Szerző: Alice Twemlow Kiadó:Scolar Kiadó Kiadás éve: 2008 Méret: 175x225 mm Terjedelem: 256 oldal Kivitel: keménytáblás, cérnafűzött
A Mi az a tipográfia? című könyvvel teljesen azonos felépítésű kötet szeptemberben jelent meg, előbbivel egyező kivitelben és terjedelemben. Múlt héten hozta meg a Bookline futára, elolvasni még nem volt időm, de biztos vagyok benne, hogy találok majd benne hasznos információkat.
A címadó, egyszerűnek tűnő kérdésre a témakört több oldalról is körüljárva próbál választ adni a kötet: vizsgálja a grafikai tervezés környezetét, a szakterületet befolyásoló hatásokat, bemutatja részterületeit, befejezésképpen pedig kortárs alkotók portfólióiba enged betekintést.
Mostanában több (finoman fogalmazva) előnytelen arculatváltásnak lehettünk tanúi. A legtragikusabb a CIB Bank és az Animal Planet arculatváltása, melynek apropóján a régi, kimondottan jól sikerült logókat kimondottan rosszul sikerültekre cserélték (bár utóbbi az on-air arculatba helyezve már nem olyan rossz). A Filmmúzeum esetében is sikerült egy nagyot lépni a rusnyaság irányába; a Deko egyszerűen csak semmitmondó lett; a Sport TV logói pedig jól illusztrálják, hogy a rondából is lehet még rondább. (Bár csak halvány emlékeim vannak a Filmmúzeum régi honlapjáról, de arra határozottan emlékszem, hogy ennél nagyságrendekkel jobb volt [vicces, hogy a favicon-t még nem sikerült lecserélni – ahogyan a Deco-nál sem].)
Az idei Design Hét szám szerint az ötödik. Az eddigi sikerek és a tavalyi 55 ezres látogatószám gyümölcseként minden eddiginél gazdagabb program várja az érdeklődőket. 2008-ban a Design Hét 10 napon keresztül zajlik majd.
Az idei rendezvénysorozat alaptémája a Párbeszéd, s ez a hívószó a tárgy és a felhasználó interakciójára, a designer és a megbízó együttműködésére, a tervező és a társadalom aktív kapcsolatára egyként utal.
A Design Hét sztárvendégeként, s az idei programsor valóságos showelemeként a kortárs designszcéna legeredetibb figurája, a holland Marcel Wanders tart előadást Budapesten.
A Design Hét 5 éves születésnapját a designshopokkal, üzletekkel közösen indított akcióval ünnepeljük, melynek lényege, hogy a Design Hét ideje alatt, a programfüzetben elhelyezett kuponokkal városszerte több mint 50 üzletben 15% kedvezménnyel lehet vásárolni.
Az Iparművészeti Múzeumban látható lesz a Magyar Formatervezési Díj idei pályázatának eredménye, csakúgy mint az elmúlt 5 év legemlékezetesebb pályaművei Formatúra címmel.
Több európai vándorkiállítás is Budapestre érkezik október első hetében: az olasz design legjobbjai Italian Design on Tour címmel, a cseh-szlovák-osztrák-magyar eredményeket bemutató Design Match és a legprogresszívebb hazai designerek rendhagyó tárlata, a Taste MOMEnts.
A hagyománnyá váló túraprogram idén exkluzív budapesti hotelek belsőépítészeti titkaiba enged betekintést; a látványt neves hazai belsőépítészek értelmezik a számunkra.
A Design Hét újdonságaként Portfólió címmel fiatal illusztrátorok minitárlatait rendezzük meg a főváros 20 kulturális csomópontján (kávéházakban, kisgalériákban, speciális üzletekben).
Lesz speciális Pecha Kucha Night, WAMP, számos látványos divatbemutató, trendelőadás és szakmai kerekasztal is.
Városszerte több mint 40 helyszínen zajlanak majd a Design Hét eseményei.
Már régen megállapítottam, hogy ennyi bőven elég lenne, és ezzel a megállapítással persze nem vagyok egyedül ("work 4 days a week" – kb. 33 600 találat). Legfeljebb csak Magyarországon ("heti 4 nap munka" – 14 találat; "heti 32 óra munka" – 1 találat; "heti 30 óra munka" – 13 találat, melyek mindegyike külföldi munka).
A téma egyébként legutóbb Jos Buivenga kapcsán jutott eszembe, aki a bemutatkozásának második mondatában említi, hogy heti 4 napot tölt munkával. Így könnyű szabadidőben szép fontokat tervezni. :) Komolyra fordítva a szót, Gergő kollégámmal kielemeztük, hogy amikor valamelyikünk szabadságra megy, a többieknek általában nem kell emiatt túlórázniuk. Ez nem azt jelenti, hogy túl sokan vagyunk, valószínűleg akár még több ember is dolgozhatna nálunk napi 8 órában úgy, hogy nem kellene unatkoznia. Valahogy olyan a munka, mint a víz: mindig kitölti a rendelkezésére álló helyet.
Meggyőződésem, hogy 4-szer 8 vagy 5-ször 6 óra munkával ugyan azt el tudnám végezni, mint amit most 5-ször 8 óra alatt – esetleg magasabb színvonalon. Nagyobb munkakedvvel állnék hozzá, ha tudnám, hogy este hat helyett délután négykor befejezhetem mindennapjaim kötelező részét, vagy ha egyel kevesebb munkanapom lenne a héten. Több idő maradna imádott családomra, pihenésre, feltöltődésre, hobbijaimra, és még blogolásra is. :) Sok helyen bevált, ki kéne próbálni nálunk is!
Amúgy nem panaszkodom, hazai viszonylatban irigylésre méltóan jó légkörben dolgozhatok, és ha jó az idő, napi fél óra biciklizéssel megjárom az utat a munkahelyemre/-ről oda-vissza.
Igaz, hogy majdnem épp egy éves már, de nekem ma volt új; és mivel régen találkoztam ennyire jól átgondolt és kitalált reklámmal, úgy érzem, itt a helye:
Ismét egy díjnyertes (Eurobest fődíj, illetve arany az Epica-n, a cannes-i és a londoni fesztiválon) reklám, melyben egy pantomimesnek tűnő fickó sétál az utcán, aki súlyos francia akcentussal beszéli az angolt, és mindenkibe beleköt, mégsem foglalkoznak vele. Vajon ki lehet ő?
Megoldás a reklámban:
A reklám szövege:
Azt hiszem mindig félreismertek. Úgy tűnt, hogy az emberek nem szeretnek. Azt hiszem zavartam őket. Az agyukra mentem. Nem tudom miért. Egyszerűen csak így történt. Talán túl heves voltam. Vagy túlságosan agresszív. Nem tudom. Tényleg nem. Igen, magányos voltam. Szörnyen magányos. De hozzá lehet szokni...idővel.
Végül, egy napon minden megváltozott. Valaki végre elfogadott...olyannak amilyen vagyok. Mióta megvan ez a munkám, az életem teljesen más lett. Végre hasznosnak érzem magam, jónak valamiben.
A szél. Használjuk fel jóra az energiáját.
Tehát ő volt a szél megszemélyesítője, a hirdető pedig a német Epuron cég, mely alternatív energiával (főleg a széllel) foglalkozik. A fickó, akinek ijesztőek a vonásai (elvileg a saját arca) egyébként francia, így nem meglepő a fura akcentus.
Némi infó:
Az első megjelenés időpontja: 2007 április 30.
Reklámügynökség: Nordpol+ Hamburg
Production Company: Paranoid Projects (Párizs)
Creative Director: Lars Rühmann
Director: Les Viking
Producer: Melanie Robert-Kaminka, Virginie Dinh
Art Director: Björn Rühmann, Joakim Reveman
Szövegíró: Matthew Branning
Hang szerkesztés: Pigalle Production
Ahogy már említettem, a közelgő tavasz első napsugarai sütötték a házunk falát, mikor először magával ragadott ez a DVD, melyet az előző este kaptam ajándékba egy számomra nagyon kedves embertől. Irma Boom „művész(et)i vonalkódjai” és Michael Nyman zenéje lenyűgöző hangulattal töltötték meg a szobát. A „festmény alapú vonalkódok” sorozatai finoman tűntek át egymásba 24 percen keresztül (itt található mindebből egy rövid kis részlet: microcinemadvd.com).
„Ambient works by three of the world’s legendary creatives set to music” – egy DVD, melynek főszereplői a színek, a zene, és a kreativitás. Ajánlom mindenkinek.
„A könyv olyan csomagolásokat, reklámkiadványokat, CD- és DVD-borítókat, meghívókat tár elénk, melyek közös ismertetőjegye a kreatív stanc- és papírhasználat. (...) A mellékelt CD-n szerkeszthető formában is megtalálhatók a bemutatott stancminták”, melyek – ezt már én teszem hozzá – nem túl precíz kivitelűek (pl. van, ahol a felesleges vonalrészek fehér téglalapokkal vannak letakarva, és a vonalak igazításához se mindig használták az Align palettát); de ezzel együtt végülis használhatóak, és ez a könyv is hasznos lehet – kreatív inspirációs forrásként.
Szerző: Luke Herriott Tervező: Studio Ink Kiadó:Scolar Kiadó Kiadás éve: 2008 Méret: 170x223 mm Terjedelem: 304 oldal Kivitel: cérnafűzött, puhatáblás » a könyv honlapja
Nem várok a megemlítésével a kiolvasásáig, inkább majd frissítem a bejegyzést, ha lesz mit hozzáfűznöm. Az első benyomásaim határozottan pozitívak, nagyon hasznos könyvnek tűnik ez az egy hónapja megjelent kötet mindazok számára, akik bármilyen módon kapcsolatban vannak a nyomdaiparral, vagy csak érdeklődnek a téma iránt. Ami nem igazán szimpatikus (bár nem is nagyon zavaró), hogy egyes fejezetek végén pár soros szöveges reklámokat helyeztek el különböző nyomdák elérhetőségeivel.
Szerző: Alice Twemlow
Ahogy már 
„A könyv olyan csomagolásokat, reklámkiadványokat, CD- és DVD-borítókat, meghívókat tár elénk, melyek közös ismertetőjegye a kreatív stanc- és papírhasználat. (...) A mellékelt CD-n szerkeszthető formában is megtalálhatók a bemutatott stancminták”, melyek – ezt már én teszem hozzá – nem túl precíz kivitelűek (pl. van, ahol a felesleges vonalrészek fehér téglalapokkal vannak letakarva, és a vonalak igazításához se mindig használták az Align palettát); de ezzel együtt végülis használhatóak, és ez a könyv is hasznos lehet – kreatív inspirációs forrásként.
Nem várok a megemlítésével a kiolvasásáig, inkább majd frissítem a bejegyzést, ha lesz mit hozzáfűznöm. Az első benyomásaim határozottan pozitívak, nagyon hasznos könyvnek tűnik ez az egy hónapja megjelent kötet mindazok számára, akik bármilyen módon kapcsolatban vannak a nyomdaiparral, vagy csak érdeklődnek a téma iránt. Ami nem igazán szimpatikus (bár nem is nagyon zavaró), hogy egyes fejezetek végén pár soros szöveges reklámokat helyeztek el különböző nyomdák elérhetőségeivel.
