HALDESIGN

Mától működik az oldalon a Lightbox JS v2.0. Egyrészt akkor jön jól, amikor fontosak a részletek a képen, de a kép nem fér el akkorában az oldalon, amekkorában ezek a részletek láthatóak lennének (mint a legutóbbi bejegyzésemben); másrészt akkor, amikor a kép fekvő formátumú (esetleg panoráma), amikor szintén az a helyzet, hogy nem fér el élvezhető méretben az oldalon (mint a „Fekete felhők #2” című bejegyzésben).

Ezentúl ezekben az esetekben kattints a képre a nyagyításhoz – ahogy erre mindig külön fel is hívom majd a figyelmet. (Mindez persze Lightbox nélkül is működik – amennyiben nincs engedélyezve a JavaScript – csak kevésbé látványosan, „hagyományos” módon.)

frissítve: Még mielőtt valaki félreértené, egyelőre csak a fent említett két bejegyzésnél működik ez a megoldás – ezeken kívül a jövőben előforduló hasonló esetekre vonatkozik a felszólítás.

És még valami a Lightbox-ot nem ismerők kedvéért: ha képek csoportjáról van szó – mint a „Google Analytics” című bejegyzésnél, akkor a nagy kép jobb oldalára kattintva a következő jön be, a bal oldalára klikkelve pedig az előző (ebből a JavaScript-et letiltók kimaradnak).

Május 20-án ajánlottam a Performancing Metrics-et, mint blog-analizátort, amit a Google Analytics jó alternatívájaként emlegetnek. Egy héttel később érkezett meg a Google Analytics hozzáférésem, amiről már teljesen lemondtam, mivel hónapokkal korábban (talán ez év elején, de az is lehet, hogy már tavaly év végén) igényeltem.

Lenyűgöző a Google Analytics kidolgozottsága, részletessége, sokoldalúsága (56 oldalon még több grafikon) – messze felülmúlja a Performancing Metrics-et, egyetlen nagy hátránya utóbbival szemben, hogy engem is mér. Be lehet ugyan állítani mindenféle szűrőket, de azt nem, amit a Performancing Metrics-nél a WordPress admin felületén keresztül (Beállítások > PMetrics) hogy a regisztrált, bejelenkezett, x jogosultsági szinten felüli látogatókat figyelmen kívül hagyja. Márpedig ez nagy hátrány (ha nem is hiba – hiszen nem egy WordPress pluginról van szó), mert a WordPress 2 egyik nagyszerű újítása, hogy a szerkesztés közben, még publikálás előtt láthatom, milyen lesz a bejegyzésem, ez esetben azt is jelenti, hogy amikor órákig írok egy cikket, és közben sokszor elmentem, az mind beleszámít a statisztikákba.

Az alábbiakban bal oldalon az 56 menüpont, közöttük dőlt betűvel szedve akok, melyekről a jobb oldalon képek is láthatóak (ezek az első 2 hét statisztikái – a Google Analytics felületén „természetesen” bármelyik nap, hét, hónap, vagy tetszőleges időtartomány kiválasztható). Klikk a képre (vagy a dőlt betűs linkre) a nagyításhoz.

Marketing Optimization

Unique Visitor Tracking
- Daily Visitors
- Visits & Pageview Tracking
- Goal Conversion Tracking
- Absolute Unique Visitors
- Visitor Loyalty
- Visitor Recency

Visitor Segment Performance
- New vs Returning
- Referring Source
- Geo Location
- Geo Map Overlay
- Network Location
- Language
- User-defined
- Domains

Marketing Campaign Results
- Campaign Conversion
- Source Conversion
- Medium Conversion
- Referral Conversion
- Campaign ROI
- Source ROI
- Medium ROI

Search Engine Marketing
- All CPC Analysis
- AdWords Analysis
- Overall Keyword Conversion
- CPC vs Organic Conversion
- Keyword Considerations

Content Optimization

Ad Version Testing
- Overall Ad A/B Testing
- Source Specific Testing
- Keyword Specific Testing

Content Performance
- Top Content
- Content Drilldown
- Content by Titles
- Dynamic Content
- Depth of Visit
- Length of Visit

Navigational Analysis
- Entrance Bounce Rates
- Top Exit Points
- Site Overlay
- Initial Navigation
- All Navigation

Goals & Funnel Process
- Goal Tracking
- Goal Conversion
- Defined Funnel Navigation
- Defined Funnel Abandonment
- Reverse Goal Path
- Goal Verification

Web Design Parameters
- Browser Versions
- Platform Versions
- Browser & Platform Combos
- Screen Resolutions
- Screen Colors
- Languages
- Java Enabled
- Flash Version
- Connection Speed
- Hostnames

Régóta tervezem ezt a bejegyzést, de nagyon nehezen gyűlt hozzá az anyag; mert a Photoshop-pal alapvetően jó dolgozni, és kétségtelenül a legjobb programok egyike. De azért nem hibátlan. Kezdetnek összegyűjtöttem néhány olyan zavaró tényezőt, amik a használatakor engem a leginkább bosszantanak. Azért írtam, hogy kezdetnek, mert szeretném, ha mindenki, aki ezt olvassa, és Photoshop-ot használ, hozzátenné a magáét – persze csak ha van mit. Ez hasznos lehetne azért is, mert néha esetleg kiderülhetne, hogy amit valaki a program hibájának vél, az valójában a Photoshop-os ismereteinek hiánya. Szóval írjatok, szerintetek mi nem jó – és miért gondolja valaki rosszul, hogy az úgy nem jó. Kezdem én.

• Lassúúú. Ez zavar a leginkább. Persze ezt el lehet intézni annyival, hogy erősebb vas kell alá, de amikor egy 3 gigás processzorral, 1 giga rammal felszerelt gépen egy weblaptervnél rendszeresen 10 másodperceket kell várni egy réteg odébbmozgatására (vagy más hasonló nagyságrendű dologra), miközben semmilyen visszajelzés nem érkezik, az nagyon bosszantó.
• Ha réteg összhatásmódot váltok, ott marad a fókusz a Layers paletta legördülő menüjén (és hiába nyomom például a v billentyűt a mozgató eszközért).
• Transform-nál mindig középen van az alapértelmezett referenciapont. Ezt persze lehet előnyként is értékelni, de nekem sokkal szimpatikusabb az InDesign béli megoldás, ahol mindig az utoljára kiválasztott a referenciapont.
• A palettákon (például a betűméretnél a Character palettán) nincsenek apró fel-le nyilak, hogy egyszerűen tudjam egyesével (vagy Shift lenyomásával legtöbbször tizesével) állítani az értékeket (ahogy InDesign-ban vagy Illustrator-ban)
• Összefoglalva és egyben kiegészítve az utóbbi két pontot, hiányolom az egységes(ebb) kezelőfelületet és megoldásokat a három Adobe terméknél (Photoshop, Illustrator, InDesign). Azt, hogy azonos funkciók, mindhárom programban ugyan ott legyenek, és ugyan úgy működjenek – természetesen a három közül mindig a legjobbat véve alapul.
• Ha valami még eszembe jut, frissítek kommentálok.

Összességében minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyok elégedve. De csak majdnem. Most ti jöttök.

Egy érdekesnek igérkező fotókiállítás a Ludwig Múzeumban június 9-től augusztus 27-ig.

A Magnum fotóügynökség 2004-ben megbízta tíz fényképészét, hogy készítsenek felvételeket az Európai Unióhoz újonnan csatlakozó országokban. Martine Franck, Carl de Keyzer, Alex Majoli, Peter Marlow, Martin Parr, Mark Power, Chris Steele-Perkins, Lise Sarfati, Donovan Wylie és Patrick Zachmann képei más-más megközelítésben mutatják be a fotósok számára néha ismerős, máskor távolinak vagy egzotikusnak tűnő vidékeket, embereket, szokásokat, köztük Magyarországot és a magyarokat.
A fényképek mellett installációkat és multimédiás anyagokat is felvonultató kiállítást elsőként a párizsi Pompidou Központ mutatta be 2005-ben.

(www.ludwigmuseum.hu)

A honlap elég gyenge, a nevezési határidő pedig május 31-én lejárt, de nézelődni érdemes, mert sok jó panorámafotó között böngészhetünk. A magyarorszégi képek között Molnár Zsolt fotói is megtalálhatók, aki felhívta a figyelmem erre az oldalra – és aki a fenti képet is készítette. (Kár hogy nem korábban írt róla, mert szívesen neveztem volna én is – a görögörszági panoráma képeimmel, vagy a kedvenc pipacsommal.)

Egy panoráma kép olyan módon képes bemutatni természetes vagy ember alkotta környezetünket, ahogy talán még soha nem láttuk azt.

(www.superpanoramas.com)

Az igazság az, hogy nem is nagyon akartam megnézni ezt a filmet. Rowan Atkinson meg Patrick Swayze együtt egy vígjátékban... Azért bíztató volt, hogy az est.hu-n azt olvastam, a fekete angol humor kedvelői szeretni fogják. Na de nem kellet rábeszélni, az elmúlt napokban sokat dolgoztam, mozizni volt kedvem, és jobbat nem találtam.

A végén nemcsak nem bántam meg, hanem azt gondolom, kár lett volna kihagyni. Jópofa történet, remek karakterek és alakítások (Kristin Scott Thomas, Maggie Smith, Patrick Swayze, Rowan Atkinson), fekete humor ráadásul szépen fényképezve – Niall Johnson rendezésében.

« előzmény

frissítve (2006. 06. 12.): Nagyításhoz klikk a képre.

Nagyítani, kicsinyíteni a nagyító eszközzel is lehet, de ezzel kapcsolatban is van néhány billentyű-kombináció, melyek segítségével egyszerűbb és gyorsabb a munka. A Ctrl+Space együttes lenyomásával bármikor nagyíthatunk anélkül, hogy eszközt cserélnénk. Vagyis ha felengedjük a billentyűket, visszatérünk az előzőleg kiválasztott eszközünkhöz (Ctrl+Alt+Space = kicsinyítés).

Ezek a billentyűkombinációk egyébként Photoshop-ban és Illustrátorban is működnek, és gondolom, eddig csak keveseknek mondtam újat. Azt viszont talán már kevesebben ismerik, hogy az InDesign-ban a Ctrl+5 az 50%-os zoom-ot jelenti. A következőkben összefoglalok még néhány hasznos zoomolással kapcsolatos billentyű-kombinációt.

• Ctrl+5 = 50%
• Ctrl+1 = 100%
• Ctrl+2 = 200%
• Ctrl+4 = 400%
• Ctrl+(num)+ vagy Ctrl+7 = nagyítás
• Ctrl+(num)- = kicsinyítés
• Ctrl+0 = az oldal igazítása az ablak méretéhez
• Ctrl+Alt+0 = az oldalpár igazítása az ablak méretéhez
• Ctrl+Alt+Shift+0 = pasteboard igazítása az ablak méretéhez

Nem tudom, miért vártam ennyi ideig az ismerkedéssel. A tavaly szeptemberben indult netvibes.com-ról már annyi szépet és jót lehetett hallani – és mindezt ma személyesen is megtapasztaltam. Ha valaki nem tudná, miről van szó, a Netvibes egy kiváló web kettes alkalmazás, melyben általunk hozzáadott RSS feedeket és jónéhány beépített extrát (gmail, popmail, flickr, delicious, időjárás, kereső, jegyzet stb.) tartalmazó dobozokat jeleníthetünk meg. Ezeket aztán kedvünk szerint rendezhetjük (akár külön füleken, melyekből szintén kedvünkre adhatunk hozzá újakat), színezhetjük, szerkeszthetjük – egyszóval testreszebhatjuk. Mindezt felhasználóbarát és „gusztusos” környezetben, egyszerűen és gyorsan. Ma kukába dobtam a barátságtalan, ronda RSS-olvasót, és a netvibest hozzáadtam a könyvjelzőimhez. A képen egy néhány perces ismerettség utáni állapot látható:

Mostanában sok szó esett (esik) a web 2-ről a hétfői szimpózium kapcsán (is), és nagyon sokan megpróbálták definiálni a jelentését. Nyilván azoknak van igaza, akik azt mondják, ez nem egy konkrétan körülírható dolog. Meg azoknak is, akik hülyeségnek tartják ezt a verziószámozást, hiszen az egész web folyamatosan alakul (ma van a web 2.0.1.5 napja). Persze tudom, nevet kell adni a gyereknek, meg marketing, meg izé... De ha már web 2, akkor az a web 2, hogy a web 1-ben nem létező, ma már átélhető – ügyes és hasznos alkalmazások formájában. Na ugye.

Az internet hatalmas kincsesbánya. Ezt a közhelyet már többször hangoztattam ezen a helyen is. Szinte minden tudásanyag, ami valaha napvilágra került, megtalálható rajta. Ezért is tartom fontosnak, hogy az általam hasznosnak, érdekesnek vélt linkeket közhasznúvá tegyem.

A 2003 szeptemberén indult, tavaly decemberben a Yahoo által megvásárolt, egyre népszerűbb del.icio.us sokat segít e téren. Jobb később, mint soha, bő egy hete én is ajánlottam a szolgáltatást, és elérhetővé tettem rajta keresztül az elmentett linkjeim nagy részét.

Mától egy remek WordPress plugin segítségével a jobb hasáb alján látható az általam elmentett legfrissebb 10 könyvjelzőm, legalul pedig az » összes link-re kattintva elérhető a jelenleg közel 400 darabos linkgyűjteményem. Hogy mindez nagyobb teret kapjon (feljebb kerülhessen), az időrendi archívum egy külön oldalra költözött, és a jobb oldal tetején levő naptár alatti ARCHÍVUM feliratra kattintva érhető el – lásd 2006. 06. 16-i bejegyzésem.