HALDESIGN

Egy bácsi kétségbeesetten simította végig Gábor barátom arcát, és azt mondta: ne menjetek a Kossuth tér felé, szét fognak verni titeket! Ugyan már, ennyi embert?! És a hatalmas, békésen tüntető tömeg vonult tovább. Egészen addig, míg könnygáz gránátokkal, festékes vízzel, és gumilövedékkel kezdték lőni. Ekkor szakadtunk ki belőle, és jöttünk haza.

Ez életem legemlékezetesebb, és legszomorúbb napja. 1989. október 23-án a Magyar Köztársaság születésnapján elképzelhetetlennek tűnt (volna, ha egyáltalán eszembe jut ilyen), hogy 17 évvel később, az 1956-os forradalom 50. évfordulóján könnygáztól lesz könnyes a szemem; és egy ennyire erkölcstelen kormány betegesen hazug miniszterelnöke mond ünnepi beszédet a Parlamentben. De még tegnap sem gondoltam volna, hogy ilyen aljas tettekre képes a hatalom védelmében annak mocskos rendőrsége.

Itthon a tévét bekapcsolva, az m1-en a „A Szabadság fényei a Parlamentnél” című műsorban egy táncoslány lebeg egy nagy fehér lufira kötözve a díszfénybe öltöztetett Parlament előtt. Közben a belvárosban a rendőrök lövöldöznek, és válogatás nélkül ütik, rúgják a közéjük kerülő embereket.

A lényeg, hogy biztos nagyon szép volt a műsor a Parlamentnél, és nem is zavarhatta meg semmi, hiszen a rendőrség több száz méter sugarú körben lezárta a Kossuth teret (is). Akinek pedig van tévéje, az meg is nézhette – ha akarta…

« előzmény

Bekerítették magukat, és plakátokból paravánt építettek, hogy onnan, a kerítésen belülről ne lássák a fűgyilkos, antidemokratikus csürhét (és természetesen mindezt már a tüntetéssorozat kezdete előtt is így tervezték).

Ma este itt a Kossuth téren – a jelen levő tüntetők társaságában – volt szerencsém belehallgatni a Magyar Televízió objektív híradójába. Nika Györgytől megtudhattuk, hogy a Budapesti szállodák konganak az ürességtől, a budapesti emberek pedig félelmükben vidéki szállodákba, hotelekbe menekülnek, így ott már telt házak vannak.

Tegnap Bene László országos rendőrfőkapitány tájékoztatott, hogy 23-án a Kossuth téren tüntetni szándékozóknak alá kell vetniük magukat „rezsimintézkedéseknek”.

Ha ez nem a valóság volna, és nem a szülőhazámban történne, legalább olyan jól szórakoznék rajta, mint egy Monty Python jeleneten.

(Kattints a képre a nagyításához.)

folytatás »

Sajnos szerintem Magyarországon még túl kevesen használják az internetet ahhoz, hogy hatásos lehessen a média bojkott, mindenesetre én biztos, hogy nem nézem az m1-et, m2-t, TV2-t, RTL Klub-ot október 8-án vasárnap (nem fog nehezemre esni), mert egyetértek a céljával. » részletek

Több mint három éve majdnem minden hétköznap elhaladok előtte, de 2006. szeptember 17-e óta egészen más szemmel nézek rá. 17 napja ez a hely sokkal többet jelent nekem, mint előtte.

Azóta esténként rendszeresen itt találkozom barátaimmal, itt hallok jóleső beszédeket (igaz, néha megmosolyogtatókat is), itt érzem és látom azt, hogy sok olyan ember él még ebben az országban, akiben maradt legalább egy cseppnyi nemzeti öntudat, és jóérzés. Jó látni, hogy vannak még sokan, akik úgy érzik, nem kötelesek tétlenül tűrni, ha primitív rabszolgának tekintik őket, és nem dőlnek be minden átlátszó hazugságnak. Jó ott lenni a tengernyi szimpatikus arc között, egy közös cél érdekében.

Más lett a tér hangulata, és örülök, hogy én is a része lehetek ennek – hálás vagyok a szervezőknek, a rengeteg kitartó embernek, és a barátaimnak, akikkel az utóbbi időben sokkal gyakrabban látjuk egymást ott, a Kossuth téren.

És szomorú vagyok, amiért úgy érzem, ott kell lennem…

A képek többsége szombaton készült (amikor jónéhány motoros is csatlakozott a tüntetéshez); néhány pedig tegnap.

folytatás »

Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt megérdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek ülnek egy bölcs és becsületes nép nyakára, akkor a nép azokat a silány fickókat minél hamarabb a pokol fenekére küldi! De ha egy hitvány kormány huzamosan megmarad a helyén, akkor bizonyos, hogy a nemzetben van a hiba. Akkor a nemzet aljas vagy műveletlen.

(Széchenyi István)

A fenti, A4-es méretű, 2 oldalas, Gyurcsány balatonőszödi beszédét, és a kiváló Széchenyi idézetet tartalmazó anyag letölthető pdf formátumban a képre kattintva – és tetszőleges célra, szabadon felhasználható.

Ha látni akarod a mérlegen a valóságot, ha hallani akarod, ahogy a mesebeli kutya ugat, ha tanúja akarsz lenni egy sajátosan értelmezett pártatlanságnak, és annak, ahogy Sváby Andrásból egy kupac hamu marad, nézd meg a Napló ismétlését a TV2-n ma (pontosabban már holnap) éjjel 2:45-kor. De még jobb, ha felveszed, mert roppant tanulságos.

» Sváby kontra Orbán (vélemények a műsorral kapcsolatban a TV2 oldalán)

frissítve (2006. 09. 26.): Bár a TV2 szakítva saját szokásával ezt az interjút valamiért nem rakta fel az oldalára, megnézheted itt, itt, itt és itt (a comment:com nyomán).

frissítve (2007. 03. 24.): Most nézem, hogy már egyik link sem él – de sebaj, itt a YouTube.

Néhány perce beszélgettem egy jóbarátommal, és megdöbbenve hallgattam, hogy ő leginkább az index.hu-ról informálódik. A tévén keresztül meg ugye nem sokmindenről szerez tudomást (vagy sok mindenről nem szerez tudomást), mert a tévé ezesetben a királyit jelenti – a Hír TV adása nem fogható náluk. Mikor megdöbbenésemnek hangot adtam, megkérdezte, hogy miért, honnan kellene informálódnia? Azt is tőlem tudta meg, hogy a Hír TV-nek van honlapja. Barátom egyébként egy gondolkodó, műszaki diplomával rendelkező, az internetet napi szinten használó ember.

Beszélgetésünk után (mely egyébként pozitívan végződött, barátom megigérte, hogy ezután megpróbál informálódni) kirajzolódott előttem egy elkeserítő kép – melynek megfestésében a média nagy szerepet vállal: az emberek nagy része (mint a fenti példa mutatja, még olyan is, akiről nem is gondoltam volna) passzívan szemléli (vagy rosszabb esetben nem is szemléli) az eseményeket, mert ez a Kossuth téri „dolog” számukra egy megérinthetetlen burokban van, tőlük elzárva, ismeretlen, lehetetlen, zavaros, és nem is igazán kívánatos célokkal*.

Ha ez az egész téged nem érdekel, mert elhiszed, hogy elkerülhetetlenül sodródott ebbe a helyzetbe Magyarország, és nincs más kiút, csak a Gyurcsány-csomag, akkor tétlenségeddel politizálsz. Ugyanis ez az az ország, amelyben élsz. Mindenképpen politizálsz – ha még csak informálódni és elgondolkodni sem próbálsz, akkor a lehető legrosszabb módon!

Ki az igazán vétkes? Az aki egy autót gyújt fel, vagy az aki egy egész országot és nemzetet tesz tönkre?

(Tőkés László – Kossuth tér, 2006. 09. 23.)

* Kossuth téri petíció (sajnos jónéhány elírással)

A Kossuth téren hallottam, hogy elindult, még nagyon friss, egyelőre alig van rajta tartalom, de talán érdemes lesz figyelni: kossuthter.com

E-mailben kaptam:

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy együgyű gazda. Egész életében tett vett, dolgozott keményen, mégsem jutott ötről a hatra. Történt egyszer, hogy észrevette, fogynak a tyúkok a tyúkudvarból. Hiába próbálta nyakoncsípni a tolvajt, sehogy sem sikerült. Gondolta, keres magának egy őrzőt, aki megvédi a baromfiakat a titokzatos tolvajtól.

– Válassz engem – mondta a kutya. Jó a szemem, jó az orrom, éles a fülem. Meghallom, meglátom, megszagolom, ha jön a tolvaj. Akkor majd sarokba szorítom, hangosan ugatok, és te elfoghatod.

– Válassz inkább engem – mondta a róka. Az én fülem élesebb, az orrom jobban szagol, a szemem jobban lát, mint ennek itt, – és a kutya felé bökött. Én nem verlek fel ronda ugatással éjjeli álmodból, hanem lefogom helyetted a tolvajt. Ezt a ronda korcsot meg zavard el, mert ahogy látom, csak a tyúkjaidra fáj a foga.

Tetszett a gazdának a róka beszéde, meg aztán csinosabbnak is látta, mint a gubancos szőrű kutyát. Felfogadta hát a síma beszédű vörös komát a tyúkudvar őrzésére.

Látszólag minden rendben volt, a róka minden reggel tisztelettudóan jelentette, hogy az éjjel nem történt semmi, mind megvannak a tyúk, csak a kutya ugatott hangosan a kerítésen túl.

A gazdának tetszett ez a nyájasság és tisztelet, és megerősítette a rókát tisztségében, bár mintha a tyúkok kevesebben lettek volna, mint annak előtte.

Történt egy éjjel, hogy a gazdát zaj verte fel éjjeli álmából. Kiszaladt az udvarra, és látja ám, hogy a róka épp egy tyúk tollát tépdesi veszettül, és a nyakát próbálja átharapni.

– Mit művelsz?! – rivalt a gazda a rókára.

A róka azonnal elengedte a tyúkot, és így szólt a gazdához: – Hazudtam neked. Bizony én fosztogattam az udvarodat, én loptam a csirkéidet és tyúkjaidat, én rágtam össze a tojásokat. De csak mostanáig. Direkt csaptam zajt, hogy meghalld, és kigyere. Sőt, örülök neki, hogy most minden kiderült, mert egyébként épp mától vegetáriánus lettem, megundorodtam a húsevéstől és a hazudozástól, hogy be kellett csapnom téged. Amúgy meg a kutya sokkal több csirkét lopott volna, és még jobban becsapott volna téged. Én csak meg akartalak óvni ettől. Látod, most igazat beszélek, úgyhogy tarts meg hivatalomba mert innentől kezdve már bízhatsz bennem.

Ugye ilyen csak a mesében történhet meg?

Még egy kérdés: Te kit választanál?

Az Értékmegőrzők Civil Szervezet, melynek tagjai olimpiai és világbajnok sportolók, ismert művészek, zenészek 2006. szeptember 21-én délután tartott összejövetelükön a következő nyilatkozatot hozták:

Nyilatkozat

Mi, hazánk sorsa iránt felelősséget érző értelmiségiek az utóbbi napokban Magyarországon kialakult helyzettel kapcsolatban az alábbi nyilatkozatot tesszük:

A vasárnap napvilágra került miniszterelnöki beszéd új, eleddig nem látott helyzetet teremtett hazánkban. Az elementáris erejű felháborodás és a kiszolgáltatottság felett érzett kétségbeesés békés demonstrálók tízezreit vezérli estéről-estére az utcára. A nép tűrőképességének határára érkezett.

Az utcai demonstrálókkal szolidaritást vállalunk és magunk is követeljük a hazug, országunkat a tönk szélére juttató, ezért bűnös, kormány távozását. A mind erkölcsi, mind politikai értelemben bukottnak tekinthető miniszterelnök lemondatására minden alkotmányos és törvény által nem tiltott eszköz igénybevételét hazánk elemi érdekének tekintünk.

Ugyanakkor a jogos és alkotmányos keretek között zajló tiltakozásokhoz kapcsolódó, néhány száz fős csoport erőszakos cselekedeteitől elhatároljuk magunkat, de leszögezzük, hogy azok bekövetkeztéért elsősorban a jelenlegi miniszterelnök, a tűzre olajat öntő provokatív nyilatkozatai, illetve a kormányzat rendőrségének bűnös tehetetlensége okolható.

Megértjük a népharagot, de mint demokraták az erőszak minden formáját szigorúan elítéljük. Minden további, esetleg éppen a bukni készülő kormányzat által szított erőszakos cselekmény az illegitimmé vált hatalom malmára hajtaná a vizet, ezért nyomatékosan arra kérünk mindenkit, hogy a továbbiakban tartózkodjon mindenfajta erőszaktól. Senki ne hagyja magát provokálni, sőt minden tiltakozó személyes kötelességének érezze a rend fenntartását.

Ami ma hazánk utcáin, terein történik, pártok feletti, egyre erősödő spontán népmozgalom. A nép esténként nemcsak a jelenlegi kormányzat, hanem az azt leváltani képtelen politikai elit felett is ítéletet mond. Ahova jutottunk, nem csak morális válság, de a rendszerváltás csődje is. Tizenhat esztendő parlamentáris demokráciája bizonyult képtelennek arra, hogy polgárainak elfogadható létfeltételeket teremtsen. Az emberek nem hisznek már abban, hogy a jelenlegi helyzet alkotmányjogi eszközökkel, illetve az önkormányzati választások voksaival alapvetően megváltoztatható. Minden jel arra mutat, hogy a többszörösen kifosztott és arcul köpött nemzet megalázottjai és megnyomorítottjai mindaddig a tereken maradnak, amíg a jelenlegi kormány le nem mond. Felszólítunk mindenkit, akiben van erő és elszánás, csatlakozzék a tiltakozókhoz és segítsen megőrizni a demonstrációk 56 szelleméhez méltó tisztaságát és méltóságát!

Minden felelős magyar értelmiségit arra kérünk, hogy csatlakozzék nyilatkozatunkhoz.

A jelenlegi kritikus helyzet megoldásának egyetlen kulcsa pillanatnyilag maga az ország miniszterelnöke. Milliók várják dicstelen pályafutásának első és utolsó hiteles mondatát: „Kormányom nevében benyújtom lemondásomat”

Balázs Fecó, Bitskey Tibor, Császár Angéla, Eperjes Károly, Fábry Sándor, Horkai György, Grosics Gyula, Gyarmati Dezső, Kárpáti György, Kemény Győző (Bojtorján), Konrád János, Mészöly Kálmán, Pataki Attila (Edda), Raksányi Gellért, Sudár Attila

(forrás: gondola.hu)

Minden szavával egyetértek.