Szakma kategória bejegyzései

Adobe, szoftver, hardver, tipó, web, egyéb szakmai tartalmak

Top Talent Award 2006 – kiállítás a Ponton Galériában

hal
Hozzászólás

Akárcsak a MATT Embléma kiállítását, ezt is sikerült az utolsó napon (szeptember 30-án) megnéznem, és kár is lett volna kihagyni.

Top Talent Award 2006

Mivel az egész kiállítás az interaktivitásról szólt (8 db iMac-en lehetett kipróbálni a multimédiás munkákat), nehezen tudnék írni róluk. A díjazott alkotások megtalálhatók itt: www.toptalent.europrix.org… (vagy a fenti képre kattintva).

Top Talent Award 2006 – kiállítás a Ponton Galériában

Az Offline / DVD kategória győztese Erdélyi Judit Pantha Rei című interaktív animációs filmje, melynek zenéje és „szlogenje” (tiéd a valóság, enyém az álom, találkozunk a határon) is telitalálat.

Erdélyi Judit – Pantha Rei

A kiállítás online elérhető darabjai:

Design Hét 2006 #2

hal
1

« előzmény

Tegnap elkezdődött a Design Hét. Márcsak a munkahelyem közelsége miatt is valószínű leginkább a filmnapok látogatója leszek az Erzsébet téri Gödör Klub előadótermében; ahol tegnap este a jármű volt a téma. Először egy nyolckerekű, mind a nyolc kerekébe épített elektromos motor hajtotta, 600 lóerős japán autócsoda fejlesztésének egy évéről szóló egy órás filmet nézhettünk meg; majd a francia gyorsvasút történetéről következett egy fél órás film helyszíni tolmácsolással (utóbbi hagyott némi kívánnivalót maga után) – aztán le kellett lépnem, mert szólított a Kossuth tér.

Azért a kiállítások közül is kinéztem néhányat:

TTA05 kiállítás
Ponton Galéria, 1015 Budapest, Batthyány u. 65-67.
2006. szeptember 12–30.

XV. Országos Tervezőgrafikai Biennálé
Magyar Nemzeti Galéria, C épület, földszinti kiállítótér, 1014 Budapest, Szent György tér 2., Budavári Palota
2006. szeptember 26.–november 26.

3 + 1 Nők a designban
VAM Design, 1056 Budapest, Váci utca 62-64.
2006. szeptember 29.–október 15.

Magyar Formatervezési Díj 2006
Iparművészeti Múzeum, 1091 Budapest, Üllői út 33-37.
2006. október 3–23.

» a teljes program

Könyvek grafika és design témában

hal
7

Még a nyár közepén vettem néhány könyvet, melyekről eredetileg elolvasásuk után akartam írni, de ennek ki tudja mikor jön el az ideje, inkább megemlítem őket most:

A nyomtatott grafika története és technikái

A nyomtatott grafika története és technikáiSzerző:
Szenteczki Csaba
Kiadó:
Műszaki Könyvkiadó
Kiadás éve: 2003
Méret: 250×297 mm
Terjedelem: 304 o.
Kivitel:
keménytáblás, cérnafűzött, védőborítóval

1000 grafikai ötlet – Nyitott szemmel a részletekre

1000 grafikai ötletSzerző:
Wilson Harvey
Kiadó:
Scolar Kiadó
Kiadás éve: 2006
Méret: 234×234 mm
Terjedelem: 320 o.
Kivitel:
puhatáblás, cérnafűzött


Design a 20. században

Design a 20. századbanSzerző:
Charlotte & Peter Fiell
Kiadó: Vince Kiadó (Ikon sorozat)
Kiadás éve: 2002
Méret: 145×200 mm
Terjedelem: 192 o.
Kivitel: puhatáblás, élragasztott

Design a 21. században

Design a 21. századbanSzerző:
Charlotte & Peter Fiell
Kiadó: Vince Kiadó (Ikon sorozat)
Kiadás éve: 2004
Méret: 145×200 mm
Terjedelem: 192 o.
Kivitel: puhatáblás, élragasztott


Gyakori hibák keresése és javítása a szövegben

hal
16

A kiadók szeretik megspórolni a korrektúra költségeit. Ennek nyomait sajnos számtalan könyv viseli magán – ezen a helyen legutóbb a Magyar design című kapcsán esett róla szó. Ha már nincs korrektor, legalább mi, a szöveg tördelői javítsuk a legalapvetőbb hibákat! A megoldás egyszerű, válasszuk az InDesign Edit > Find/Change (Ctrl+F) menüpontját. Néhány perces munkával is sokat javíthatunk egy kiadvány színvonalán. Az alábbiakban összeszedtem a szövegben leggyakrabban előforduló hibákat (a_szóközt_alulvonással_jelöltem).

Mit?
(Find What:)		 Mire?
(Change to:)		 Windows
billentyűleütés		 Mac
billentyűleütés
__ _ Space Space
_, , , ,
_; ; AltGr+, Option+.
_: : Shift+. Shift+.
_. . . .
_! ! Shift+4 Shift+4
_? ? Shift+, Shift+,
(_ ( Shift+8 Shift+8
_) ) Shift+9 Shift+9
_" _„ Alt+0132 Option+V
"_ ”_ Alt+0148 Option+B
_-_ _–_ Alt+0150 Option+-
ô ő Ր (Alt+0244 vagy Alt+0245) Ő (?)
Ô Ő Shift+Ő (Alt+0212 vagy Alt+0213) Shift+Ր (?)
õ ő Ր (Alt+0244 vagy Alt+0245) Ő (?)
Õ Ő Shift+Ր (Alt+0212 vagy Alt+0213) Shift+Ր (?)
û ű Ű (Alt+0251) Ű (?)
Û Ű Shift+Ű (Alt+0219) Shift+Ű (?)

Néhány mondat a táblázat magyarázataként, kiegészítéseként:

Soha ne használj szóközöket pozícionálásra, erre ott van a tabulátor és a Tabs paletta (Ctrl+Shift+T) – soha ne legyen két szóköz egymás mellett (a dupla space szimpla space-re cserélést érdemes többször végigfuttatni a teljes dokumentumon, mert ahol pl. három van belőle egymás mellett, ott csak a második csere után lesz belőle egy).

A mondatvégi írásjelek illetve a mondatközi vesszők, pontosvesszők, kettőspontok előtt soha, utánuk viszont mindig legyen szóköz!

A mértékegységet és az értékét is mindig válassza el szóköz, de annak egy speciális fajtája: jobb klikk a szöveg eszközzel a szövegben (helyi menü) > Insert White Space > Nonbreaking Space (Alt+Ctrl+X) – hogy véletlenül se törjön meg a sor az érték és a mértékegysége között.

Hogy mikor kell gondolatjel és mikor kötőjel, erről (is) akár külön bejegyzést lehetne írni. Ezzel kapcsolatban egy korrektúrázást is vállaló kedves ismerősöm azt mondta, hogy akkor kell gondolatjel, ha a két oldalán álló érték között folytonosság van (pl.: Szabadság tér 8–9., vagy nyitva H–P, 800–1600), ha viszont a két szélső, és/vagy azok közötti tetszőleges értékről van szó, akkor kötőjelet írunk (pl.: az euró bevezetése a következő 100-200 évben várható). Ezekben az esetekben a gondolatjel vagy a kötőjel előtt és után sincs szóköz.

A munkához segítség lehet a rejtett karakterek megjelenítése: helyi menü > Show Hidden Characters (vagy egyszerűbben: Ctrl+Alt+I).

Képek felbontása és mérete

hal
22

Képek felbontása és mérete

Biztos sokaknak egyértelmű a dolog, de szakmabeliekkel is találkoztam már, akiknek nem volt az. Gondoltam, megér egy külön bejegyzést a felbontás és méret témaköre.

Mit jelent a dpi?

Először is tisztázzuk, mit jelent a felbontás mifelénk legelterjedtebb mértékegysége, a dpi: dots per inch, vagyis pont per hüvelyk. Tehát ahány dpi felbontású a kép, annyi pont található egy hüvelykjén (vagyis 2,54 cm-en).

A nyomdai minőségű kép felbontása

A nyomdai minőség legtöbbször 300 dpi-t jelent (extrém esetben ennél több is lehet), de egy B1-es (70×100 cm-es) anyagnál már elég a 150 dpi, az óriásplakátokat pedig tizedére kicsinyített, 300 dpi-s, vagyis eredeti méretben 30 dpi-nek megfelelő felbontású kép alapján szokták elkészíteni. Általánosítva: minél nagyobb méretű egy kép, annál messzebbről nyújt élvezhető élményt, és minél messzebbről nézünk egy képet, annál kevésbé kell jó felbontásúnak lennie az élvezhetőséghez. (Ha nem hiszed, nézz csak meg egy óriásplakátot közvetlen közelről.)

A monitor felbontása

A monitor felbontása az átlagfelhasználók körében általában 70-100 dpi körüli (egy 17 hüvelykes monitoré 1024×768 pixeles megjelenítéssel 78 dpi). Te is könnyen kiszámolhatod, hány dpi-s a monitorod, ha van egy mérőszalagod, és ismered a monitorod képernyőfelbontását pixelben. Az én megjelenítőm például 37,5 cm széles, és ezen 1280 pixel (pont) helyezkedik el (a teljes felületén 1280×1024). Tehát a felbontása 1280 / 37,5 = 34,13 pont per centiméter, vagyis 34,13 x 2,54 = 86,7 pont per hüvelyk, kerekítve 87 dpi.

A monitorra és a nyomtatásra szánt képek méretének összefüggése

Látható, hogy egy átlagos monitor felbontása körülbelül a negyede az általános nyomdai minőségnek. Vagyis ha nyomtatásban szeretnénk viszontlátni a monitoron megjelenő képünket, akkor az durván negyedakkora (egy 100 dpi-s monitor esetén harmadakkora) méretben lesz jó minőségű, mint amekkora a monitoron.

A felbontás és a méret összefüggése

Egy nyomdai minőségű, 300 dpi-s kép esetén tehát miliméterenként 11,81 ponttal találkozunk (300/25,4). Ezt a gyors számolás érdekében kerekítsük 10-re, így kapásból megmondhatjuk például egy 800×600 pixelből (pontból) álló képről, hogy az kinyomtatva kb. 8×6 cm-es méretben lesz jó minőségű. Óriásplakáton ugyan ez a kép akár 80×60 cm-ben is megfelelő, hiszen ott csak 30 dpi az elvárás. És itt érkeztünk el a lényeghez: ugyan az a 800×600 pixeles kép 300 dpi felbontásban pontosan 6,77×5,08 cm-es (az imént a kerekítés miatt 8×6 cm-nek számoltuk), ám 30 dpi felbontásban már 67,7×50,8 cm-es, hiszen itt egy hüvelyken (2,54 cm-en) csak 30 pont van. Ettől még a képünk ugyan abból a 800×600 pontból áll, azáltal lett nagyobb, hogy a felbontását csökkentettük. A felbontás és a méret között tehát fordított arányosság van: ha egy kép felbontását tízszeresére növeljük, akkor ezáltal a mérete tizedére csökken; vagy ha a méretét növeljük tízszeresére, akkor a felbontása csökken tizedére.

Oké, 800×600 pixel, na de milyen felbontású?

Konkrétan a fenti, egy weblapra kerülő kép kapcsán elhangzó kérdőmondat ihletett e bejegyzés megírására. Ebben az esetben ez a kérdés teljesen felesleges. Hiszen lehet ez a kép akár 1000 dpi felbontású (ekkor a kinyomtatott mérete 2×1,5 cm), vagy 100 dpi-s (ekkor nyomtatva 20×15 cm-es), ettől még a monitoron mindkét esetben 800×600 pixelnyi helyet foglal el. Vagyis egy 78 dpi felbontású monitoron hozzávetőleg 26×19,5 cm-es méretben láthatjuk.

Mindez a Photoshopban

Ha még ezek után sem egyértelmű, akkor érdemes próbálgatni a Photoshopban az Image > Image Size menüpontot.

Image Size a Photoshopban

Ha legalul a Resample Image mellől kivesszük a pipát, és a Document Size mezőben a kép méretét (Width, Height), vagy felbontását (Resolution) megváltoztatjuk, tanúi lehetünk a már említett fordított arányosságnak. Ekkor a kép valódi mérete nem változik (ahogy ezt a felső, inaktív Pixel Dimensions mezőben is láthatjuk), ehhez be kellene jelölni a Resample Image melletti jelölőnégyzetet. De nem is részletezem tovább, sokkal tanulságosabb a gyakorlatban kísérletezgetni.

Magyar design – magyar tipó

hal
21

Magyar Design – könyvborítóSzületésnapom alkalmából lepett meg ezzel a könyvvel Kedvesem, aminek különösen örültem, mivel nem sokkal korábban akadt a kezembe egy könyvesboltban, és elgondolkodtam a megvételén – de otthagytam, mert sokallottam a 8 800 Ft-os árát.

Örömmel vettem tehát kézbe az A4-esnél kicsit szélesebb, keménytáblás, fűzött kötésű, 244 oldalas, elsőre igényes kivitelűnek tűnő kötetet a Vertigo Kiadótól. A hátlap szövege tovább csigázta érdeklődésemet:

(…) Benne a magyar ipar több mint száz reprezentatív alkotása sorakozik egymás után időrenben, szép színes fotókon és tárgyszerű-érdekes elemzések kíséretében. A legrégibb emlék a herendi Viktória-készlet 1851-ből, a legfrissebb a metró új vonalához készülő egyik állomás látványterve tavalyról; a kettő között pedig mozdonyok és autóbuszok, ülőgarnitúrák és könyvszekrények, bútorok és lámpák, elektromos készülékek és műszaki berendezések, könyvek és plakátok sora. (…) olyan értékekkel szembesülünk, amelyekre joggal lehetünk büszkék, és amelyek tudatosítására alighanem ez a könyv vállalkozik először.

A Magyar Formatervezési Tanács elnökének kötetet méltató ajánlójával kezdődik a könyv, majd a „Bevezető helyett” című fejezetben említésre kerül, hogy mindeddig csupán két átfogó kiadvány látott napvilágot a magyar designról. Kétségkívül hiánypótló, nagyszabású vállakozás e kötet, joggal várnánk ehhez méltó tipográfiai igényességet.

Sajnos hiába. Kevés benne a hibátlan oldalpár. Ennek a könyvnek az anyagát biztosan nem látta korrektor a nyomdába kerülés előtt. Nem hiszem, hogy ezen kellett volna (illetve, hogy egyáltalán kellene) spórolnia a kiadónak egy ilyen impozáns(nak szánt) munkánál. (Szomorú, hogy ez a könyv egyáltalán nem egyedi eset ebből a szempontból, de még szomorúbb, hogy éppen egy olyan témáról szól, ami kapcsolódik a tipográfiához is. Miért vált nálunk teljesen általánossá ez az igénytelenség? Vannak még egyáltalán korrektorok?)

A továbbiakban a teljesség igénye nélkül következik jónéhány ordító hiba, melyeket nem kellett keresnem, mert szúrták a szemem.

Hiányos impresszum

Magyar DesignMindjárt az impresszumban hiába keressük a kiadás évét. Erre legfeljebb a hátlapszövegből következtethetünk, ahol a 2004-es metró terve tavalyiként kerül említésre. Ezek szerint a könyvet 2005-ben nyomták. Ezzel szemben az interneten több helyen is 2004 a kiadás éve. Na mindegy, nem olyan nagy dolog – ez csak a bevezető volt. (2. oldal)

Felesleges szóközök

Magyar DesignMagyar DesignRengeteg példa van rá, a bal oldalon egy duplázott, a jobb oldali képen pedig egy zárójel és annak tartalma közé szorult felesleges „space” – mely utóbbinak természetesen megvan a párja is. (6. és 18. oldal)

Hatalmas szóközök

Magyar DesignItt nem egy felesleges szóköz karakter, hanem a tördelés hanyagsága miatt keletkező tátongó szakadékokról van szó. Még több van belőle, mint az előzőkből, de a bal oldali részlet a leghajmeresztőbb (elég egyértelmű még ilyen piciben is, ezért nem jelölöm külön) – amit még tetéz a felesleges elválasztás is a „pár-huzamosan” szóban. (12. oldal)

Idézőjelek

Magyar DesignAz záró idézőjel (”) és az inch jele (") nem keverendő. Ezt egy kezdő tördelőnek is illik tudnia. Ebben a könyben számtalan helyen láthatjuk, mennyire csúnya, ha valaki mégsem tudja. Kezdődik helyesen, így: „ és véget ér rondán így: ". A képen látható példában sikerült mindezt lenyűgözően halmozni: „örökké" folyékony". (200. oldal)

Hullámos hosszú „ő” betűk

Magyar DesignMagyar DesignEbből szerencsére nincs olyan sok, de a bal oldali példa a legszebb, ahol egymástól néhány centire mindjárt kettő is látható. (142. és 90. oldal)

Elválasztási hibák

Magyar DesignA bal oldali képen ismét talán a legszebb példája a temérdek elválasztási hibának, mivel itt három sorban sikerült produkálni kettőt (76. oldal). Következik először e kettő, majd még néhány (továbbra is mellőzve a teljesség igényét): von-alú, felha-jtható, ame-lynek, ülésc-soportonként, jelentésigén-nyel, rendsz-erváltásként.

Helyesírási hibák, elírások, magyartalanságok

Magyar DesignEbből is van szépszámmal – a képen látható „aA” kezdetű mondaton (206. oldal) kívül is. Néhány közülük: „falburkolatú helyiség”; „felső téglány fedőlapján”; „sikerélmény biztosít”; „menűrendszer”; „úgy nevezett”; a címben Orion AR 311-es, a szövegben 312-es; felesleges vessző: „(…) Ekler Dezső, neve.”

Következetlen betűméret és -típus használat

Magyar DesignAz egyes cikkek végén szereplő irodalomjegyzék van ahol a kenyérszövegnél kisebb méretű (pl. 26. oldal), de van ahol vele egyforma. Ugyanitt a mű címe legtöbb helyen álló betűvel van kiemelve, de előfordul, hogy az egész dőlttel szedett.

Zavaró az is, hogy sokszor egy oldalpáron belül különböző a kenyérszövegek betűmérete.

Kontrasztszegény, nehezen olvasható oldalak

Magyar DesignMagyar DesignA monitoron lehet, hogy jól mutatott, de kinyomva elég borzalmas (176. és 241. oldal). Szerencsére erre „csak” három-négy példa van a könyvben.

Egyéb „szépségek”

Magyar DesignMagyar DesignA bal oldalon az alcím hátteréül szolgáló fekete flekk magasabb a kelleténél („túllóg” lefelé). (36. oldal)

Kiváló munkát végezve sikerült megoldani azt is, hogy ne együtt végződjön a két szomszédos hasáb. (113. oldal)

Magyar DesignMagyar DesignA bal oldali képen, a lap tetején egy ottfelejtett fejezetcím látható. (132. oldal)

A II., kék színű fejezetben az oldalszámok sokszor kb. fél centivel feljebb csúsztak. (70-108. oldal)


Satöbbi…

Összesen 42 db postitet ragasztottam a könyvbe, de az ismétlődő jellegű hibákat már sok esetben nem jelöltem – így pontos adattal nem tudok szolgálni a számukat illetően, de az biztos, hogy száznál több van belőle a 244 oldalon. Kár érte…

InDesign CS2 tippek #2

hal
8

« előzmény

Következzen újabb 10 InDesign tipp, ezúttal főként a szöveggel kapcsolatosan.

  1. Gyors átváltás a szöveg eszközre: duplaklikk a szövegdobozon (ráadásul a kurzor éppen a klikkelés helyén lesz).
  2. Lágy elválasztás: Shift+Ctrl+- (bonyolultabban: jobb klikk, helyi menü > Insert Special Character > Discretionary Hyphen)
  3. Szövegen belül Shift+Tab hatására az utána beírt szöveg tapad a szövegkeret jobb széléhez – a szövegkeretet átméretezve is.
  4. Szövegbevitel befejezése: Ctrl lenyomásával klikk a szövegdobozra.
  5. Text Frame Options: Ctrl+B vagy Alt+duplaklikk a szövegdobozon a Selection Tool használata közben.
  6. Betűtípus választás: csak elkezded beírni a fontkészlet nevét a Character palettán, és odaugrik. Ha kijelölsz egy szövegdobozt, és a Character palettán a billentyűzet fel/le nyilaival lépkedsz a fontok között, a szövegdoboz betűtípusa is változik (ugyan ez Photoshop-ban és Illustrator-ban is működik).
  7. Szövegdobozok összekapcsolása: klikk a szövegdoboz kimeneti kapujára, majd Alt nyomva tartásával klikk a linkelendő dobozokra.
  8. Gyors navigáció a szövegben:
    • Ctrl+jobbra/balra nyíl = ugrás a következő/előző szó elejéhez (az írásjelek, szóközök „külön szónak” számítanak)
    • Ctrl+le/fel nyíl = ugrás a következő/előző paragrafus elejéhez
    • Ctrl+End/Home = ugrás a szöveg(lánc) végéhez/elejéhez
    • Ctrl+Shift+End/Home = a szöveg kijelölése a kurzor aktuális helyétől a szöveg(lánc) végéig/elejéig
  9. Gyors navigáció az oldalak között: Ctrl+J, aztán írd be az oldalszámot (Master A=A, Master B=B, stb.), majd Enter.
  10. Ctrl+egér görgető: nagyítás/kicsinyítés; Alt+egér görgető: vízszintes görgetés.

folytatás »

Photoshop CS2 tippek #3

hal
2

« előzmény

Újabb 10 – remélem, hasznos – Photoshop CS2 tipp.

  1. Ha van egy réteges fájlod, amit összeolvasztva szeretnél megnyitni, akkor a Photoshop-ban az Open gombra kattintáskor tartsd lenyomva a Shift+Alt billentyűket (ez jól jöhet nagyon nagy méretű fájloknál, ha a rétegekre már nincs is szükség, vagy csak meg szeretnéd nézni, mit tartalmaz a fájl, de nem akarod kivárni, míg pl. a Bridge beolvassa).
  2. A megnyitott dokumentumok között válthatsz a Ctrl+Tab lenyomásával.
  3. Több szöveges réteg tulajdonságát együtt módosíthatod a rétegek kijelölése után.
  4. Ha egy szöveges réteg fölött újabb szöveges réteget szeretnél létrehozni (és nem a már meglévőben módosítani), klikkeléskor nyomd le a Shift-et.
  5. A Styles palettáról stílust az objektumra is dobhatsz (nem csak a Layers paletta megfelelő rétegére), így nem kell figyelned, hogy melyik réteg van éppen kijelölve.
  6. A Space-t lenyomva nem csak a kijelölést mozgathatjuk el menet közben (erről már volt szó korábban), mindez a Crop eszköznél, és vektoros alakzatok (shape) rajzolásánál is működik
  7. Kijelölésből új réteg másolással: Ctrl+J, kivágással: Shift+Ctrl+J.
  8. A History paletta jobb felső sarkában levő kis nyílra kattintva a History Options beállításainál megadhatod például azt is, hogy minden mentésnél készüljön egy pillanatfelvétel (Automatically Create New Snapshot When Saving).
  9. Részben az előzőhoz kapcsolódva, ugyanitt engedélyezheted a nem lineáris history megjelenítési módot is (Allow Non-Linear History), viszont többnyire zavaró a már visszavont műveleteket is a History palettán látni. Ha a Non-Linear History engedélyezése nélkül szeretnél megőrizni egy visszavonások előtti állapotot, bejelölheted a History paletta bal szélén levő Sets the source for the history brush mezőt. (A másik megoldás, hogy az Automatically Create New Snapshot When Saving bekapcsolása után mented a fájlt, így ez a mentéskor érvényes állapot elérhető marad a History paletta felső részéből.)
  10. Maximize PSD and PSB File Compatibility. Erről valahol azt olvastam, hogy ne használjuk, hisz teljesen feleslegesen növeljük vele a fájlunk méretét, mivel valószínűleg nem fogunk már visszatérni a Photoshop egyik korábbi verziójához sem. Ez így igaz egészen addig, amíg nem akarjuk beilleszteni a fájlt egy InDesign dokumentumba (legalábbis saját tapasztalatom szerint). Szerintem tehát érdemes bekapcsolni (Edit / Preferences / File Handling: Maximize PSD and PSB File Compatibility), igaz, hogy nagyobb lesz a fájlméret, de biztos lehetsz benne, hogy nem lesz vele probléma, ha linkelni akarod.

folytatás »