HALDESIGN

Néhány napja kaptam a fenti képet e-mailben egy kedves ismerősömtől, a kép készítőjétől, Kalauz Zsófiától. Miután rájöttem, hogy a tükröződő hengerben a lényeg, nagyon megtetszett. Megkértem Zsófit, hogy írjon pár mondatot az anamorfózisról.

Az anamorfózis torzított képet jelent, ami vagy egy bizonyos szögből nézve, vagy egy tükröző tárgy felületén áll össze értelmezhető képpé. Engem a tükörhengeres anamorfózis érdekelt leginkább, és a diplomamunkám is erről szól, amit küldtem, az is egy ilyen. A szó lefordítva átalakulást jelent, mert a torz kép átalakul értelmezhető képpé. Egy magyar grafikus, Orosz István sok anamorfikus grafikát készített, nekem ő a „best”. Nézd meg a honlapját:
www.utisz.net
www.gallery-diabolus.com/gallery/artist.php?id=utisz&page=133

Az anamorfózisokról még olvashatsz:
ww.anamorphosis.com
www.counton.org/explorer/anamorphic
www.artlex.com/ArtLex/An.html

Még van egy csomó hely, de szerintem az Orosz István grafikáit nem lehet überelni. :-) Főleg, hogy az ő grafikáin a torzított képet elrejti egy önmagában is értelmezhető képben, így a rejtett tartalomra csak akkor derül fény, ha a helyére kerül a tükörhenger.

Most én is ilyesmivel kísérletezem, csak festmény formájában.

Örülök, ha közzéteszed a blogodon.

Részemről a szerencse, köszi Zsófi.

folytatás »

Örömmel idézem Jose-t a Design Hungary oldaláról:

Azok, akik eddig ezerszer rákérdeztek, hogy miért csak német és angol nyelven jelentetjük meg a magazint remélem örömmel veszik, hogy március 16-tól már MAGYARUL is kapható lesz a lap az újágárusoknál. Ráadásul a mostani számba sikerült becsempésznem egy csomó design-hoz kapcsolódó cikket is.

A Design Hungary oldalán a borítón kívül három belső oldalpár is látható ízelítőként.

www.pepmagazin.hu

Bár én csak ritkán használom, kétség nem fér hozzá, hogy bizonyos esetekben nagyon hasznos lehet, és nem véletlenül szerepel a Tools palettán.

Alapból az Edit in Standard Mode (bal oldali) gomb van bekapcsolva, ekkor a kijelölés villogó szaggatott, vonallal jelenik meg, ahogy a felső képen is látható.

Ha Edit in Quick Mask Mode-ba kapcsolunk, akkor a kijelöletlen részek vörösre színeződnek; az eszközök egy csoportja (ecset, ceruza, radír, festékesvödör, stb.), amik korábban magának a képnek a manipulálására szolgáltak, most a maszkra hatnak; a festőszín pedig feketére, illetve a háttérszín fehérre vált. Ha ennek a feketének 50 %-os fedettségével festünk a maszkra, akkor a kijelölés 50%-ban lesz kiválasztva, vagyis a kijelölt részt a képből kivágva, ezen része 50%-ban áttetsző lesz. Könnyen létrehozhatunk tehát bármilyen formájú, és fedettségű kiválasztást – akár elmosott peremmel. (Pontosan ugyan ezt megtehetjük a Layers paletta alján levő Add layer mask gombbal a réteghez maszkot adva, és a arra festve – én is ezt szoktam meg –; ám ahogy a Quick Mask Mode nevében is szerepel, ez a gyorsabb megoldás, és sokszor segíthet a maszkolt területet jól elkülönítő szín is.)

Ha duplán kattintunk az Edit in Quick Mask Mode gombon, a felugró ablakban megváltoztathatjuk az alapértelmezetten 50 %-os áttetszőségű vörös színt, és annak fedettségét, valamint beállíthatjuk, hogy ez a szín a maszkolt területet jelölje (Masked Areas), vagy a kiválasztott részt (Selected Areas). A Q billentyűvel gyorsan válthatunk a Quick Mask Mode és a Standard Mode között.

« előzmény

folytatás »

Lehet, hogy nem tűnik túl aktuális témának, hiszen már csak hónapok kérdése, és 5 (!) év után itt lesz az új Internet Explorer, a 7-es. De az is lehet, hogy a cím továbbra is aktuális marad, hiszen sok cikk olvasható az interneten, ami a jelenlegi publikus béta verzió hibáit taglalja. Én még nem kezdtem el az ismerkedést vele, mert elismerem, nagyon elfogult vagyok az Internet Explorer-rel kapcsolatban – a címből gonolom egyértelmű, negatív irányban. Ennek két oka van: honlapokat készítek, és honlapokat böngészek.

Mikor honlapokat készítek

Az Internet Explorer 6 - már csak élemedett kora miatt is (de nem csak ezért!) – rengeteg szabványt / ajánlást nem ismer. Tragikus, hogy a munkaidőm nem elhanyagolható részét arra kell fordítanom, hogy az Explorer butaságaira gyógyszereket keresgéljek és használjak. Szerencsére az interneten majdnem minden megtalálható (a következő Linkleltár a css témájából szemezget majd – érintve ezeket az Explorer butaság-betegségekre írt orvosságokat is); de aki készített már honlapot úgy, hogy törekedett a szabványosságra, és a kitűzött céljai között szerepelt a böngészőfüggetlenség is, az tudja (maga is érzi), honnan ered ez az Explorer-utálat.

Mikor honlapokat böngészek

Szomorú, hogy még ma is átadásra kerülhetnek olyan komoly oldalak (akár portálok, nagy cégek megrendelésére), melyek csak az Exporer-en jelennek meg helyesen, vagy rosszabb esetben csak Explorer-rel használhatók. Felháborítónak tartom, hogy vannak, akik egyszerűen figyelmen kívül hagyják a felhasználóknak azt a legóvatosabb becslések szerint is több mint 10 %-át, de más statisztikák szerint akár az internetet böngészők harmadát, azokat, akik kerestek egy okosabb alternatívát, és nem az Explorer-t használják. Az ilyen oldalakon nem szoktam néhány másodpercnél többet időzni.

A megoldás

Ha honlapokat készítesz, ne csak Explorer-re optimalizálj. Rá fog menni rengeteg időd, de megéri – legalábbis, ha fontosak neked leendő weblapod látogatói.
Ha honlapokat böngészel, a legjobb, ha váltasz egy okosabb böngészőre. Ajánlom a Firefox-ot (hibáival együtt is nagyságrendekkel teszi élvezetesebbé az internet-turkászást), vagy a Netscape-et. Előbbihez rengeteg hasznos bővítmény is a rendelkezésedre áll, többek között az IE Tab, melynek segítségével egy gombnyomással Internet Explorer-nézetre válthatsz a Firefox-on belül (minderre a Netscape alapból képes – lásd a bal alsó sarkában levő kis gombot).

Miért is?

Ez a fejezet azoknak szól, akik Internet Explorer használóként nem értik, miért (lenne) jó nekik a böngésző-váltás. Egy egyszerű példán keresztül szeretnék rávilágítani arra, hogy nem csak fejlesztői, de felhasználói oldalról is buta programot használnak.

Példa: böngészel egy oldalt, melyen sok link szerepel (mint például ezen). Ezeket a linkeket mind meg szertnéd nyitni, de közben ezt az oldalt szeretnéd tovább olvasni. Explorer esetén ez úgy néz ki, hogy nyomsz egy jobb klikket a link felett, a felnyíló helyi menüből kiválasztod a „Hivatkozás megnyitása új ablakban” menüpontot. Ezt ahányszor megteszed, annyi új ablakod keletkezik, és mindannyiszor vissza kell térned az eredetihez, mindannyiszor újra kiválasztva azt. Én a Firefox-ot használva egyszerűen középső egérgombbal kattintok a linkekre és kész. A linkek tartalma az eredeti ablakon belül, új füleken kerül megjelenítésre, és közben egy pillanatra sem tűnik el az eredeti oldal. Sokkal kényelmesebb. És ez csak egy példa volt...

Ott folytatom, ahol igértem, és természetesen ezúttal sem egy a címet teljes mértékben kimerítő leírás következik, hanem néhány (talán) kevésbé nyilvánvaló, ám hasznos tipp – akárcsak az előző alkalommal.

Stílusok betöltése más dokumentumból

Másik dokumentum karakter, paragrafus, (illetve az InDesign CS2-ben már akár objektum) stílusainak betöltéséhez kattintsunk a Character Styles > Paragraph Styles (vagy Object Styles) paletta jobb felső sarkában található nyílra, és válasszuk a Load Character Styles... > Load Paragraph Styles... (vagy Load Object Styles...) menüpontot.

Alávágás, sorköz, alapvonaltól eltolás gyors megváltoztatása

Nem muszáj az ezek megadására szolgáló szövegmezőket használnunk az alávágás vagy a sorközök gyors megváltoztatásához. Egyszerűen jelöljük ki a formázni kívánt szöveget, és nyomjuk le az Alt+balra nyíl billentyűket az alávágás értékének csökkentéséhez, vagy az Alt+jobbra nyíl billentyűket az alávágás értékének növeléséhez (ritkításhoz).
Sorköz csökkentése: Alt+felfelé nyíl, sorköz növelése: Alt+lefelé nyíl.
Alapvonaltól eltolás értékének csökkentése: Alt+Shift+lefelé nyíl, növelése: Alt+Shift+felfelé nyíl.
(Ha a Ctrl-t is lenyomjuk, nagyobb léptékben változtathatjuk az értékeket.)

Aláhúzott szöveg

Az aláhúzandó szöveget kijelölve, a Control palettán a kis aláhúzott T betűre (Underline) kattintva a szövegünk aláhúzásra kerül. Az aláhúzást azonban finomhangolhatjuk a Control paletta jobb felső sarkában levő nyílra kattintva, az Underline Options... pontot választva. A felugró ablakban beállíthatjuk az aláhúzás vonalának vastagságát, eltolását, színét és típusát is.

Paragraph Style Options

A Paragraph Style Options felugró ablak megjelenítéséhez kattintsunk duplán a Paragraph Styles paletta szerkesztendő stílusán – vagy ha nincs ilyen, akkor a paletta alján levő Create new style gombra kattintva hozhatunk létre újat.

General (Általános)
Itt többek között megadhatjuk, hogy egy bizonyos paragrafus stílust mindig egy bizonyos másik kövessen (Next Style – példánknál az alcím stílusú paragrafust mindig a kenyér stílusú követi); vagy billentyűkombinációt rendelhetünk a paragrafus stílus előhívásához (Shortcut).

Paragraph Rules (Léniák)
Léniákat hozhatunk létre a Paragrafus előtt (Rule Above) és/vagy után (Rule Below). Többek között beállíthatjuk a lénia vonalának vastagságát (Weight), színét (Color), típusát (Type) és eltolását (Offset) is. (Legutóbbi a szöveg alapvonalához képest értendő.)

Keep Options (Együttartás)
A Keep Lines Together opció kiválasztásával megadhatjuk, hogy az InDesign tartsa együtt a paragrafus egészét (All Lines in Paragraph), vagy csak az elején/végén tetszőleges számú sort (At Start/End of Paragraph). A Start Paragraph Lenyíló menüből kiválaszthatjuk azt is, hogy hol kezdődjön a paragrafus (példánknál mindig a következő oldal elején).

Drop Caps and Nested Styles (Iniciálék és beágyazott stílusok)
Iniciálé létrehozásához a Drop Caps mezőben írjuk be, hogy hány soron illetve karakteren keresztül, és a legördülő menüből válasszuk ki, hogy milyen stílust szeretnénk alkalmazni.

Beágyazott stílus létrehozásához kattintsunk a New Nested Style gombra, és adjuk meg a kívánt paramétereket. A példánkban minden kenyér stílusú bekezdés első két szava bold karakter stílussal jelenik meg. Képzeljük el, mekkora munka lenne egy hosszabb szövegnél minden bekezdés első két szavát egyesével kijelölni, és bold stílusúvá alakítani. Hála az InDesign CS2 nagyszerű újításának ehhez csak néhány kattintás szükséges. Csodálatos ez a program – mondtam már?

Pénteken külött nekem egy e-mailt David Gilmour (na jó, a tárgyilagosság és a mindent komolyan vevők kedvéért: David Gilmour volt az e-mail feladójaként feltüntetve), melyben felhívja a figyelmem új szólóalbumának közelgő megjelenésére. Március 6. az On An Island című lemez megjelenésének pontos dátuma, és a szerző azt mondja róla, hogy ez a legjobb és legszemélyesebb munkája. Egy kedvcsináló video megtekinthető innen. A hangulata emlékeztet a már említett David Gilmour In Concert DVD-n hallható dalokra, és az nagyon tetszett. A hangulatoknál maradva, ha nem is hibátlan, de tetszetős David Gilmour új honlapja is, melynek atmoszférája tökéletesen illik a zenéhez (azért én az On An Island menüpont repkedő madarait kihagytam volna). A honlapról elérhető David Gilmour blogja is, melyet azonban nem ő ír – most már biztos, hogy az e-mailt sem ő küldte...

Firefox böngészőm Bookmarks menüjét szinte csak akkor használom, amikor linkeket mentek bele. Aztán ezek a linkek többnyire ott pihennek klikkeletlenül. Most előszedem és megosztom őket, hátha lesznek olyanok, akik később még hasznukat is veszik. A kommentekben Ti is küldhetnétek a témába vágó linkeket – elsőként érdekeseket.

Az „érdekes” mappám jelenleg az alábbi 12 weblapot tartalmazza:

folytatás »

« előzmény

Tíz újabb tipp, melyek tovább egyszerűsítik az életed – ha eddig még nem ismerted volna, most bemutatom őket.

1. Ha betűtípust szeretnél választani egy szöveges rétegedhez, elég, ha kiválasztod a réteget a Layers palettán, majd a Character palettán a betűkészlet nevére kattintasz, és ezek után a fel/le nyilakat használva tallózol az installált betűkészleteid között – úgy hogy közben azonnal látod a változást.
2. Miután végeztél egy szöveg begépelésével, elég lenyomni a klaviatúra jobb alsó sarkában, a numerikus billentyűzet mellett található kicsi Enter-t, ahhoz hogy a szövegbevitelt befejezd – nem kell másik eszközre váltanod (ami az eszköz paletta elrejtése esetén szövegbeitelkor nem is lehetséges), vagy egyéb nehézkes trükkökkel kilépni.
3. A Layers palettán két réteget elválasztó vonalra Alt-tal kattintva, az alsó a felső maszkja lesz.
4. Maszk megjelenítéséhez/elrejtéséhez kattints a Layers palettán a maszk bélyegképére a Shift billentyűt nyomva tartva.
5. Ha a sok réteg, vagy maszk közül csak egyet szeretnél látni, nem kell az összes többit eltüntetni, elég, ha az Alt lenyomásával kattintasz a Layers palettán a réteg bal szélén található szemre. Ha még egyszer kattintasz ugyan ott, újra láthatóvá válik a többi réteg is (de csak az, ami előzőleg is látható volt).
6. Új réteg vagy mappa (group) létrehozása a meglévő alá: Ctrl+Create a new layer gomb a Layers paletta alján.
7. Background-ból layer: duplaklikk a Background rétegen a Layers palettán.
8. A kijelölt rétegek összeolvasztása: Ctrl+E.
9. Ha egyik dokumentumból a másikba húzol át egy réteget, és azt szeretnéd, hogy pontosan ugyan oda keruljön (vízszintes és függőleges kordinátáit illetően), ahol az eredeti fájlban is volt, áthúzás közben nyomd le a Shift billentyűt. Ha a két dokumentum mérete nem pontosan egyezik, akkor középre igazítja az áthúzott réteget a Photoshop.
10. Végül ajánlom az Image > Trim menüpontot, ha azt szeretnéd, hogy a Photoshop a képed széleiből vágja le a bal felső, vagy a jobb alsó pixellel egyező, vagy az átlátszó részeket.

folytatás »

Mostanság sokan váltottak arculatot, közöttük többen szerintem előnytelenül – hogy csak a számomra leginkább fájó kettőt említsem: Duna Televízió, Kodak –, de most végre itt egy olyan arculatváltás, ami tetszik. Mától új arculata van a Pannon GSM-nek, melynek neve a jövőben egyszerűen csak Pannon. Kölönösen tetszik, hogy bevállalták a feketét, mint az arculat egyik meghatározó színét. És még külön öröm, hogy a Telenor csoport dániai vállalatai, a Sonofon és a Cybercity honlapjai és a Pannon új honlapja közül – hibáival együtt – messze az utóbbi a legszebb (ha jól tudom, a Carnation munkája).