HALDESIGN

Ugyan húsvétra már biztosan nem ér ide, de nem is ez a lényeg – rendeltem egy ilyent:

A TBWA London összefogott több illusztrátorral hogy megalkossák az Eastern Egg projektet. A tojásokat meg lehet venni online és minden bevétel a Vörös Keresztnek megy hogy támogassák a Japán Tsunami áldozatait. Az illusztrátorok között olyan nevek vannak mint Damien Weighill, Jan Kallwejt és Nick Purser. Minden tojás tömör fából készült, kb. 6 cm magas és 10 angol fontba kerül. A tojásokat az Egg-bot nevű robottal festik. Miután kiválasztod és kifizeted a tojásod kapsz egy emailt arrol hogy mikor kezdik a festést és webcam-en vegigkövetheted a folyamatot.

(forrás: propono.hu)

Először is egy idézet a Fotonlogról, az Akkor most RAW-ban vagy JPG-ben fotózzak? című bejegyzésből:

Összegezve, az időmilliomosok, a sznobok és pixelbuzik kivételével mindenki nyugodtan állítsa a gépet JPG-re és hagyja úgy.

Én a fenti felsorolásból a pixelbuzik közé tartozom. És úgy általában mindig és mindenben – hacsak tehetem – szeretek a lehető legtöbből kiindulni; tehát még ha nem is használom ki valaminek minden előnyét, jó érzéssel tölt el a lehetőség, hogy bármikor megtehetem vagy megtehetném. Ennek tükrében olvasandók az alábbiak.

RAW vagy JPG?

Én azt mondom, ha szeretnéd utólag módosítani a képeidet, és van rá lehetőséged, akkor mindenképpen fotózz RAW formátumban. Csak akkor ne tedd ezt, ha biztos vagy benne, hogy neked úgy jó a JPG, ahogy azt a fényképezőgépedről letöltöd. Vagyis röviden: ha utómunkázol, akkor RAW, ha pedig nem, akkor JPG.

Miért jó a RAW formátum?

Ahogy a fentiek alapján már sejthető, a RAW formátum előnyei elsősorban az utómunkánál jelentkeznek. Egyre kevesebben vannak, akik még filmre is fényképeztek (fényképeznek), de valószínűleg azok számára is érthető a következő hasonlat, akik soha nem bosszankodtak karcos-szöszös negatív- vagy diafilm miatt (bár Dincsi tatár bifsztekes hasonlata is találó.) Képzeld el úgy, mintha a JPG egy már előhívott papírkép lenne, ahol ha valami hófehér (kiégett) vagy koromfekete (bebukott), abba már legfeljebb csak belerajzolhatsz, de az eredeti információt soha többé nem látod viszont. A RAW pedig a digitális negatív, amit számtalan módon „előhívhatsz”.

Próbálj meg visszacsalogatni részleteket a kiégett részekbe egy JPG és egy RAW képen: a JPG elkezd beszürkülni, míg a RAW-ból egyre több és több részlet jön elő. Persze csodák nincsenek, lehet annyira túl- vagy alulexponált egy kép, hogy formátumtól függetlenül a legjobb, ha kukázod.

Miért nem jó mégsem annyira a RAW?

Egy általam nagyra értékelt amatőr fotós – aki mellesleg e cikk ihletadója – azért hanyagolja a RAW formátumot, mert már a 18 megapixeles JPG képeivel is nehezen birkózik meg a számítógépe. A RAW sokkal nagyobb (több helyet foglal) és erőforrás igényesebb (lassabb vele a munka) – ezért például sportfotózáshoz sem annyira ideális, hiszen sorozatképek készítésekor gyorsabban kezeli a fényképezőgép a karcsúbb JPG-ket. Sajnos mint az élet sok más területén, itt is kell kompromisszumot kötni – valamit valamiért.

Már régóta várta, hogy leemeljem a polcról, és reggeli vécézéseim során elolvassam egy-egy fejezetét. A könyv a Scolar Design könyveknél megszokott igényes kivitelű – de tartalmilag nem okozott különösebben nagy élményt, bár kifejezett csalódás sem volt (amolyan „egynek elmegy”).

Mintákkal foglalkozó könyvsorozatunk második tagja a jelek és szimbólumok kommunikációs feladatait vizsgálja. Közel 700 fotó és a hozzájuk fűzött magyarázatok segítségével mutatja be, hogy a jelek miként és milyen sokrétűen használhatók a gondolatok és információk átadására.

a könyv honlapja →

Luca lányomnak rengeteg könyve van, imád „olvasni” (vagyis lapozgatni, és közben édesen motyogni). És mi is imádunk esti mesét olvasni Neki, de azért van, ami már unalmas huszadszorra – legalábbis nekünk. Ez a könyv viszont nehezen megunható: hangulatos történeteket mesél el bájos nyelvezettel – Szulyovszky Sarolta varázslatos illusztrációival aláfestve.

Van nekem egy régi barátom, Máté Anginak hívják, még sohase láttam. Csak a hangját hallom ki mindig a betűk mögül. Most megjelenő meséinek kiváltképp örülök, mert végigujjonghattam születésüket, ahogy szépen, levelenként zizzentek be a postaládámba. Ezekben a történetekben vonatra száll a nyár, és őrölt kekszet eszeget málnaszörppel. A nap leszöszmögi bajszáról a pihepuhákat. Az almák gömbölyeket énekelnek. A sün muszog a ribiszkebogyós hátával. Fagylaltok gombóckodnak szép illatozással. Máté Angiból ősi regemondók hangja szól, világa mégis friss és új nekünk. Nem csoda, hogy így csillog-villog, varázslat hívta létre! És a mesék terét tágítják Szulyovszky Sarolta tenger-lendülettel könyvlapra kicsapó illusztrációi.

Lackfi János

bookline →

Elég jól összerakta a Stáb Filmfactory.

Vilmos 2010 commercial
Director: Péter Bergendy
Director of Photography: Gyula Pados
Production company: Stáb Filmfactory
VFX: Digital Apes

Ha már szóba jött, beágyazom ezt a tavalyi Unicum-os filmet is – ami szerintem szintén jól sikerült:

Unicum 2009 commercial
Director: Péter Bergendy
Director of Photography: Gyula Pados
VFX: Vertigo Digital

Mostanában két kiállításon is láthatóak (lesznek) fájl- és fényképeim. Az egyiket már ajánlottam, és most azt is megmutatom, hogy tőlem mi van kilógatva a 9. Aranyrajzszög kiállításon:

Vasárnap ellátogattunk a helyszínre, és örömmel állapítottam meg, hogy emelkedett a színvonal: idén még több szép munka látható, mint tavaly. A Goetheorie kiállítás ugyancsak a Design Terminál épületében (Budapest, V. kerület, Erzsébet tér) látogatható még ezen a héten minden nap 10–18 óráig – ne hagyd ki!

frissítve (2010. 11. 27.): A nagy sikerre való tekintettel bő egy hónappal tovább, 2011. január 9-ig látogatható 4. Graphifest kiállítás a Design Terminál Erzsébet téri épületében. Lesznek tárlatvezetések és Design Fórumok – az időpontokat és részleteket folyamatosan töltjük fel az Események közé!

(forrás: www.matt.org.hu)

Jövő hétfőtől pedig az alábbi 3 fotómmal szerepelek a National Geographic 2010-es fotókiállításán a WestEND City Centerben (1062 Budapest, Váci út 1-3). A kiállítás az áruház nyitvatartási ideje alatt tekinthető meg december 27-ig.

A fotókból készült poszterek megvásárolhatók a Halmarketben.

Három kiállításmegnyitó két napon és helyszínen – további információkért kattints a címekre (nagyításhoz pedig a képekre).

Grafika_100

Aranyrajzszög

Goetheorie

frissítve:

Az év természetfotósa

Máté Bence: Árnyjáték - Az Év Természetfotója 2010-ben

És még egy: Az év természetfotósa kiállítás mától november 29-ig látogatható a Magyar Természettudományi Múzeumban. Máté Bence tarolt (megérdemelten) – index cikk és galéria.

A Scolar kiadó mai hírlevelében érdekesnek ígérkező könyvekről számol be (bővebb információ a könyvek címére kattintva):

Ön itt áll – Az infodesignról

Az infodesign mibenlétét, a tájékoztatás és tájékozódás designelemeit és feladatkörét járja körbe Maczó Péter designkönyve. Mi is az az infodesign, mi a funkciója, milyen designelemekkel könnyíthetjük meg például a városi közlekedést, az információk áramlását, az egyértelmű, minden ember számára érthető tájékoztatást.

Expozíció – A fotográfia alapjai

A FOTOGRÁFIA ALAPJAI című könyvsorozat harmadik kötete, az Expozíció, a fény képezés egyik legösszetettebb témakörébe vezeti be az olvasókat. A hasznos tanácsok mellett száznál is több gondosan válogatott, kísérletezésre inspiráló fotó és lényegre törő ábra segíti az expozíció titkait megismerni kívánó amatőr fotósokat, valamint a fotográfia, a design és a vizuális művészetek iránt érdeklődőket.