A csodálatos InDesign #2

« előzmény

Lassan három éve írtam az első bejegyzésemet az InDesign a kategóriában A csodálatos InDesign címmel. Nem érdekel, hogy unjátok, megint leírom, hogy azóta sem telt el úgy munkahét, hogy ne gondoltam volna hálával a program készítőire, amiért ilyen nagyszerűt alkottak. Íme két újabb magyarázat „beteges rajongásomra”:

  • Ha lecserélem egy betűtípus teszem azt heavy változatát egy másik betűtípusra, amely nem tartalmaz ilyen verziót, hanem mondjuk egyebek között bold-ot, akkor automatikusan a heavy-hez legközelebb álló, például a bold változat kerül kiválasztásra. Választhatná a program az ábécérendben elsőt is, abban is volna logika, csak éppen nem lenne felhasználóbarát. Az InDesign intelligensen, a lehető legokosabban dönt.
  • Az InDesign az éppen kijelölt objektumba pakolja a beillesztendő képet (már önmagában ez is praktikus). Ha visszavonom a beillesztést, kapásból újra próbálkozhatok (az Alt lenyomásával akár egy objektumba illesztett kép cseréjével is). El is dobhatná a beillesztendő képet a program, és kezdhetném az egészet újra (File > Place > fájl kiválasztása > duplaklikk), de nincs rá szükség, mert az InDesign intelligensen, a lehető legokosabban dönt.

Az ezekhez hasonló apróságok teszik nagyszerűvé ezt a programot, melynek használatakor azt érzem, hogy az alkotói nem csak egyszerűen belepakoltak különböző lehetőséget, hanem el is gondolkodtak rajta, hogy ezek milyen módon segítenék legjobban a felhasználó munkáját.

Rétegek és ecsetek átlátszóságának gyors megváltoztatása Photoshop-ban

Azt eddig is tudtam, hogy az ecset (és még jónéhány eszköz: Pencil, Color Replacement, Clone Stamp, History Brush, Eraser, Gradient, Paint Bucket, stb.) átlátszóságának megváltoztatásához elég leütni egy vagy két számjegyet az eszköz használata közben. Például az 1-es 10 %-os átlátszóságot eredményez, a 2-es 20 %-ot, stb; vagy két számjegy bevitelével 1-től 99-ig tetszőleges érték beállítható (0 = 100 %).

Az viszont számomra új volt, amit a Graphic Mac-en olvastam, hogy ugyanígy a rétegek átlátszósága is megváltoztatható. Csak be kell „írni” a kívánt átlátszóság értékét a réteg kijelölése után. (Ez természetesen csak akkor működik, ha nem a fentebb említett eszközök valamelyikét használod.)

(Ez volt az 500. bejegyzés itt a blogon.)

Exljbris – Free Quality Font Foundry

A linkek között már szerepelt, de Jos Buivenga gyönyörű fontjai megérdemelnek egy külön bejegyzést. Már csak azért is, mert szerdán jelent meg a Fertigo Pro, a Fertigo továbbfejlesztett változata, ami ráadásul ingyenesen letölthető a MyFonts oldaláról

Exljbris – Fertigo Pro

Jos Buivenga nem tanult tipográfiát, ez nála „csak” hobbi, ezért nem is akar vele különösebben pénzt keresni – olvasható a vele készült áprilisi interjúban az I love typography-n. Reméljük sok szabadideje lesz még, melyet a hobbijának szentelhet!

Az első videokamerám: Sony HDR-SR10E

A HD minőség mellett döntöttem, és végül három jelöltem maradt (növekvő ársorrendben): Panasonic HDC-HS9 (150 000), Sony HDR-SR10E (180 000), Sony HDR-SR11E (222 000). A Panasonic mellett, és a nagyobbik Sony ellen leginkább az áruk szólt (bár előbbiben tetszett még sok más is: például a súlya [390 g akku nélkül], az egygombos vezérlés, a 60 GB-os merevlemez [a kisebbik Sony-ban csak 40 giga van], stb.; utóbbinál pedig van amiben az olcsóbbik testvére a jobb: 12 helyett 15-szörös az optikai zoomja).

Az első videókamerám: Sony HDR-SR10E

Maradtam az arany középúton, és ma megvettem a Sony HDR-SR10E-t az AV Planet-ben. Több helyen is azt olvastam, hogy a Sony képminősége sokkal jobb a Panasonic-énál (fotósként a CMOS eleve szimpatikusabb a CCD-nél), és számomra a Zeiss (optika) is jobban cseng a (Panasonic-ba épített) Leica-nál (bár utóbbi sem hangzik rosszul). A Sony optikai zoom-tartománya másfélszerese a Panasonic 10-szeres értékének; és a 4 megás állóképe is majdnem kétszerese utóbbi 2,1 megájának. A Sony érintőképernyős menüjétől viszont kicsit idegenkedtem, de egyelőre ez is megszokhatónak tűnik, finoman működik.

Ráadásul sikerült egy tízessel olcsóbban hozzájutnom, mivel egy bemutató darabot hoztam el bontott dobozban 170 000-ért (egyébként egy sötét helyiségben, eredeti csomagolásában tárolták, csak akkor vették elő, amikor valaki meg akarta nézni). Egyelőre nagyon szimpatikus jószágnak tűnik, látszik, hogy minden porcikája átgondolt tervezés eredménye. A részletekbe menő ismerkedés még csak most következik, ha lesz hozzá ihletem, akkor frissítem majd ezt a bejegyzést, vagy írok egy újat.

Első hónapom az első videokamerámmal »

A betű reneszánsza

A betű reneszánsza

2008 a „reneszánsz éve” Magyarországon. Ez alkalomból a Magyar Tervezőgrafikusok és Tipográfusok Társasága, a MATT, nemzetközi pályázatot hirdet A betű reneszánsza címmel. Műfajbeli megkötés nincs, plakátokat, emblémákat, kiadványokat, tipográfiai munkákat és autonóm alkotásokat egyaránt várunk!

Az olvasás korunkban számos tekintetben megváltozott. Nemcsak másként viszonyulunk az írott szöveghez, de az írás és az olvasás közben létrejövő aktív viszonyok paradigmája is más lett. Az információ mennyisége nő, miközben a befogadásra fordítható idő egyre csökken. Új eszközök alakítják maguk képére az írott nyelvet. Új nyelv formálódik, amely szétfeszíti a régi rendszerek korlátait. A hagyomány eróziója a tudat végzetes torzulásával járhat, ha nem lép helyébe a tudatos és dinamikus újraértelmezés. Születik-e új rend ebben a kitágult vizuális térben? Újjászülethet-e a betű és a szöveg a képiség tágabb értelmezésében, izgalmassá téve az „elolvasás” mai élményét?

A pályázati anyagok beadási határideje: 2008. szeptember 12.

(forrás: matt.org.hu/reneszansz)

» felhívás (pdf – 72 KB) | » nevezési lap (pdf – 35 KB)

Milyen videokamerát vegyek?

Régóta megfogalmazódott már bennem is, és mostanra azt hiszem, meggyőztetek: inkább veszek egy videókamerát és egy fényképezőgépet külön-külön, mintsem arra várjak, hogy megjelenjen végre a számomra ideális fényképezőgép (ami videót is tud).

Eszembe jutott, milyen jó is volt az, amikor a keresőben nem pixeleket láttam, hanem egy valós, tűéles képet – szóval valószínű a fényképezőgép valamilyen tükörreflexes Nikon vagy Canon lesz (eddig ugye csak az szólt a tükrös gépek ellen, hogy nem tudnak videót).

Meg aztán elképzeltem, hogy milyen jó is lenne megmarkolni egy tenyérbemászó kamerát, ami természetesen digitális, és kiváló minőségű (HD?) képet produkál. Ez viszont egy teljesen járatlan terep a számomra. Segítsetek:

  • Milyen videókamerát vegyek (árban maximum 150 000 Ft-ra gondoltam)?
  • Hol találok megbízható digitális videokamera teszteket?

Táblázat stílusok InDesign CS3-ban

Csodás-Lucás szabadságolásom utolsó napján végére jártam a táblázat stílusoknak is (ezt is hónapok óta terveztem). Szégyellem magam, hogy csak most vettem a fáradtságot az InDesign CS3 egyik újdonságának megismeréséhez, de jobb később, mint soha – hátha másnak is tanulságos lesz ez a hét perc az Adobe Video Workshop oldalán (katt a képre):

Táblázat stílusok InDesign CS3-ban

Táblázatokkal kapcsolatban találtam további három hasznos videót (a címük alapján nem számítottam rá, de mindegyikből tanultam valami apróságot):