak dolgokat rakosgatni a semmi tetejére…

Ha esetleg politikamentes tévéműsorban szeretnéd látni, ahogyan pakolják a dolgokat a semmi tetejére, ajánlom a TV2 Áll az alku című műsorát. A tévések is tudnak ám…

Most hirtelen ennyi jutott eszembe Monty Python-ék kapcsán, de valószínűleg még hosszan sorolhatnám, mert baromi kevés az értékes, valós tartalom, de már rengeteg dolog van a semmi tetején…

MTV – új arculat

Kivételesen sajnálom, hogy egy percig sem néztem a Magyar Televízió műsorát a hétvégén, így csak most, a Design Hungary és az Inertia oldaláról értesültem arról, hogy szombat óta új arculata van a két közszolgálati csatornánknak (klikk: m1, m2). Mégpedig meglepően tetszetős (és a Duna Televízió csunyulása idején különösen üdítő) – bárcsak a műsorok színvonala is ilyen lenne.

mtv_uj_arculat.gif

Két dolog van csupán, ami nem tetszik, és a fent említett oldalakhoz érkezett hozzászólások alapján ezzel nem vagyok egyedül. Az egyik, hogy ha már ennyire központi téma az, hogy magyar, akkor (az m1 esetén) a tárgyak a végén miért nem magyarok? Ettől még lehetett (mert kellett is – értem én a koncepciót) volna modern. Ahogy Csordi is írja: „A Formatervezési Tanács fotógyűjteményében megtalálható minden itt bemutatott tárgynak a magyar tervezők által elkészített változata. Hogy mást ne említsek, Breuer Marcell csővázas széke.”

A másik érthetetlen dolog számomra, az mtv.hu arculata. Ez is a napokban újult meg, és köze sincs a képernyőre kerülő arculathoz. Miért?

De visszatérve a bejegyzés tárgyához, mindenképpen gratuláció illeti az elkövetőket: az m1 esetén a Dogfish-t, az m2 esetén pedig a szívemhez oly közel álló Grotesque-et.

A Monty Python sorozat hivatalos magyar oldala

A Monty Python sorozat hivatalos magyar oldalaMa fedeztem fel, hogy végre ilyen is van. Köszönet érte a Filmmúzeumnak. Még nem volt időm átböngészni, de első ránézésre tartalmasnak tűnik. Csak egy mondat a címlapról:

Amikor 1969. október 5-én a BBC bemutatta a Monty Python repülő cirkuszának első részét, a televíziós komédia történetének egyik legfényesebb fejezete kezdődött el.

Tehát a Monty Python Repülő Cirkusza sorozat hivatalos magyar oldala: www.filmmuzeum.hu/monty

Tévéreklámok

Sony Bravia

Általában utálom őket (mert a többségük utálni való), de néha-néha akad közöttük olyan, amit nagyon megszeretek. A legutóbbi a Sony Bravia reklámja, ami szerintem telitalálat kép, hang, és megvalósítás szempontjából is. Az összhatás, a hangulat egyedi és magával ragadó. A zene José González Heartbeats című dala, és a reklám 3 perces HQ verziója is letölthető a honlapról.

folytatás »

Monty Python Repülő Cirkusza

Terry Gilliam illusztrációjaDecember 1-től minden csütörtökön és pénteken 22 órakor a Filmmúzeum műsorán! Kötelező megnézni, és rögzíteni (ha még nincs meg)!

Éppen katona voltam, mikor vetítette a Magyar Televízió 11 éve. Akkor még a szüleimnél laktam, így édesanyám volt a videóra rögzítésért felelős személy. Mivel nem értett (már akkor sem) a műszaki kütyükhöz, nagyon részletesen leírtam neki, mit kell tennie. Ր nem is hibázott, csak én felejtettem el átkapcsolni a videómagnó csatornáját, így a kazettára az MTV másik csatornáján a Moty Python Repülő Cirkuszával egy időben vetített műsor került. Finoman fogalmazok, ha azt mondom, nagyon mérges voltam. Később sikerült megszereznem a hiányzó részeket, de VHS-ről VHS-re másolva elég silány minőségben. Most itt az alkalom újra rögzítenem, és velem együtt mindenkinek, akik akkor hozzám hasonlóan elbaltázták, vagy azoknak, akik még meg se próbálták.

A 45 részes sorozat egyébként az életről szól – abszurd szemüvegen át. Akkoriban emlékszem, hogy majdnem minden nap eszembe jutott valami a sorozatból, teljesen hétköznapi események kapcsán. Örökké aktuális skeccsek ettől a hat zsenitől.

A Monty Python csoport

Jegyzetet készítettem az epizódok tartalmáról (mert a 45 részt fejben tartani ugye nehéz, és előkeresni valamit sokkal könnyebb egy füzetből, mint kazettákat tekergetni – akkor még nem volt számítógépem), íme az elsőé:

  • Mozart (J. C. = John Cleese) műsora
    • Dzsingisz Kán halála
    • Heti kívánság-halál: a guilfordi Bruce Foster (G. C. = Graham Chapman) halála
    • Nelson Admirális csodálatos halála
  • Olasz nyelvóra (T. J. = Terry Jones)
  • A (= Terry Gilliam animációja)
  • A WHIZZO vaj (melynek íze, mint a döglött ráké) jelenet
  • Művészeti körkép (M. P. = Michael Palin)
    • J. C. beszélget Sir Edward Ross filmrendezővel (G. C.) „Ugye nem haragszik, ha Edward-nak szólítom?”
    • E. I. (= Eric Idle) beszélget Arthur ”Kétfészeres” Jackson zeneszerzővel (T. J.)
    • Beszámoló arról, hogy Pablo Picasso első alkalommal fest biciklizés közben (riporterek: E. I. és J. C.)
  • A
  • A Gyilkos Vicc jelenet