Három kiállításmegnyitó két napon és helyszínen – további információkért kattints a címekre (nagyításhoz pedig a képekre).
frissítve:
Máté Bence: Árnyjáték – Az Év Természetfotója 2010-ben
És még egy: Az év természetfotósa kiállítás mától november 29-ig látogatható a Magyar Természettudományi Múzeumban. Máté Bence tarolt (megérdemelten) – index cikk és galéria.
Első másodfényképezőgépem úgy tűnik, az utolsó is. Azt vettem észre, hogy az utóbbi hónapokban alig használtam, így feleslegesnek érzem, hogy a polcon feküdjön. Természetesen tokban (amit ajándékba adok hozzá), hiszen mindig vigyáztam rá (ahogyan általában a dolgaimra); mégis egyszer nem figyeltem oda, és fotózás közben hozzászorítottam egy kiálló szöghöz az előlapját, így ott van rajta egy nem túl feltűnő, pici karcolás. Ezt leszámítva kifogástalan állapotban, gyári csomagolásában várja új gazdáját. Én egyetlen dolgot nem szerettem benne, mégpedig azt, hogy zoomolás közben a videofelvételre nem rögzít hangot – ezt leszámítva többnyire elégedetten használtam bő egy évig.
Itt írtam róla a blogomon, és többek között az alábbiakat fotóztam vele (meg persze főleg gyönyörű Lucánkat). Kikiáltási ára: 30 000 Ft (anno háromszor ennyiért vettem) – írj vagy hívj, ha érdekel!
A Scolar kiadó mai hírlevelében érdekesnek ígérkező könyvekről számol be (bővebb információ a könyvek címére kattintva):
Az infodesign mibenlétét, a tájékoztatás és tájékozódás designelemeit és feladatkörét járja körbe Maczó Péter designkönyve. Mi is az az infodesign, mi a funkciója, milyen designelemekkel könnyíthetjük meg például a városi közlekedést, az információk áramlását, az egyértelmű, minden ember számára érthető tájékoztatást.
A FOTOGRÁFIA ALAPJAI című könyvsorozat harmadik kötete, az Expozíció, a fény képezés egyik legösszetettebb témakörébe vezeti be az olvasókat. A hasznos tanácsok mellett száznál is több gondosan válogatott, kísérletezésre inspiráló fotó és lényegre törő ábra segíti az expozíció titkait megismerni kívánó amatőr fotósokat, valamint a fotográfia, a design és a vizuális művészetek iránt érdeklődőket.
Jó régen megszakadt a sorozat, gondoltam érdemes összegyűjtenem, mely bővítményeket használom a reactor.hu-n és itt, a saját honlapomon. Az alábbiakban minden általam jelenleg használt bővítmény szerepel ábécé-rendben – függetlenül attól, hogy említettem-e már korábban:
A jövő hétre terveztem az 1000. cikk publikálását, de közbejött egy beteg történet, most pedig – előzőt is ellensúlyozandó – egyszerre három jó dolog, ami kikívánkozik belőlem, és amit a jubileum alkalmából az alábbiakban gyúrok egybe.
Több mint fél év ígérgetés után ma reggelre végre az én telefonomra is megérkezett a hivatalos frissítés. Nem akartam hinni a szememnek, azt hittem az 1.5-ös Androidtól már csak a telefonommal együtt szabadulok meg.
Januárban azt írtam, hogy „ha tanár lennék, azt mondanám, hogy nagyon jó lesz ez, de a kitűnőhöz még dolgozni kell rajta egy kicsit! Bízom a márciusra beígért 2.1-es frissítésben – és addig is élvezem, mert így is abszolút szerethető”.
Most úgy érzem, megvan az ötös alá, nagyon finom kis apróságok kerültek bele az 1.5-höz képest, kicsit olyan, mintha új telefonom lenne, ami még inkább szerethető lett. Jól átgondolt, és szépen kidolgozott részletek jellemzik a szoftvert – és itt említem meg, hogy mennyire meglepett, amikor nyáron Feleségem vett magának egy Google Nexus One-t (Android 2.1-es oprendszerrel), én meg csodálkozva néztem az elnagyolt (néhol [pl. a kameránál] kimondottan ocsmány), helyenként nehézkesen kezelhető felhasználói felületét. Komolyan mondom, nem cseréltem volna el vele az 1.5-ös Androiddal futó Hero-mat. Szóval a HTC rengeteget tett hozzá az alap Androidhoz, a kezelőfelületre meg is kapja tőlem a csillagos ötöst – csak a botrányosan szar kamera miatt lesz ötös alá a végeredmény (bár hozzáteszem, hogy a 2.1-gyel mintha e téren is javult volna a helyzet). És a hab a tortán, hogy látványosan gyorsabb is lett! Elégedett vagyok.
Néhány hónapja szombat délelőttönként rendszeresen a Fény utcai piacra járunk. Megvesszük a heti zöldség, gyümölcs, sajt, kolbász, és néha virág adagunkat, és ezzel többnyire el is felejtettük a bolti (Spar, Tesco) nagybevásárlásokat. Van egy pótolhatatlan bája annak, amikor a termelő mosolyogva szép hétvégét kíván, vagy a szomszéd Sanyi málnáját ajánlja – miközben nem mellesleg valószínűleg egészségesebb és hazai terméket vásárolhatsz tőle. Ráadásul nagyon jó boltok is vannak itt, érdemes körülnézni. A végén pedig enni egy jó fokhagymás lángost – és esetleg inni hozzá egy korsó barna Szalon sört.
Múlt hétvégén fedeztük fel a helyet, amikor még gyönyörű napsütésben, a szabad ég alatt költöttük el az ebédünket. Ma már a falatnyi, hangulatos beltérben laktunk jól, és ezúttal sem csalódtunk. Ha szereted a mediterrán konyha egyszerű remekeit, úgy mint: pljeskavica, ajvár, padlizsánkrém, szuvlaki, görögsaláta, sült sajtok és pita; akkor ne hagyd ki! A teát ilyen egyedi készítésű, csókosszájú halas bögréből ihatod:
Ráadásul Szentendre gyönyörű hely, ahol ma egy élménydús lovaskocsikázással zártuk a napot.
Jó dolgok ezek, és jó megosztani őket. Jó blogolni, és remélem, olvasni is jó.
A szakmai tartalmat kedvelőknek jelzem, hogy november az InDesign hónapja lesz.
A megújulás részleteiről itt olvashatsz. Szebb lett, jobb lett, de én a legjobban a teljes RSS tartalomnak örülök. Hajrá fiúk, toljátok a kontentot!
Csatlakozva Dincsihez én is hangot adok szomorúságomnak, amiért van néhány – egyébként jó – honlap, melyek azt gondolják, hogy attól lesznek sikeresebbek, vagy legalábbis látogatottabbak, hogy csak egy tartalomtöredéket engednek ki az RSS-be, remélve, hogy akit érdekelnek a részletek, majd úgyis kattint. Valaki biztos (például többnyire még én is), de valószínű sokan vannak úgy, mint Dincsi, hogy inkább leiratkoznak az RSS feed-ről.
Szóval kedves spottr.hu, designpirates.hu, szoftver.hu, vastagbor.blog.hu, tudatosvasarlo.hu, matt.org.hu, pixinfo.com és a többi „RSS tartalomirigy” oldal (akik egyébként fukarságotok folytán nem szerepeltek a Pikkely rovatban); meggyőződésem, hogy rossz úton jártok, hiszen ahogy Gábor is írja, az „internetezési szokások megváltoztak, már nem megyek el a kedvenc oldalaimra minden nap, elvárom, hogy ők jöjjenek el hozzám. Aki nem bújt-bújt, aki nem-nem. Aki nem ad feljes feedet, az megy a levesbe és egy hónap múlva már arra sem fogok emlékezni, hogy a világon van…”
frissítve: Éppen publikálás előtt vettem észre, hogy a Spottr feed végre teljes tartalmat ad – hurrá!
frissítve 2: Ez hihetetlen, percekkel a cikk publikálása után a Designpirates feed is „megjavult”. Woody Allent idézve: „bárcsak minden ilyen flottul menne!” :)
frissítve (2010. 10. 15.): http://www.wizardrss.com/ és minden probléma megoldva! :-) – írja kobak a hozzászólások között. És valóban sokat segít a helyzeten, még ha nem is old meg minden problémát. Valamikor tökéletesen működik, de a képeket sokszor nem jeleníti meg, ami a főként vagy kizárólag képekre épülő tartalmak esetében sajnos nem jelent előrelépést.
frissítve (2010. 10. 27.): WizardRSS-t nem ajánlom, 5 napig nem frissítette a feed-eket, ma meg ömlesztve tolta a felgyűlt tartalmakat. Szóval sajnos egyáltalán nem megbízható.
Többször szükségem volt már ezekre, gondoltam, jó ha ezentúl összegyűjtve megtalálom őket itt – és még másnak is jól jöhet (a forrásként megjelölt tartalmat helyenként módosítottam a saját tapasztalataim alapján).
(forrás / bővebben: indesignsecrets.com)
(forrás / bővebben: kb2.adobe.com)
(forrás / bővebben: kb2.adobe.com)
Ma reggel már majdnem a szpemek közé dobtam Oscar Ramos Orozco levelét, mikor észrevettem benne a photographyserved.com linket. Elolvasva az írást, kiderült, hogy Oszkár a Behance nevében gratulált ahhoz, hogy a „Canned Moods book” projektemmel a címlapra kerültem. Jól indult a napom.
És ha már szóba jött, ajánlom figyelmetekbe a többi Served oldalt is, melyek listája nemrégiben bővült – a teljes választék itt található.
Bocs, hogy megint ezzel jövök, de az utóbbi hónapokban az olvasási élményeim szinte teljes mértékben a reggeli vécézéseimhez kötődnek (no meg az esti meséléshez – de gyerekkönyvekről nem szokásom itt beszámolni). Ez a kötet is remekül bevált: rövidke fejezetekből áll, így a rendelkezésre álló 10-15 perc alatt kényelmesen végeztem egy-egy passzussal.
Ami pedig a belbecset illeti, sajnos azt kell mondjam, hogy nem túl érdekfeszítő, a portfólió fejezet rengeteg felesleges marketing bullshitet tartalmaz – ennek ellenére senkit nem akarok lebeszélni a könyv megvásárlásáról: azért került bele érdekes és látványos tartalom is.