Bjmatt az alábbiakban idézett hozzászólásával végképp eloszlatta arra vonatkozó kételyeimet, hogy a következő weblap tervemnél kipróbáljam-e a FireWorks-öt. Ezzel három részes spontán minisorozatunk végére értünk, melynek végkövetkeztetéseit így tudnám összefoglalni:
- Webdizájnra (is) mindenki azt a programot használja, amit megszokott és megszeretett, de érdemes nyitottnak lenni az új lehetőségek iránt.
- Photoshop, Illustrator, InDesign: egyik sem erre lett kitalálva, és sajnos ez érződik is rajtuk.
- FireWorks: erre lett kitalálva – ki fogom próbálni.
- Tökéletes megoldás nincs.
Bjmatt hozám hasonlóan Photoshop-ot használt weblapok tervezéséhez, mígnem (éppen a témaindító Propono-s bejegyzés hatására) megismerkedett a FireWorks-szel. Hozzászólásában ezt írta:
Próbálom az én szemszögemből leírni, hogy mire lenne szükségem. A dolog nyitja természetesen a lustaság, ami egyenlő az idővel, ami pedig mint tudjuk egyenértékű a pénzzel. Például a postán is érezhetjük, hogy ha csomót állunk sorba számlákkal, akkor nagyon sok pénzt ott tudunk hagyni.
Komolyra fordítva, akkor jönnek elő a lényeges felfogásbeli különbségek, ha az ember egy összetettebb oldalt, neadjisten alkalmazást kell hogy tervezzen.
Az összetettséget úgy értem, hogy az oldal sok kis almodulból állhat, sokféle szövegstílus, objektumstílus van benne és ezeknek végig kell menni következetesen már a terveken is, úgy hogy később ezeket könnyen felül tudd bírálni és megváltoztatni, úgy hogy ne kelljen az összes variációt egyenként újraszerkeszteni. Ezért vannak stílusok az indesign-ban is, meg illustratorban, meg a css-ben például. Sőt, vannak olyan kis blokkok, amik sok kis elemből állnak és nem jó ezeket mindig másolgatni (sok-sok layer), egyenként módosítgatni, hanem jobb ezekből egy szimbólumot egyszer definiálni, majd ezt újrafelhasználni.
Szerintem már most látjátok, hogy a photoshop ebből szinte semmit nem támogat, legalábbis nem úgy ahogy itt kellene. Mert például vannak layer-stílusok, de ha egyszer létrehoztad, nem tudod újradefiniálni, ha változtatnod kell, újra végig kell menned mindenen és az rengeteg idő és szívás. Karakterstílusai egyáltalán nincsenek, sem szimbólumok. Smart object-ek vannak ugyan, de nem szerkeszthetők helyben, és sokszor hibáznak szövegekkel leginkább.
A FireWorks pedig pont ezekre van kitalálva. Tudsz szimbólumokat, karakterstílusokat, objektumstílusokat definiálni, amelyeket később újradefiniálhatsz, és minden egyes példány automatikusan követi a változásokat. Már magában ez életmentő szerintem.
De ezen felül tud oldalakat kezelni, tehát bizonyos layerek, vagy layercsoportok állandóak lehetnek bizonyos oldalakon, de lehetnek olyanok is, amik csak adott oldalakon szerepelnek. Ez azért jó, mert nem kell minden ilyen elemet lemásolnod, hanem ugyanarra a layerre hivatkozik, tehát ha egyszer megrajzoltad, az végig ugyanaz lesz, és ugyanúgy módosíthatod mint a stílusokat, egy helyen kell csak.
Ami még nagyon hasznos, hogy gyorsan lehet vele egyszerű kis végigklikkelhető demokat készíteni slice-okkal, ez főleg a tervezési fázisban lehet istenes nagyon.
Ami nincsen sajnos azok a spot swatchok, de végülis objektumstílusokkal meg lehet oldani ezt is, kényelmesebb egy stílust újradefiniálni, mint kézzel átszínezni mindent.
Ami lehet keveseket érint, de nekem most nagyon jó, hogy tud Flex komponenseket is exportálni: paneleket, gombokat, menüket tervezhetek vele és használhatom őket Flex-ben. Teljesen rákattantam a Flex-re, kb utoljára a CSS felfedezésekor éreztem hasonlót. :)
Szóval összegezve: az a nagyon jó a FireWorks-ben hogy a webre találták ki, és nagyjából követi is a web újrahasznosítható, moduláris felfogását. Gyorsan lehet vele demokat készíteni és ezeket ki is lehet dolgozni tisztességgel, plusz sok időt megtakaríthatok vele.
Elsőre fura volt a PS/Illu után, de szerintem meg lehet szokni.
