HALDESIGN

« előzmény

Tamási Ákos remek előadásában elhangzott jónéhány hasznos információ, most ezekből szemezgetek.

Swatches: New Mixed Ink Group

Például akkor jöhet jól, ha kevés színből akarsz sok árnyalatot – az alábbi esetben kettőből (a feketéből és a Pantone Orange 021 C direkt színből) kapsz száz félét.

Mindehhez a Swatches panel menüjéből válaszd a „New Mixed Ink Group” menüpontot. Ez a lehetőség csak akkor aktív, ha definiálva van legalább egy direkt szín! Ekkor megjelenik a fenti párbeszédablak, ahol az Initial oszlopba írhatod, hogy minimálisan hány százalékban jelenjen meg az adott szín a kevert színben; majd azt, hogy hányszor (Repeat), és hány százalékos lépésközökkel (Increment) ismétlődjön. A „Preview Swatches” gombra kattintva alulra betöltődnek a kevert színek – jelen esetben 100 db.

Ezt jóváhagyva (OK gomb) az összes kevert szín felkerül a Swatches panelre, de nem kell aggódnod, könnyen kezelheted őket: legelöl a színcsoport neve látható (a példában az alapértelmezett „Group 1”), melyre duplán kattintva módosíthatod az összetevőket, vagy négyszínre bonthatod az összes kevert színt. Természetesen a kevert színek bármelyikénél megváltoztathatod az alkotóinak arányát, vagy törölheted is őket.

Írtam, hogy ez a funkció csak akkor aktív, ha van legalább egy direkt színed a Swatches panelen. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ez a szín (vagy bármyely másik) összetevője is kell, hogy legyen a kevert színek csoportjának. Hagyhatod nullán is a repeat mező értékét, a fenti esetben például ha a narancssárgával ezt tesszük, egyszerűen létrehozhatunk egy szürkeskálát 10 %-os lépésközökkel.

Swatches: Add Unnamed Colors

Szintén a Swatches panel egyik menüje, tök praktikus, mégis elkerülte eddig a figyelmemet. A dokumentumban szereplő, a Swatches panelra nem felvett színeket adhatod egy lépésben hozzá a többihez.

Papír színének szimulálása

A Swatches palettán az alapértelmezett fehér szín neve Paper. Ebből már sejthető, hogy ha megváltoztatod, akkor az összes oldal alapjának a színe módosul. De ekkor még nem láthatod, milyen lesz nyomtatásban az anyag, hiszen a dokumentumban szereplő objektumok nem veszik át a papír színét. Hacsak nem váltottál már át Overprint Preview nézetre a View főmenüből.

Find/Change

Két fontos dolog is elhangzott ezzel kapcsolatban a videóban. Az egyik, hogy ha kijelölöd a cserélendő szövegrészt, akkor az a Ctrl+F1 billentyűk lenyomásával kapásból be is töltődik a „Find what” szövegmezőbe. (A Ctrl+F1+F billentyűkombináció pedig rögtön meg is nyitja a Find/Change párbeszédablakot – teszem hozzá.)

frissítve (2007. 11. 14.): Ctrl+F2-vel a „Change to” szövegmezőbe tölthetjük be a kijelölt szövegrészt. Tehát a munkafolyamat lehet például a következő: kijelöljük a cserélendő szövegrészt; Ctrl+F1; kijelöljük, hogy mire cserélje; Ctrl+F2; majd megnyitjuk a Find/Change párbeszédablakot: Ctrl+F – köszi Ákos az e-mailben tett kiegészítést! (Az utolsó két lépést össze is vonhatjuk: Ctrl+F2+F – ezt megint már csak én teszem hozzá.)

A másik, hogy az InDesign Cs3-ban már nem csak szövegeket kereshetsz/cserélhetsz a Find/Change paranccsal (Edit > Find/Change, vagy Ctrl+F), hanem például színeket, vagy ahogy az alábbi képen is látható, rengeteg mást is.

Az előadáson természetesen rengeteg más érdekesség is elhangzott, érdemes rászánni 43 percet (többször nem szólok)!

folytatás »

Tamási Ákos nagyon alapos és hasznos előadása a tíz napja megrendezett „Adobe megoldások – a Pixeltől a Papírig” konferenciáról (regisztráció és bejelentkezés után) megtekinthető itt.

» még több videó a konferenciáról (is)

Magyar betűkészletet használsz, tudod, hogy része a hosszú „ő” „ű” karakter, mégis a „kalapos” változata jelenik meg, mikor leütöd a megfelelő (Ր, Ű) billentyűket. Sőt, ami még bosszantóbb, ilyenkor az Illustrator vagy a Photoshop átvált egy másik betűtípusra (pl. Myriad). Gondolom, sokaknak ismerős a probléma.

Mindennek oka, hogy a régebbi betűkészletek más helyen tartalmazzák ezeket a karaktereket, mint az újabb, leginkább OTF (Open Type Font) fájlok (a betűtípusváltás okáról pedig kérdezd az Adobe-t).

Több megoldása is lehetséges a problémának:

• letöltesz egy fontszerkesztőt, és átrakod a karaktereket a megfelelő helyre. Túl bonyolult.
• Beütöd a kódját. Nem elég egyszerű.
• Kiválasztod a karakter palettáról a megfelelőt. Még mindig nem elég egyszerű.
• És itt az egyszerű megoldás (PC-re): Microsoft Keyboard Layout Creator 1.4.

Hála Dexternek, aki erre a lehetőségre felhívta a figyelmem, és meg is ajándékozott egy kész verzióval, neked már csak le kell töltened és installálnod. Ezek után egyszerűen válthatsz a billentyűzet kiosztások között – valahogy úgy, ahogy a képen is látható.

» Letöltés (253 KB) – Csak saját felelősségedre! A bejegyzés születésekor néhány órája teszteljük – egyelőre hibátlannak tűnik.

« előzmény

Beilleszetett kép cseréje

A Place parancs (File > Place, vagy Ctrl+D/Command+D) kiadása, és a beilesztendő kép(ek) kiválasztása után, az Alt/Option billentyűvel kattintva egy már beillesztett kép fölött, az InDesign abba illeszti bele az új képet – lecserélve a régit.

Fájlok kiválasztása/elvetése több fájl egyidejű beillesztésénél

Már volt szó az InDesign CS3 egyik újdonságáról, mely szerint egyszerre akár több fájl is kiválasztható beillesztéshez. Egy kis bélyegkép jelzi az éppen beillesztésre kerülő fájlokat, melyek között a nyilakkal (mind a néggyel) tudsz mozogni, illetve az Esc billentyűvel elvetheted a soron következőt.

Gyorsbillentyűk a Control panelhez

• Ugrás az első beviteli szövegmezőre: Ctrl+6/Command+6
• Fókuszpont váltása (az előző lépés után): Shift+Tab, és nyilak
• Fókuszpont kiválasztása (az előző lépés után): Enter

Ha elsőre nem egyértelmű, csak próbáld ki: nyomd le a Ctrl+6/Command+6 billentyűket, majd a többit – miközben figyeled a Control panelt!

folytatás »

Ezt sem tudtam eddig, hátha még valakinek új lesz, amit a BittBox-on találtam. Egy színátmenet egyes színeinek megváltoztatásához eddig csak a drag and drop módszert ismertem, vagyis megfogtam a Swatches panelról egy színt, és ráejtettem a Gradient panel csúszkáján a lecserélendő színre. Van (adott esetben) gyorsabb módszer is:

1. Jelöld ki a cserélendő színt a Gradient panelen.
2. Az Alt/Option lenyomásával kattints az új színre a Swatches panelen.

(forrás és illusztrált leírás: bittbox.com)

« előzmény

Régóta nem írtam InDesign tippeket. Kárpótlásul most egy extra adaggal jelentkezem, javarészt az augusztusi munkaáradat tapasztalataiból merítve – amikoris sokadszor gondoltam hálával a program készítőire.

Szövegsorok alatti flekkek aláhúzással

Azt, ami az alábbi képen látható, kétféleképpen is megvalósíthatod. Az egyik módszer, hogy téglalapokat rajzolsz, és ezeket odaigazítod a szöveg sorai alá. Ez egészen addig jól működhet, amíg csak néhány sorról van szó. Ha viszont hosszú a szöveg, ami ráadásul esetleg még nem is végleges, rengeteg felesleges munkától kímél meg a következő három lépés.

1. Jelöld ki a szöveget.
2. A Control panel jobb felső sarkából előhívható menüpontok közül válaszd az Underline Options-t.
3. Állítsd be az értékeket, ahogyan szeretnéd.

Előnye: az aláhúzás (a flekkek) hossza a szöveggel együtt változik; sőt, ha a szövegdobozt Ctrl+Shift/Command+Shift lenyomásával átméretezed, akkor a szöveggel együtt arányosan változik az aláhúzás mérete is.

Hátránya: ha a szöveget körvonalasítod, az aláhúzás eltűnik; illetve ha jobbra zárt a szöveg, akkor jobbra nem tudsz a szövegre „ráhagyni”, mivel hiába ütsz szóközt a sor végére az InDesign ezt sajnos figyelmen kívül hagyja. (Photoshop és Illustrator bezzeg nem – fő az egységesség!)

Több fájl egyidejű kiválasztása beillesztéshez

Az InDesign CS3-as verziójának egyik újdonsága, hogy beillesztésnél (File > Place, vagy Ctrl+D/Command+D) egyszerretöbb fájlt is kiválaszthatsz, és ezek után csak kattintgatnod kell a már meglévő keretekre (ekkor a kép – vagy szöveg – a keretbe kerül beillesztésre), vagy tetszőleges üres területre.

Esetemben nagyon jól jött, amikor 57 db egyforma méretű képeket kellett 57 egymás utáni oldalra beillesztenem. Létrehoztam a képkeretet a mesteroldalon, Ctrl+D/Command+D, kiválasztottam a képeket, és kattintgattam: katt, Shift+Page Down, katt...

Képkeretek tulajdonságainak meghatározása

Az előzőből kihagytam, mert ez már egy másik CS3-as újdonság: fixen meghatározhatod hogy az adott képkeretbe hogyan igazítsa az InDesign a képet. Jelöld ki a képkeretet, jobb klikk, Fitting > Frame Fitting Options. Ezek után az ebbe a keretbe kerülő kép(ek) minden esetben a beállítottak szerint kerülnek elhelyezésre.

Esetemben az 57 db kép közül jónéhány egy kicsit más méretű volt, viszont azt szerettem volna, ha egyformán, teljesen kitöltik az adott keretet, ezért a mesteroldalon létrehozott keretnél (a fent leírt módon) az alsó legördülő menüből kiválasztottam a Fit Content to Frame lehetőséget.

Leading figyelmen kívül hagyása Text Wrap-nál

Végül James Dempsey egyik tippjét tolmácsolom. Ha jártál már úgy, ahogy a képen bal oldalon látható, és szeretnéd a jobb oldali „verziót”, akkor az Edit/File > Preferences > Composition menüpontnál kapcsold ki a Skip by Leading lehetőséget – mivel az InDesign alapértelmezetten (mikor a Skip by Leading be van kapcsolva) nem csak a betű törzsméretét veszi figyelembe, hanem a Leading értékét is „hozzászámolja”. (kép forrása: macworld.com)

folytatás »

« előzmény

A könyvet olvasva, felmerült bennem két kérdés, melyeket nem csak veletek, hanem a kiadóval is megosztottam. Úgy gondolom, hogy az e-mailben kapott kimerítő válasz van annyira tanulságos, hogy megér egy külön bejegyzést.

Kedves Zsolt!

Köszönjük észrevételeit.

A 134. oldalról idézett mondatban valóban fordítási és szerkesztési hibákat ejtettünk, a helyes fordítás valahogy így hangzott volna:

"A folyószövegben előforduló számjegyek egalizálására gyakran van szükség, mivel - hacsak nem szelektíven egalizáltak - a számjegyek karakterszélessége egyforma, hogy a táblázatokban az azonos helyiértékű számok pontosan egymás alatt álljanak."

Az angolban tehát nem a jelek, rajzi elemek szélességéről van szó, hanem a "set width"-ről, vagyis a jelek számára fenntartott helyről, amibe beletartozik a betű két oldalán lévő térköz, vagyis az oldaltávolság is. Valóban pongyola a magyar megfogalmazásunk, és ezt a szövegkörnyezet sem képes kompenzálni.

Emellett a szerző - egy angolosan velős tagmondat erejéig - valóban utalt arra is, hogy a betűtervezők, többnyire az egyedileg beállított kerning párok révén, sokszor eltérnek a számjegyek egységes karakterszélességének gyakorlatától.

Még pontosabban fogalmazva a számok karakterszélessége ilyenkor is egyforma marad (ez a fontszerkesztő programokban ellenőrizhető), csak a tördelőprogramok automatikusan beolvassák a fontban lévő, karakterpárokhoz rendelt egalizálási értékeket (ez nem azonos pl. az InDesign Optical Kerning-jével!) - sokszor ezért nem állnak egyes betűtípusoknál helyiérték szerint egymás alatt a számok. Ez az állítás ellenőrizhető úgy is, ha az InDesignban a Kerning mező értékét Metricsről 0-ra állítjuk, vagy QuarkXPressben a Kerning Table Editben 0-ra állítgatjuk az egalizálási értékeket - az esetek többségében egyből pontosan egymás alá ugranak a számok.

Igazat adva felvetésének és némileg pontosítva a szerző mondatát is, ma már tényleg nem lehet a fentiekről általános kijelentéseket tenni: egyes fontoknál ugyanis nem egalizálással, hanem a karakterszélesség-értékek változtatásával érik el a számjegyek egyenletesebb ritmusát, bár úgy vettem észre, hogy továbbra sem ez a jellemző megoldás. Emellett ma már meg kell említeni az OpenTypePro fontok proportional (változó karakterszélességű) számjegyeit is, amelyeknek nevükből és funkciójukból adódóan is változó a karakterszélességük.

[A weboldalon felmerült, hogy az ún. ugráló számoknak változó a szélessége. Az Type1-es fontok Expert Setjeinél tudtommal ez valóban így van/volt, az OpenTypePro fontok azonban már többféle lehetőséget biztosítanak. Itt két különböző tulajdonságról van szó két-két lehetséges állapottal, amelyekből négy különböző változat keverhető ki. Az OpenTypePro formátum lehetővé teszi:
- az állandó szélességű ugráló (Tabular Oldstyle),
- az állandó szélességű verzál (Tabular Lining),
- a változó szélességű ugráló (Proportional Oldstyle) és
- a változó szélességű verzál (Proportional Lining) számjegyek használatát is.
A szélesség a karakterszélességet jelenti az ugráló vagy verzál/álló pedig az egyes számjegyek magasságát, ami lehet a nagybetűk magasságához igazodó verzál szám, vagy a kisbetűkhöz (kurrensekhez) igazodó ugráló szám; ez utóbbiak tartalmaznak az alapvonal alá nyúló szárakat, görbéket is. Az InDesignban egy OpenTypePro fontot kiválasztva (pl. Myriad Pro, Minion Pro) a Character paletta jobb felső sarkában lévő kis háromszögre kattintva, majd az OpenType opciók közül a legalsó osztatban lévő variációkból választva meg lehet figyelni ezek működését.]

[A szintén csak a honlapon felvetett kérdésnél, a gondolat-/kötőjel elhelyezkedésénél a szerző nem azt javasolja, hogy betűtípus váltással kell a jel magasságát beállítani, csak említ két példát: a(z) Univers gondolatjele jobban mutat kisbetűk mellett, mert alacsonyabban van, az Akzidenz Groteské viszont magasabban... majd itt abbamarad a gondolat, nem utal a megoldásra, csak felhívja a figyelmet erre az apróságra. Bár manapság a tördelőprogramokban könnyedén toljuk el lefelé is az alapvonalat, kíváncsi lennék, hogy ezt anno az ólomötvözetből készült betűkkel - amellyel sokáig a szerző is dolgozott, és időnként dolgozik még ma is - hogyan oldották meg. Reszeléssel? Esetleg volt külön gondolatjelük a verzál és a kurrens betűkhöz? Vagy a weboldalon felvetett megoldással, betűtípus cserével?]

A könyvből kimaradt hivatkozások szintén szerkesztői hibák, igyekszünk javulni e téren is, mindig van hova.

Remélem sikerült a fordítási hiba miatt felmerült kérdésekre kielégítő választ adnom, és a csorbát valamelyest kiköszörülni.

(A válaszunk publikus, felkerülhet akár a haldesign blogra is, ha úgy gondolja, az ott megjelentekre is igyekeztem reagálni.)

Üdvözlettel
Kovács Balázs

E helyen is még egyszer köszönöm a részletes választ!

« előzmény

Eyedropper (pipetta) ürítése

A pipetta eszköz ürítéséhez egyszerűen klikkelj egy üres területre az Alt/Option billentyű lenyomása mellett.

Ne magányos oldallal kezdődjön az oldalpárba rendezett dokumentum

Ha még nem jöttél rá, a megoldás valószínű egyszerűbb, mint gondolnád: figyelj arra, hogy ne legyen kipipálva a Pages paletta menüjében a „Allow Document Pages to Shuffle” menüpont. Ha így van, úgy rendezed át az oldalakat a Pages palettán (fogd és vidd módszerrel), ahogy csak akarod.

Új réteg létrehozása a kijelölt fölött vagy alatt

Mikor a Layers paletta „Create new layer” gombjára kattintasz, az InDesign alapértelmezetten a legfelső réteg fölött hozza létre az új réteget. Ha a kijelölt réteg fölött szeretnél létrehozni újat, a „Create new layer” gombra kattintás közben nyomd le a Ctrl+Shift/Command+Shift billentyűket; ha pedig a kijelölt réteg alá szeretnél egy újat, akkor a Ctrl+Alt/Command+Option billentyűket tartsd nyomva.

folytatás »

« előzmény

Ezúttal két – talán kevésbé ismert – eszközt ajánlok a figyelemtekbe a Tools palettáról.

Position tool

A Direct Selection Tool alatt bújik meg, és segítségével összegruppolt csoportok egyes elemeit méretezheted illetve helyezheted át – anélkül, hogy a csoportot szét kellene bontanod. Gyorsbillentyű: Shift+A

Gradient Feather Tool

A CS3-as verzió egyik újdonsága, mellyel átlátszóba moshatsz át bármit: képeket, szövegeket, vektoros alakzatokat. Sőt: akár egyidejűleg alkalmazhatod a képet tartalmazó dobozra és a benne levő képre; illetve egy csoport egyes elemeire és a teljes csoportra (vagy csoportok csoportjára, vagy csoportok csoportjának csoportjára, vagy...). Gyorsbillentyű: Shift+A

folytatás »

« előzmény

Kép maszkolása szerkeszthető szöveggel

1. Írj egy tetszőleges szöveget a kép fölé – úgy, hogy a szövegdoboz a teljes képet lefedje.
2. A szövegdoboz háttérszínét állítsd fehérre.
3. A szöveg színét állítsd „Registration”-ra (ez nem azonos a feketével).
4. A szövegdobozt kijelölve, annak összhatásmódját az Effects (CS2-ben Transparency) palettán állítsd át Normal-ról Lighten-re.

(forrás és illusztrált leírás: layoutmag.wordpress.com)

Több kereten „átfolyó” kép létrehozása

1. Illeszd be a képet (Place) egy tetszőleges formájú keretbe.
2. Az Edit > Step and Repeat paranccsal (vagy ahogy tetszik) sokszorosítsd.
3. A Direct Selection (fehér nyíl) eszközzel jelöld ki a keretekben levő képeket (Shift+klikk).
4. Igazítsd egy vonalba a kijelölt képek bal oldalát és a tetejét (pl. az Align paletta segítségével).

folytatás »